Jennifer Weiner: Jókora nyár

Jennifer Weiner – Jókora nyár

A Jókora nyár ragyogó és szellemes detektívregény, a bonyolult női barátságok és a közösségi oldalakra kipakolt kirakatéletek buktatóinak meggyőző erejű tablója. Egyszersmind megható történet családról, útkeresésről és arról, hogy mi számít igazán az ember életében. (tovább…)

Ha klasszikus borzongásra vágyik, olvasson Agatha Christie-t! / If you want a classic thrill, read Agatha Christie!

Agatha Cristie: Hallowe’en Party

At a Hallowe’en party, Joyce – a hostile thirteen-year-old – boasts she once witnessed a murder. When no-one believes her, she storms off home. Within hours her body is found, still in the house, drowned in an apple-bobbing tub.That night, Hercule Poirot is called in to find the ‘evil presence’. But first he must establish whether he is looking for a murderer or a double-murderer …

Egy halloween-i partin Joyce – egy ellenséges tizenhárom éves lány – dicsekszik, hogy egyszer tanúja volt egy gyilkosságnak. Amikor senki sem hisz neki, elviharzik otthonról. Órákon belül megtalálják a holttestét, még mindig a házban, egy almaforgató kádba fulladva. Azon az éjszakán Hercule Poirot-t behívják, hogy megtalálja a „gonosz jelenlétét”. De először meg kell állapítania, hogy gyilkost vagy kettős gyilkost keres…

James Grippando: Hamis biztonság


James Grippando: Hamis biztonság

Az FBI szerint egy nő húsz- és harmincéves kora között akkor van a legveszélyesebb helyzetben, ha kapcsolatot tart fenn egy férfival. A statisztikai adatok mögött megbúvó élethelyzetre nagyon is közelről lát rá Jack Swyteck, amikor elvállal egy új ügyfelet, aki a saját múltjához köthető.
Minden a repülőtéren kezdődik, ahol Jack a középiskolai barátját, Keith Ingrahamet készül viszontlátni, aki a kislánya műtétje miatt repül Miamiba. A régen várt találkozó hirtelen egészen más irányt vesz, amikor a rendőrség a terminálban letartóztatja Keith feleségét, Isabelle Bornellit. A vád szerint összeesküvést szőtt annak a férfinak a megölésére, aki még az egyetem alatt megerőszakolta.

Sarah Penner: A méregkeverő patikárius

Sarah Penner: A méregkeverő patikárius

Egy rég elfeledett, viktoriánus történet. Egy titkos női szövetség. Egy élet a mérgek és a bosszú árnyékában.

A 18. századi London szűk sikátorainak mélyén egy titkos kis patika körül különös vevőkör alakul. Városszerte azt rebesgetik, hogy a titokzatos Nella gyógykészítménynek álcázott mérgeket árul olyan kétségbeesett nőknek, akik mindenáron meg akarnak szabadulni az életüket megkeserítő férfiaktól.

A patikáriust azonban veszélybe sodorja legújabb vevője, egy tizenkét éves, koravén kislány, akinek végzetes hibája olyan események láncolatát indítja el, amelyek a következő évszázadokra is kihatnak.

Eközben napjaink Londonjában egy önjelölt történészkutató, Caroline Parcewell a tizedik házassági évfordulóját tölti magányosan, saját démonai elől menekülve, amikor rábukkan egy apró fiolára, amely megoldhatja a kétszáz évvel ezelőtti gyilkosságok tisztázatlan ügyét. Caroline élete Nella sorsához hasonló, meglepő fordulatot vesz – és nem mindenki marad életben.

Agatha Christie: Karácsonyi krimik

Agatha Christie: Karácsonyi krimik

Christie-t karácsonyra! Így hirdette az angol kiadója évtizedeken keresztül Agatha Christie új könyvét. Bizonyára nem csak üzleti fogásról volt szó: maga a krimi királynője akart boldog ünnepeket kívánni az olvasóinak egy új könyvvel minden évben. Mert Christie számára a karácsony különösen fontos volt, ami abból is tudható, hogy több regényében és elbeszélésében is az ünnep szolgáltatja a hátteret az eseményekhez.

Az egyikben Hercule Poirot vidéken tölti a karácsonyt, és az ünnep reggelén holttestet talál a hóban, amely aztán eltűnik. /Hercule Poirot karácsonya/

A második történet főhőse szintén Poirot, aki majdnem negyven évvel később megint kénytelen egy vidéki kúriában karácsonyozni, és a herceg ellopott rubinját kell megkeresnie. /Karácsonyi kaland/

Majd megint csak Poirot következik, és egy gyűlölködő család emlékezetes leírása. A szeretet ünnepén a családfőt holtan találják, és a jelenlevők közül senki sem sajnálja. /A karácsonyi puding esete/

Végül azért Miss Marple is kap egy emlékezetes karácsonyi szerepet. Egy vidéki szállodában gyilkosság történik az ünnepek alatt, és csak a szelíd, kék szemű vénkisasszony lát át a gonosztevő mesterkedésén. /Karácsonyi tragédia/

Lucinda Berry: A tökéletes gyermek


Lucinda Berry: A tökéletes gyermek

Felkavaró, hátborzongató történet egy fiatal pár kétségbeesett küzdelméről, hogy gyermekük szülessen, és annak nyugtalanító következményeiről, amikor az álmuk valóra válik.

A sebész Christopher és felesége, a nővérként dolgozó Hannah boldog házasságából hosszú évek óta csupán egyetlen dolog hiányzik: egy gyermek. Már-már feladják a reményt, amikor egy nap vérrel, sebekkel borított, magára hagyott kislányt hoznak be a kórházba. Ettől kezdve gyökeresen megváltozik az életük.

Az álmuk valóra válni látszik, mikor magukhoz veszik Janie-t, ám hamarosan rádöbbennek, hogy a vártnál sokkal komolyabb kihívásokkal kell szembenézniük. Christopher elvakultan rajong a kislányért, Hannah azonban számtalan ijesztő, baljós jelre lesz figyelmes a pszichés zavarokkal küzdő Janie viselkedésével kapcsolatban, és a házaspár közötti nézeteltérés okozta, növekvő feszültség lassan éket ver közéjük.

Ahogy az életük újabb, váratlan fordulatot vesz, úgy szaporodnak a megdöbbentő, lidérces történések, és válnak a mindennapjaik szörnyű rémálommá. Egyre több hátborzongató részlet kerül napvilágra Janie múltjából, és az események megállíthatatlanul és visszafordíthatatlanul sodródnak a tragédia felé.

Lee Child: Múlt idő


2019, augusztus 14 – 10:32 |   Gusztosné Tóth …

A tízes szoba foglalt…

Jack Reacher, az egykori katonai rendőr szokásához híven újfent stoppol. Hosszú útra készül: Maine-ből Kaliforniába igyekszik. De nem jut messzire. Új-Anglia árnyas erdői mellett járva ugyanis felfigyel egy helységnévtáblára. Korábban még sohasem járt a településen, a hely mégis a múltja szerves részét képezi: itt született ugyanis az édesapja. Egy nap ide vagy oda mit sem számít neki, ezért úgy dönt, tesz egy kis kitérőt, és a származása nyomába ered.

Ugyanebben a pillanatban, Reachertől nem is olyan messzire, lerobban egy autó. Két fiatal kanadai ül benne. New Yorkba tartanak, hogy túladjanak valamin, és a bevételből új életet kezdjenek. Egy lerobbant kocsival ez viszont kivitelezhetetlennek tűnik. Úgy határoznak, kivesznek egy szobát a közeli, a fák sűrűjében megbúvó motelben, amíg meg nem oldják a technikai problémát. A szálló tulajdonosai nagyon kedvesek. Talán túlontúl is azok… Reacher a nyomozása során megdöbbentő felfedezést tesz, a két fiatal pedig hamarosan egy mesterien szőtt hazugsághálóban találja magát, amelyből – olybá tűnik – nincs menekvés… A két, egymástól látszólag független cselekmény szálai végül összeérnek, és az is bebizonyosodik, hogy bármennyire nehéz és kegyetlen sokszor a jelen, a múlt még több feszültséggel teli… sőt egyenesen halálos is lehet.

 

Orhan Pamuk – A nevem Piros


2017, április 19 – 08:24 |   Ritterné

Orhan Pamuk – A nevem Piros

Minél nagyobb és színesebb egy város, annál több zuga van, ahol bűneinket rejtegethetjük, s minél többen lakják, annál több esélyed van arra, hogy bűnöddel elkeveredj benne. Egy város okosságát nem tudósai, könyvtárai, miniátorai, kalligráfusai és medreszéi, hanem a sötét utcákon, évezredek folyamán alattomos módon elkövetett gyilkosságok mérik. Semmi kétségem afelől, hogy eszerint Isztambul a világ legeszesebb városa.
A 2006-ban Nobel-díjjal kitüntetett, isztambuli születésű és ma is Isztambulban élő Orhan Pamuk (1952-) a kortárs török irodalom legismertebb, világszerte nagy népszerűségnek örvendő alakja. Eredetileg építészmérnöknek készült, de végül újságírás szakon szerzett diplomát 1977-ben. Műveit több mint 40 nyelvre fordították le, és regényeivel nemcsak hazájában, de több nyugat-európai országban – többek között Angliában, Franciaországban, Németországban és Olaszországban – is jelentős irodalmi díjakat nyert el. Pamukot, akit a The Guardian beválasztott a 21. század huszonegy legjelentősebb írója közé, az Egyesült Államokban is jól ismerik, a 2004-ben angolul is megjelent Hó című regényét a The New York Times az év tíz legjobb könyve közé sorolta. Az író műveiben posztmodern stílusban mutatja be az Európa és Ázsia, a hagyományok és a modernitás között választásra kényszerülő Törökországot.
Egy gyilkosság ördögien összekuszált szálai, egy évtizedek óta emésztő szerelem tüze és a művészet mindent felülíró ereje szövődik egybe ebben a magával ragadó történetben. A nevem Piros meséjét a 16. századi Isztambul csillogó pompája mögött megbújó sötét intrikák mozgatják.
A szultán titkos megbízást ad birodalma legkiválóbb miniatúrakészítőinek: az uralkodó dicsőségét hirdető könyvet kell készíteniük, amely a korabeli európai festészet stílusjegyeit viseli magán. Csakhogy az iszlám tiltja az ember- és állatábrázolást, a feladat tehát nemcsak izgalmas, hanem rendkívül veszélyes is. Amikor a könyvön dolgozó miniátorok egyikének nyoma vész, a kötet valódi céljairól mit sem sejtők körében kitör a pánik. A megoldást – avagy a gyilkost eláruló bűnjelet – a félig kész rajzok rejtik. A nevem Piros történelmi tablót, krimit, szerelmes elbeszélést és filozofikus elmélkedést vegyítő története kaleidoszkópszerűen rendezi újabb és újabb formákba a művészet, a vallás, a szerelem, a szexualitás és a hatalom össze-összekapcsolódó darabjait.