Edith Eva Eger: Az ajándék

2021, február 11 – 15:10 |   Ritterné

Edith Eva Eger: Az ajándék – 12 életmentő lecke

A döntés című sikerkönyv szerzőjének új, inspiráló és gyakorlati tanácsokat tartalmazó kalauza segít, hogy megszabaduljunk a romboló mintáinktól és bénító gondolatainktól, s ezáltal szabadon élvezhessük az életet.

Edith Eva Eger elsöprő erejű első könyve, A döntés azt mutatja be, hogy a szerző miként élte túl a koncentrációs tábort, miként dolgozta fel annak traumáját, és hogyan tudott lélekben is szabaddá válni. A világ legkülönbözőbb tájairól több ezer olvasó írt Edith Eva Egernek, hogy elmondják, mennyire hatott rájuk A döntés, miként segített feldolgozni múltjukat és fájdalmukat, s egyúttal arra kérték a szerzőt, írjon egy még gyakorlatiasabb kötetet.

Az ajándékkal Eger olyan kézikönyvet nyújt át olvasóinak, amely szelíden bátorít bennünket mindazon gondolataink és viselkedésünk megváltoztatására, amelyek a múltban gúzsba kötöttek bennünket.

A legrosszabb börtön ugyanis nem a nácik lágere volt, hanem az a börtön, amit Edith Eva Eger maga épített fel saját elméjében. A szerző bemutatja a leginkább bilincsbe verő érzelmi és lelki állapotokat – mint a félelem, a gyász, a düh, a titkolózás, a stressz, a bűntudat, a szégyen és az elkerülés -, valamint azokat az eszközöket, amelyeknek a segítségével megküzdhetünk ezekkel.

Saját és pácienseinek életéből vett példák segítségével minden fejezetben egy-egy gondolatébresztő kérdést jár körül. Mélységes empátiával, lényeglátással és humorral megírt kötetében a szerző rámutat arra, mindannyian sérülékenyek vagyunk, és mindannyian ugyanazokkal a kihívásokkal nézünk szembe. Az ajándék bátorít és segít bennünket, hogy kitörhessünk az önmagunk építette börtönből, feldolgozzuk traumáinkat és élvezzük az életet.

Dr. Csernus Imre: Egy életed van

2019, szeptember 16 – 10:57 |   Csabankóné Daró…

Dr. Csernus Imre: Egy életed van

Kép a könyv borítójáról

„Egy életed van. Az idő a legértékesebb kincsed, mert nem tudod, mennyi van még hátra. Bármikor történhet bármi”.
Mindig is szerettem volna egy füveskönyvet – mondta dr. Csernus Imre pszichiáter, és legújabb, Egy életed van című könyvével ezt a vágyát teljesítette is. A könyvben a vidéki élet szépségei mellett a halálhoz való hozzáállásunkról és félelmeink legyőzéséről is ír a tőle megszokott nyers őszinteséggel.

Sok-e a 26 ezer, vagy kevés? – teszi fel a kérdést új, izgalmasan személyes hangvételű könyvében. Nem forintban, hanem napban, mert átlagosan ennyi jut nekünk, magyaroknak ezen a földön. Nem sok, de nem is kevés. De vajon tudunk-e őszintén és bátran élni, hogy ebből a huszonhatezerből egyetlen napot sem pazaroljunk el? Megélünk-e minden egyes pillanatot, vagy észre sem vesszük, milyen évszak van körülöttünk? Megértjük-e a mindennapi rohanásban a behavazott táj, a tavaszi feltámadás, a beérő búzamezők, a hulló falevelek üzenetét?

Tudunk-e úgy élni, hogy minden egyes nap ünnep legyen számunkra? Vagy folyton csak a múlton és jövőn rágódunk, és emiatt a jelen kicsúszik a kezünk közül?

Mindenki a saját sorsának kovácsa – vallja Csernus doki, aki ezúttal szokatlan formában, az év tizenkét hónapja köré rendezett gondolatokban osztja meg nézeteit az életről, az emberhez méltó létről és a boldogságról. Bölcs ajánlatokat tesz nekünk könyvében. Kinyithatjuk a szemünket, és felismerhetjük, milyen az őszinte, kiteljesedett élet. Beszélhetünk az érzéseinkről, bátran bevállalhatjuk, ha hibáztunk, és elfogadhatjuk, hogy nem lehetünk tökéletesek. Tanulhatunk a hibáinkból, és mindig van lehetőségünk keresni a megoldást. És ami talán a legfontosabb: vállalhatjuk a felelősséget saját életünkért. A valódi felnőtt életünkért.

És hogy ki a célközönsége Csernus doktor új könyvének? „Mindenki, aki azt mondja, jól van, de a tükörben nem tud őszintén mosolyogni.”

Daniel Siegel, Tina Payne Bryson: A szülői jelenlét ereje

2020, augusztus 11 – 13:13 |   Csabankóné Daró…

Daniel Siegel, Tina Payne Bryson: A szülői jelenlét ereje – A gondoskodás hatása a gyerekek fejlődésére és agyműködésére

Kép a könyv borítójáról

Daniel Siegel és Tina Payne Bryson több nagy sikerű gyereknevelési kötetben keresték már a választ arra a kérdésre, hogyan nevelhetünk olyan gyerekeket, akik gazdag emberi kapcsolatokat ápoló, az adottságaikat és lehetőségeiket kiteljesítő, magabiztos és rugalmas felnőttekké válnak.

A gyermeki elme, a Drámamentes fegyelmezés és az Igenközpontú nevelés után új kötetükben a szülő-gyermek kapcsolatra helyezik a hangsúlyt.

Könyvük elején ismertetnek egy széles körben igazolt tudományos eredményt:

már a gyermek egyéves korában előre jelezhető gondozójával való kapcsolata alapján, hogy érzelmi téren később milyen felnőtt válik belőle.

Mély és stabil emberi kapcsolatokkal, valamint belső biztonságérzettel rendelkező ember vagy olyasvalaki, aki elzárkózik másoktól? Netán olyasvalaki, akit könnyen elárasztanak az érzelmei, és nagyon nehezen kezeli azokat?

Megdöbbentő lehet, de a felnőttkori személyiség csírái már ilyen korán kivehetők. Ám akárhány éves is legyen a gyermekünk, szülőként bármikor elkezdhetjük gyakorolni a személyiségére építően ható nevelői megközelítést, egyúttal ellensúlyozhatjuk is a családon kívüli esetleges ártalmas hatásokat: biztonságos kötődés nyújtásával. Bármikor is tesszük meg ezt nevelésünk alapjává, hamarosan tapasztalni fogjuk a gyümölcseit. A biztonságos kötődés jótéteményei között szerepel a stresszhelyzetekkel szembeni jobb ellenálló képesség, a magasabb önbecsülés vagy épp a jobb tanulmányi eredmények.

A szülői felelősség nagynak tűnik tehát, de a Siegel–Bryson szerzőpáros konkrét élethelyzeteken és gyakorlati tanácsokon keresztül, lépésről lépésre hozza közel a szülőkhöz mindazt a tudást, amellyel a kötődéskutatások nyomán rendelkezünk.

A kötet azoknak szól – a szülők mellett nagyszülőknek, pedagógusoknak és a gyerekekkel foglalkozó más szakembereknek –, akik a lehető legjobbat akarják a gyerekeknek.

Bagdy Emőke: Pszichofitness gyermekeknek, szülőknek és nevelőknek

2019, május 18 – 11:35 |   Csabankóné Daró…

Bagdy Emőke: Pszichofitness gyermekeknek, szülőknek és nevelőknek

Mit tehetnénk korunk digitális forradalmában, a gyors generációváltással és értékkrízissel jellemezhető korban annak érdekében, hogy gyermekeink egészséges, boldog felnőttekké válhassanak? Milyen hozzáférési utak és kapcsolati lehetőségek maradtak még nekünk, szülőknek és nevelőknek, hogy életre szóló értékeket és boldogító képességeket segítsünk kibontakozni?

Negyven éve jelent meg Magyarországon az első relaxációs szakkönyv. Azóta a lazító módszerek a stresszkezelés legalapvetőbb eljárásaként számtalan formában kerültek be életünkbe.
Az érzelmi nevelésnek, a lelki életre tanításnak a családi és az iskolai kultúrába való bekerülése mégis lassú folyamat. Visszavonva a figyelmet a külvilágból, a belső, lelki birodalomba is le kell tudnunk merülnünk, és meg kell tanulnunk a belső utakon való közlekedés szabályait is.

Ebben a könyvben a „mit tehetnénk?” kérdésére a „hogyan tegyük?” szemszögéből, gyakorlatközpontúan, a pozitív pszichológia értékvilágára alapozottan válaszol a hazai pszichológia elismert professzor asszonya. Testi-lelki-kapcsolati egyensúly, etikus-humánus viselkedés, kulturált kommunikáció, pozitív viszonyulás és életszeretet elérése alkotja gyermekeink pszichofitnessének célkitűzéseit. Fontos a testi edzettség, de a mentális erőkkel való kiegyenlítésre, lelki edzettségre is szükség van.
A szülők és pedagógusok számára felkínált gyakorlatcsoportok gyermekeink fejlődési, fejlettségi szintjéhez, korosztályonkénti szükségleteihez igazodnak. Részint mozgásos, részint mentális irányvétellel hatolnak be a változásokat szervező belső folyamatok világába, tanuláslélektani törvényeket követve. Ezekkel a gyakorlatokkal „beültethetjük” és megerősíthetjük az egészséget erősítő és az életet boldogító képességeket.
A gyakorlatok együttlétet kívánnak, szülő és gyermek, pedagógus és növendék együttes élményhelyzetben végezhetik őket. Mindazt, amit a gyermekek tőlünk, általunk ilyen módon is megtanulhatnak, tovább vihetik, mint kapott kincset.

„A kérdés hozzád, kedves szülő: odaadod-e életed drága idejét a legdrágábbnak, gyermekednek? Pedagógustársam: vajon szeretnél-e több örömöt kapni a nevelőmunkádból? Ebben bízva született meg ez a könyv.
Fogadd nyitottan, használd bizalommal, és értékeld saját tapasztalataid tükrében!”
/Bagdy Emőke/

A ketrecbe zárt fiú és más történetek egy gyermekpszichiáter jegyzetfüzetéből

2019, február 11 – 12:04 |   Laki Rita

Kép a könyv borítójáról

Szerzők: Bruce D. Perry-Maia Szalavitz

A ketrecbe zárt fiú és más történetek egy gyermekpszichiáter jegyzetfüzetéből 

Mit tanulhatunk a traumát átélt gyerekektől a veszteségről, a szeretetről és a gyógyulásról? Mi történik, ha egy kisgyereket trauma ér? Hogyan hat a bántalmazás az agyra képes-e meggyógyulni? Bruce Perry páciensei elképzelhetetlen rémségeket éltek át: népirtást, szüleik meggyilkolását, családi erőszakot, szekrényben és ketrecben, világtól elzárt szektában töltött éveket.
A kiváló gyerekpszichiáter történetei azt példázzák, hogy a trauma miként hat a gyerekek agyára, hogyan befolyásolja személyiségük alakulását. Ismerteti, milyen kreatív módszerekkel képes enyhíteni a súlyosan traumatizált gyerekek fájdalmát, hogy egészséges felnőttekké válhassanak.
A rendkívüli szaktudással és empátiával megírt, szívbe markoló könyv drámai erővel figyelmeztet arra, hogy csak akkor remélhetjük a gyógyulást, csak akkor tudunk segíteni a traumák leküzdésében, a továbblépésben, ha minél jobban megismerjük az agy működését.
„A szerző egyéni tapasztalatain, sikerein és kudarcain keresztül mutatja be rendkívül szemléletesen, izgalmasan és olvasmányosan, hogy csupán pár perces stressz is képes egy életre megváltoztatni az agyat. De azt is, hogy az egészséges emberi kapcsolatok milyen gyógyító erővel bírnak. Fontos könyv, melynek elolvasását szívem szerint minden, gyerekkel foglalkozó szakember számára kötelezővé tenném.” /Gyurkó Szilvia, jogász/
„Miért nézünk erőszakos filmeket? Miért olvasunk izgalmas, ám rettegést keltő könyveket? Az adrenalinlöket vagy a megkönnyebbülés pozitív élménye miatt? Bruce D. Perry könyve magát a rettegést ábrázolja a bántalmazást, erőszakot, elhanyagolást átélt gyerekek sorsán keresztül. Létezik-e az ilyen traumából felgyógyulás? Megtanul-e beszélni a ketrecben, kutyaként nevelt fiú?” Földi Rita, neuropszichológus, egyetemi docens/