Barcs Kriszta: Így működik a lelked

 

Újdonságainkból:

Barcs Kriszta: Így működik a lelked – Pszichológiai ismeretek 10 éves kortól

Barcs Kriszta pszichológus hiánypótló, Így működik a lelked című játékos ismeretterjesztő könyvében a legalapvetőbb pszichológiai ismereteket adja át a gyerekeknek, hogy kellő önismerettel, belső lelki tartalékkal, azaz erős pszichés immunrendszerrel vághassanak bele a nagybetűs életbe.

Néha olyan zavarosak a dolgok… Ki érti, mi zajlik odabent, a lelkünkben? Amikor félünk a másnapi dolgozattól, vagy örülünk, mert bevettek a focicsapatba; amikor mérgesek vagyunk, mert összevesztünk a legjobb barátunkkal, és büszkék vagyunk, mert sikerült megtanulni biciklizni; amikor vágyunk egy kiskutyára, és hiányzik a távol élő nagyink: mit lehet ilyenkor tenni? Mitévők legyünk, ha félünk? És ha szerelmesek leszünk? Mit kezdjünk a haragunkkal? És a rémálmainkkal? Miért álmodunk egyáltalán?

Érezted már úgy, hogy olyan jó volna kigombolyítani a sok érzést és gondolatot, ami benned van? Ebben lesz segítségedre ez a könyv, amelyben megismerkedhetsz a lélekmanókkal, a Gondolatsárkányokkal, az Akarnokkal, a Sehallselát Behemóttal és még néhány titokzatos lénnyel, akik segítenek rendet tenni ebben a sokféleségben.

„Ahhoz, hogy gyermekünk sikeresen boldoguljon az életben, alapvető fontosságú, hogy képes legyen jól tájékozódni az érzelmek világában. Ez a könyv belső jelzőrendszerünk megismerésére hív, segíti az érzelmi tapasztalatok megértését, és kiváló lehetőséget teremt arra, hogy szülő és gyermek között bensőséges beszélgetések alakuljanak ki.” /Dr. Kádár Annamária, pszichológus, egyetemi oktató, a Mesepszichológia könyvek szerzője/

Barcs Kriszta lebilincselő mesevilágba álmodta a fontos pszichológiai ismereteket, a grafikus László Zsuzsi pedig eredeti, szellemes és dinamikus illusztrációival jeleníti meg ezt a világot – felnőttként is igazi élvezet lapozgatni! A könyvet kicsi és nagy olvasóinknak is jó szívvel ajánljuk!

Evy Poumpouras: Golyóálló

Evy Poumpouras: Golyóálló

Önvédelmi stratégiák egy amerikai titkos ügynöktől
Védd magad! Értsd az embereket! Urald a helyzetet! Élj félelem nélkül!

Legyőzve mindennapi félelmeinket mindnyájan erősebbé, magabiztosabbá és kiegyensúlyozottabbá válhatunk. Hogyan essünk túl a nehéz beszélgetéseken? Kiben bízzunk? Kinek lehetnek rossz szándékai velünk szemben? Tereljük jó irányba a helyzeteket, és készüljünk fel a váratlan dolgokra.

A könyv egyáltalán nem szokványos nézőpontból mutatja be, hogyan fejlesszük természetes ösztöneinket, hogy miként nézzünk szembe a félelmekkel akár a sajátjainkkal is és miként élhetjük át a bátorság érzését.

A szerzőről: Evy Poumpouras volt testőr, a Spy Games című tévéműsor sztárja. Barack Obama, Bill Clinton és George W. Bush elit titkosszolgálatában dolgozott. Egyike annak a mindössze öt nőnek, aki megkapta a titkosszolgálati dolgozók legmagasabb fokozatú kitüntetését, az úgynevezett Bátorságérmet. Törvényszéki pszichológusi és újságírói diplomával rendelkezik.

 

Csíkszentmihályi Mihályra emlékezünk

87 éves korában szerdán elhunyt Csíkszentmihályi Mihály Széchenyi-díjas magyar-amerikai pszichológus, a flow-élmény koncepciójának megalkotója.
Csíkszentmihályi az akkor Olaszországhoz tartozó Fiumében született 1934-ben egy diplomata családba. A háború után Rómába menekültek. 1956-ban került az Egyesült Államokba, Chicagóba, ahol már Ph.D tanulmányokat folytatott a pszichológia területén.
Harminc évig kutatott aztán ezen az egyetemen. Itt alkotta meg a legismertebb koncepcióját a flow-élményről, és itt foglalkozott az un. pozitív pszichológiával is. Több nemzetközi elismerés mellett 2011-ben kapta meg a legnagyobb tudományos elismerést Magyarországon, a Széchenyi-díjat.

Mogyorósy-Révész Zsuzsanna: Érzelemszabályozás a gyakorlatban – Újrakapcsolódás a belső biztonsághoz

Mogyorósy-Révész Zsuzsanna: Érzelemszabályozás a gyakorlatban – Újrakapcsolódás a belső biztonsághoz

A könyv borítója.

„Azt szoktam mondani az embereknek, hogy ahhoz, hogy megvalósítsuk az igazi világbékét, először nekünk, egyéneknek kell a belső békénket kifejlesztenünk. Ha mint egyének belsőleg megvalósítjuk a leszerelést – legyőzve negatív gondolatainkat és érzéseinket, és pozitívokat kifejlesztve -, megteremtjük a külső leszerelés feltételeit. Valódi és tartós világbéke csak akkor lehetséges, ha mindegyikünk megteszi saját bensőjében a szükséges erőfeszítéseket”.
/XIV. Dalai Láma/

Már több mint egy éve, hogy a koronavírus okozta világjárvány felborította megszokott életünket. Korlátozások, hiányok, elégedetlenség, félelmek és bizakodás váltakozó hullámai között próbálunk egyensúlyozni. Olyan helyzethez kell alkalmazkodnunk, amely alapjaiban rengeti meg nyugalmunkat, vélt vagy valós biztonságérzetünket, mert veszélyes, kiszámíthatatlan és alig kontrollálható. Mostanra egyre többen érezzük azt, hogy sokat jelentene, ha a bizonytalanságok közepette, a mélypontok után is újra vissza tudnánk nyerni lelki egyensúlyunkat, biztonságérzetünket. De hol találjuk a biztonságot? Létezik-e egyáltalán? Ha igen, mit nevezhetünk annak?

A könyv címe gyakorlati útmutatást ígér, mégsem pusztán a gyakorlati megvalósításról szól. Az olvasó rátekinthet arra az útra, ahogyan felnövünk, és jó esetben önálló, egyedi, hatóképes, kapcsolódni vágyó és tudó, szeretetteli felnőttekké válunk. Ez a folyamat természetesen nem minden esetben zajlik harmonikusan. „Útközben” felléphetnek nehézségek, hiányosságok, mint ahogy mindannyiunk életében előfordulnak krízisek, traumatikus élmények, egyéni, családi és társadalmi szinten is.

Az, hogy miként tudunk megküzdeni a nehézségekkel, hogyan válhatunk lelkileg ellenállóbbá, nagyrészt rajtunk is múlik. Azon, hogy elég jóban vagyunk-e önmagunkkal, értjük-e testünk jelzéseit, meghallgatjuk-e az érzelmeinket, észrevesszük-e a fejünkben futó gondolatokat, és képesek vagyunk-e a különböző csatornákon keresztül érkező információkat összehangolni, szabályozni, harmonikusan működtetni.

Az önmagunkkal való értő, elfogadó kapcsolódás megteremtése a mi felelősségünk, és ez adja meg azt a belső biztonságérzetet, amely feltétele a másokkal való jó minőségű, hosszú távon is tartalmas kapcsolatok létrehozásának. Ehhez nyújt segítséget ez a könyv, melynek gyakorlati része konkrét tanácsokkal szolgál, és számos gyakorlatot mutat be annak érdekében, hogy jól gondoskodhassunk önmagunkról egy-egy nehezebb élethelyzetben, illetve az általános jóllétünk érdekében hosszabb távon is.

Jakobovits Kitti: Irodalomterápia – Könyvespolcod pszichológusszemmel

 

Történetekben élünk. Cselekedeteink és élményeink jelentéstartalmát történeteken keresztül kommunikáljuk, tehát az életünk során narratívát alkotunk, és ez határozza meg azt, hogy kik vagyunk. De életünkben nemcsak a saját magunk által létrehozott történetek kaphatnak fontos szerepet, hanem azok is, amelyeket másoktól hallunk vagy olvasunk.

 

Már a primitív kultúrákban is megjelent, sőt sokszor központi szerepet kapott a szavak és a történetek mágikus, gyógyító ereje. Már akkor felismerték, hogy a különböző szövegek és művészeti alkotások különböző módon hathatnak ránk, a hangulatunkra, a közérzetünkre, és akár még mentális zavarok esetén is érvényes kezelési módnak tekinthetők. Az ősi felismerések és gyökerek ellenére a nyugati világban csak jóval később, a 18. században kezdődött meg az irodalom gyógyításban való szisztematikus használata.

Ha olvasunk – vagy ha írunk –, összekapcsolódunk a saját belső világunkkal is. Legyen szó a kedvenc regényünkről, az épp aktuális olvasmányunkról, a saját naplónkról, az első vagy a sokadik verseskötetünkről – a háttérben számos lelki program fut. Az irodalompszichológia és az irodalomterápia ezt a kapcsolódást kutatja és használja annak érdekében, hogy a szövegek és történetek által közelebb jussunk saját tapasztalataink, gondolataink, érzelmeink megértéséhez.

Az irodalomterápia nem más, mint irodalmi szövegeken keresztüli beszélgetés, egy interaktív, kísérő folyamat, melyben közvetítő vagy projektív felületként van jelen a mű, így segítve hozzá a felnőtteket és gyerekeket is a mentális egészségvédelemhez, az önismeret fejlődéséhez.

De hogyan segítheti egymást szépirodalom és pszichológia? Miért szeretünk egyáltalán olvasni? Hogyan válhat olvasmányunk jó kísérőnkké egy nehéz helyzetben vagy életszakaszban? Mit árulhatnak el rólunk a meghatározó olvasmányélményeink? Mindez pedig hogyan és miért kap helyet egy rendelőben?

Jakobovits Kitti pszichológus, irodalomterapeuta imponáló szakmaisággal, mégis érthető és élvezetes formában megírt első művében többek között ezekre is keresi a választ – miközben betekintést enged a szövegek alkalmazásának és működésének izgalmas világába. A könyv még feldolgozás alatt áll.

Rutger Bregman/Emberiség:Mégis jobbak lennénk, mint hittük?

Rutger Bregman/Emberiség: Mégis jobbak lennénk, mint hittük?

Rutger Bregman holland történész-író nemzetközi bestsellere új szemszögből mutatja be az emberi történelem elmúlt 200 ezer évét.

Nagy gondolkodóink az ókortól napjainkig szinte mind arra tanítanak, hogy az ember természettől fogva rossz, és az önérdek vezérli.

De lehet, hogy mégsem igaz?

A könyv számos példát hoz arra, hogy valójában jobban hajlunk az együttműködésre, mint a versengésre. Fény derül például a híres stanfordi börtönkísérlet valódi történetére, vagy bemutatja az ellenségek között szövődő frontbarátságokat.

Ezek igazolják, hogy az ember eredendően jó, barátságos lény. Hogy ennek épp az ellenkezőjét hitették el velünk, súlyos következményekkel járt: ha a legrosszabbat feltételezzük, tényleg a legrosszabbat hozzuk ki egymásból a politikában és az élet más területein. Ha viszont hiszünk az emberi jóságban és önzetlenségben, azzal lehetőséget teremthetünk társadalmunk radikális átalakítására.

A könyv végén kapunk 10 szabályt vagy tanácsot is az élethez.

Az egyik például az, hogy kerüljük a napi híreket, mert tájékozottabbak ugyan nem leszünk, viszont a világképünk csak torzul.

Más tippjei is vannak: azt javasolja, ha egy másik embert illetően bizonytalanok vagyunk, akkor feltételezzük róla a legjobbat.

Nyomatékosan ajánlja továbbá, hogy kérdezzünk, mielőtt ítéletet alkotunk, és az empátia helyett inkább részvéttel közelítsünk embertársainkhoz, így ugyanis hatékonyabban tudunk segíteni nekik.

 

Kádár Annamária: Mesepszichológia

2019, január 28 – 08:54 |   Csabankóné Daró…

Kádár Annamária: Mesepszichológia – Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyermekkorban

Kép a könyv borítójáról

„A mese az az ábécéskönyv, amelyből a gyermek megtanul saját lelkében olvasni.” /Bruno Bettelheim/

Minden gyermeknek szüksége van a mesékre, a könyvekre. Hiszen mindent tudni, látni, érezni akarnak, még akkor is, ha ezt személyesen nem, csak egy elmondott történet alapján tapasztalhatják meg. A mese egy biztonságos értékrendszer kialakítását segíti elő: tiszteletre, szeretetre, kitartásra, önmaguk iránti hűségre nevel. Olyan erőt ad, ami felnőttként segíti őket álmaik megvalósításában, az akadályok leküzdésében, céljaik elérésében – és azt a hitet, hogy a körülöttük zajló eseményekbe, történésekbe igenis van beleszólási lehetőségük. A mesék ma is szóban tudnak érvényesülni igazán. Semmi sem pótolja a szülők, nagyszülők, óvónők, tanítónők mesemondását, meseolvasását.

Dr. Kádár Annamária: Pszichológus, egyetemi adjunktus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem marosvásárhelyi kirendeltségének vezetője. Diplomamunkájában és doktori disszertációjában több mint ezer, gyermekek által írt mesét vizsgált meg. Dolgozott iskolapszichológusként, jelenleg pedig az óvoda és elemi oktatás pedagógiája szakon tanít. Trénerként rendszeresen tart az érzelmi intelligencia fejlesztését célzó tréningeket. Az Erdély FM rádió Pszichotrillák című műsorának szakértője és társszerkesztője. Többször tartott már előadást a Nyitott Akadémián, több vidéki városban, Kiskunhalason is, – kirobbanó temperamentumát, ízes erdélyi beszédét, derűs, szeretetteljes lényét és humánus gondolatait vastapssal jutalmazza a közönség.

Megdőlt az utóbbi években az a nézet, amely a magas IQ-t tekintette a siker biztos kulcsának. Kutatások igazolják, hogy az életben való beválásunk nem csak értelmi képességeinken múlik. Az igazi sikereket és – ami még fontosabb! – a belső harmóniát, az önmagunkkal való elégedettséget csak akkor érhetjük el, ha képesek vagyunk felismerni a magunk és mások érzelmeit, kapcsolatokat teremteni, konfliktusokat kezelni, együttműködni, segítséget kérni, vágyainkat késleltetni, kitartani… Vagyis, ha fejlett az érzelmi intelligenciánk. A mese az érzelmi intelligencia fejlesztésének legfontosabb eszköze, olyan lelki táplálék, amely életre szóló nyomokat hagy a gyermekben. Egyrészt a mesélés sajátos szituációja, bensőséges hangulata adja meg az érzelmi biztonságot, azt a nyugodt, csendes és szeretetteljes légkört, amelyben meg lehet pihenni, el lehet lazulni, a rítust, amivel le lehet zárni egy mozgalmas és eseménydús napot. Ám a kisgyerek a mesehallgatás során nemcsak a szülőre, hanem befelé is figyel, saját vágyainak megfelelő fantáziaképet alkot, ami segíti őt a nap folyamán felgyűlt belső feszültségei, negatív érzései, félelmei feldolgozásában.

Adjuk hát meg nekik a lehetőséget arra, hogy az égig érő fa csúcsára kis kanászként felkapaszkodhassanak! Azoknak a gyermekeknek, akik mesét hallgatva nőnek fel, varázspálcájuk a saját elméjük lesz, és képzeletük, érzelmi intelligenciájuk segítik őket majd a megpróbáltatások közepette.
És hogy miként támogathatjuk őket ebben? Erről szól Kádár Annamária: Mesepszichológia című könyve.

ORVOS-TÓTH NOÉMI: ÖRÖKÖLT SORS

2019, március 23 – 10:45 |   Csabankóné Daró…

ORVOS-TÓTH NOÉMI: ÖRÖKÖLT SORS – CSALÁDI SEBEK ÉS A GYÓGYULÁS ÚTJAI

„Az anya nem csak a testét adja gyermekének, lelkét is a magáéból építi fel” / Kodály Zoltán /

Valószínűleg mindenki elgondolkozott már arról, hogy ki is ő valójában, és miért pont azt az életet éli, amit él? Hogyan lesz belőlünk az, aki vagyunk? Miért éppen úgy gondolkodunk a világról, ahogy? Mi az oka annak, hogy egyesek annyira másképp gondolkodnak, éreznek, reagálnak, mint mi?

Ahhoz, hogy megértsük önmagunkat, megtaláljuk elakadásaink okait, feltárjuk szorongásaink, rosszkedvünk, kudarcaink magyarázatát, vagy újra meg újra megismételt boldogtalan párkapcsolati forgatókönyveinket, nem elegendő csak a saját életünket nagyító alá venni.

Még mindig sajnálatosan sokan nem ismerik fel, hogy a gyermekkorunkban történt események milyen alapvető hatással vannak későbbi életünkre. Korai traumáink, mint a búvópatak, újra meg újra felbukkannak felnőttkorunkban is, és ha nem kezdjük el gyógyításukat, nemcsak a mi életünket nehezítik meg, de a gyermekeinkét, sőt, akár unokáinkét is. Szüleink, nagyszüleink, soha nem látott őseink tapasztalatai, élményei, félelmei és szenvedései súlyos örökségként befolyásolják sorsunk alakulását. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy önmagunkra, mint egy kiterjedt családi kapcsolati háló tagjára gondoljunk, és felfedezzük, hány meg hány szállal szövi át jelenünket a múlt.

Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus ebben a könyvében egy generációkon átívelő önismereti utazásra invitálja kedves olvasóit. Arra biztatja, hogy legyen bátorsága feltárni családja rég eltemetett történeteit, elindulni a sűrűn benőtt ösvényeken, és szembenézni azokkal az erőkkel, amelyek az életében munkálkodnak. Hiszi, hogy egyetlen ember sorsa sem érthető meg a transzgenerációs (vagyis generációkon átívelő) hatások figyelembevétele nélkül, és a változásnak is az egyik legértékesebb kulcsa lehet, ha feltárjuk őseink történetét.

 

 

 

 

A ketrecbe zárt fiú és más történetek egy gyermekpszichiáter jegyzetfüzetéből

2019, február 11 – 12:04 |   Laki Rita

Szerzők: Bruce D. Perry-Maia Szalavitz

 

A ketrecbe zárt fiú és más történetek egy gyermekpszichiáter jegyzetfüzetéből 

Kép a könyv borítójáról

Mit tanulhatunk a traumát átélt gyerekektől a veszteségről, a szeretetről és a gyógyulásról? Mi történik, ha egy kisgyereket trauma ér? Hogyan hat a bántalmazás az agyra képes-e meggyógyulni? Bruce Perry páciensei elképzelhetetlen rémségeket éltek át: népirtást, szüleik meggyilkolását, családi erőszakot, szekrényben és ketrecben, világtól elzárt szektában töltött éveket.
A kiváló gyerekpszichiáter történetei azt példázzák, hogy a trauma miként hat a gyerekek agyára, hogyan befolyásolja személyiségük alakulását. Ismerteti, milyen kreatív módszerekkel képes enyhíteni a súlyosan traumatizált gyerekek fájdalmát, hogy egészséges felnőttekké válhassanak.
A rendkívüli szaktudással és empátiával megírt, szívbe markoló könyv drámai erővel figyelmeztet arra, hogy csak akkor remélhetjük a gyógyulást, csak akkor tudunk segíteni a traumák leküzdésében, a továbblépésben, ha minél jobban megismerjük az agy működését.
„A szerző egyéni tapasztalatain, sikerein és kudarcain keresztül mutatja be rendkívül szemléletesen, izgalmasan és olvasmányosan, hogy csupán pár perces stressz is képes egy életre megváltoztatni az agyat. De azt is, hogy az egészséges emberi kapcsolatok milyen gyógyító erővel bírnak. Fontos könyv, melynek elolvasását szívem szerint minden, gyerekkel foglalkozó szakember számára kötelezővé tenném.” /Gyurkó Szilvia, jogász/
„Miért nézünk erőszakos filmeket? Miért olvasunk izgalmas, ám rettegést keltő könyveket? Az adrenalinlöket vagy a megkönnyebbülés pozitív élménye miatt? Bruce D. Perry könyve magát a rettegést ábrázolja a bántalmazást, erőszakot, elhanyagolást átélt gyerekek sorsán keresztül. Létezik-e az ilyen traumából felgyógyulás? Megtanul-e beszélni a ketrecben, kutyaként nevelt fiú?” Földi Rita, neuropszichológus, egyetemi docens/

 

Louise Jensen: A Béranya

2019, január 9 – 09:50 |   Hermann Erika

Louise Jensen – A Béranya

Kép a könyv borítójáról

“Ismered azt az érzést? Amikor olyan nagyon akarsz valamit, hogy ölni tudnál érte? Vigyázz, mit kívánsz!

Kat és a férje, Nick mindent megpróbált, hogy gyermekük legyen, de kezdik elveszíteni a reményt. Aztán egy véletlen találkozás Kate gyermekkori barátnőjével, Lisával utolsó esélyt kínál a számukra, hogy beteljesülhessen az álmuk.
Kat és Lisa közös múltja azonban sötét titkokat rejt.
Amikor veszélyes repedések kezdenek megjelenni Kate tökéletes jövőképén, az asszony rádöbben, hogy a családja megmentése érdekében szembe kell néznie múltbeli félelmével.

Letehetetlen pszichológiai thriller A nővér és Az ajándék bestseller szerzőjétől, amely azt a kérdést veti fel, hogy milyen messzire megyünk el a tökéletes család megteremtéséért.