Újra társasjátékoztak a könyvtárban

Január utolsó péntekje ismét jó hangulatban telt a könyvtár kistermében. Társasjátékozók töltötték itt szabadidejüket. Ismét sok színes, izgalmas játékkal készült a Klub vezetője. Ha Önöknek is lenne kedvük játszani, jöjjenek péntekenként 14 órától a Martonosi Pál Városi Könyvtárba!

1860. január 29-én született Anton Pavlovics Csehov


Anton Pavlovics Csehov 1860. január 29-én született orosz író, drámaíró, orvos.

Puskin, Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij és Turgenyev mellett a 19. századi orosz irodalom legnagyobbjai közé tartozik, de a századforduló drámairodalmának egyik legnagyobb hatású alakja is egyben, az úgynevezett „drámaiatlan” dráma megteremtője, a novella műfajának megújítója.
Drámái és prózai írásai középpontjában nem a cselekmény fordulatossága, hanem a történések látszólagos esetlegessége, illetve a figurák belső történéseinek, hangulati változásainak részletes ábrázolása áll.

Csehov írásaival kapcsolatban majd minden elemzés a felszíni történések hétköznapiságának és a mögöttük megrajzolt lélekállapotok gazdagságának ellentétét emeli ki. Ez teszi alkotásait egyedivé. Csehov fő témái a munka és a szerelem, ám hősei egyik téren sem válnak sikeressé. Minden írásában jelentős szerephez jut az idő, illetve annak mulandósága. Ez a mulandóság azonban nem tragikus vagy elégikus: egyszerűen csak triviális, és éppen ezért figuráinak nincs esélyük arra, hogy életüknek mélyebb értelmet találjanak.

Orvos-Tóth Noémi: Szabad akarat


Orvos-Tóth Noémi: Szabad akarat

“Mire felnövünk, sorsunk forgatókönyvéből már jelentős fejezetek megváltoztathatatlannak tűnnek. Sejtjeinkben hordozzuk felmenőink traumáinak nyomait; szüleink, nagyszüleink ránk örökítették a megdönthetetlennek tűnő életigazságokat; zsigereinkbe égtek a bizalom, a bizalmatlanság, a szeretet és a szeretetlenség tapasztalatai. Már számos saját krízist vagy mélyen ható egyéni traumát is megéltünk, és kialakultak a válaszaink, ismétlődő megoldó-kulcsaink is ezekre a helyzetekre.

Vajon a felmenőinktől kapott lelki sebek, kötődési zavarok, érzelmi és viselkedési mintázatok életünk végéig meghatározzák a sorsunk alakulását? Meddig tart a transzgenerációs örökség hatása, és hol kezdődik a szabad akarat? Mikor és hogyan léphetnek működésbe saját sorsformáló erőink?”

Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus, pszichológia szakos tanár. Munkája fókuszában a felmenőinktől átvett minták és epigenetikai örökségek vizsgálata áll.
Első könyve: az Örökölt sors, nem várt sikert hozott számára.  A könyv életre kelt. A segítségével született belátások hatására számtalan családban formálódtak át a kapcsolatok.

Ebben a könyvében a hiedelmeinket vehetjük górcső alá. Hiszen világunk tele van hiedelmekkel. Mindazt a tudást, amire szüleink, nagyszüleink szert tettek, hiedelmek formájában adták át nekünk. Hiedelmeink, mint megkérdőjelezhetetlen igazságok, mélyen beíródva lapulnak elménkben, és észrevétlenül irányítják életünket.

Az örökölt sors felismerése után mi mást tehetnénk, mint elindulunk a változás útján, hogy eljussunk a szabad akarathoz. Ilyen értelemben a most megjelenő kötet folytatása, ha tetszik párkönyve az előzőnek. A szabad akarat azt a létezési módot jelenti, amikor már nem a múlt irányítja az életünket, nem a családi minták határozzák meg a döntéseinket.
A tét nem kicsi, mindannyiunk jövőjéről van szó.

Játékos-Bábos mesék

Ismét kezdetét vette könyvtárunkban, a Játékos-Bábos mesék előadás-sorozat. Szeretettel várjuk az érdeklődő gyermekeket! Az előadások 2 hetente, kedd délutánonként 16:30-tól kerülnek megrendezésre. A következő előadás február 08-án lesz.

Richard Powers – Égig érő történet


Richard Powers – Égig érő történet

“Az ember nem az a csúcsfaj, aminek képzeli magát. Más élőlények mondják meg, merre hány centi, azok csinálják a levegőt és eszik a napfényt. Nélkülük nincs semmi.”

A légierő rakodásvezetőjének gépét lelövik a vietnámi háborúban. A katona életét az menti meg, hogy egy fafojtó fügefára zuhan. Egy festőművész százévnyi fotóportrét örököl, mindegyik kép ugyanarról a pusztulásra ítélt gesztenyefáról készült. Egy keményen bulizó egyetemista lány hozzáér a villanyvezetékhez, bele is hal az áramütésbe, hogy azután légi és fénylények lökjék vissza az életbe. Egy hallássérült tudós fölfedezi, hogy a fák kommunikálnak egymással. Ők négyen és további öt idegen végső, erőszakos együttlétre jönnek össze, hogy megmentsék az amerikai földrész utolsó, néhány hektárnyi érintetlen erdejét.
Richard Powers regénye szenvedélyesen és elsöprő erővel mutatja be a környezetvédő aktivisták elszántságát. Az Égig érő történet koncentrikus gyűrűkben bontja ki az egymásba fonódó mítoszokat a polgárháború előtti New Yorktól a csendes-óceáni partvidék 20. század végi fakitermelési válságáig és azon is túl. Meggyőző erővel ábrázolja, hogy az emberi mellett létezik egy másik világ – hatalmas, lassú, minden részével egymásba kapcsolódó, leleményes -, de az számunkra szinte láthatatlan.
Az Égig érő történet azoknak szól, akiket elkeserít, hogy az ember önző módon pusztítja a természetet, s akik bíznak abban, hogy ez a folyamat még megállítható.

Richard Powers írói munkásságát kritikusai Jonathan Franzenéhez, Dave Eggerséhez vagy Don DeLillóéhoz hasonlítják. Az Égig érő történet, a tizenkettedik regénye 2019-ben elnyerte az irodalmi Pulitzer-díjat.

Vezetőváltás Kerekerdőben

Eljött az első vezetőváltás pillanata Kerekerdőnk életében. Két éves baba-mama klubunk alapítója: Faragó-Csabankó Kitti visszatért a munka világába, és vele együtt egyre—másra köszöntek/köszönnek el alapító anyukáink, egy szempillantás alatt felnőtt apróságaink. Nagy öröm nézni, ahogy a kis kúszó, mászó picurkák egyre csak cseperednek, fejlődnek, okosodnak, és egyre jobban kirajzolódnak a személyiségjegyeik, képességeik.

Sok örömet, sikert, vidámságot és boldog pillanatokat kívánunk Nektek a továbbiakban is, és szeretettel várunk vissza Benneteket könyvtárunkba! 
Hálásan köszönjük Kittinek a szeretettel, örömmel, kreativitással végzett nagyszerű munkáját, ötleteit. Mindazt a sok vidámságot, közös élményt, rendezvényeket, programokat, amivel szebbé tette kis közösségünk életét.
Mai naptól a Kerekerdőben Varga-Farkas Anikó vár mindenkit nagy szeretettel.

Mert tudjátok:

Közösségi élmény a kezdetektől. Ha szívesen beszélgetnél más anyukákkal, megosztanád tapasztalataidat, vagy csak kiszakadnál a monoton hétköznapokból, itt a helyed!
Ismerkedj! Beszélgess! Kérdezz! Informálódj! Érezd jól magad!

További információkat a klub eseményeiről: Kerekerdő Baba-Mama Klub Kiskunhalas facebook csoportban találsz.

Újra Tibor Társasjáték Klub a könyvtárban


Ha unatkozik otthon, jöjjön el a könyvtárba! Játsszunk egyet!

Január utolsó péntekjén (január 28-án), délután 14 és 18 óra között újra vár mindenkit a Tibor Társasjáték Klub.  Most is sokféle, izgalmas játékkal készül Péli Csaba, a klub vezetője.

Unalom ellen a legjobb egy jó játék és egy jó könyv. Mindenkinek izgalmas játékot és lebilincselő olvasmányélményeket kívánunk!

Intézményünkben az itt tartózkodás ideje alatt a maszkhasználat kötelező!

 

 

Nemere István: Kuruc világ 1. kötet – Vadrózsa és kard


 

Nemere István: Kuruc világ 1. kötet – Vadrózsa és kard

Úgy ​gondolhatjuk, ismerjük a kuruc korszak nagy embereit és eseményeit, mert megtanultuk a történelemórákon. Ám a népszerű szerző (félszáz történelmi monográfia és tíznél is több historikus regény írója) másképpen mutatja meg nekünk, mi is történt az 1600-as évek második felében.
A hősök: Zrínyi Ilona, Thököly Imre, Lipót császár és a többiek nála esendő, hús-vér emberek, kis és nagy vágyakkal, dicsérhető vagy kevésbé pozitív tulajdonságokkal.
A trilógia első része két ember köré fonódik. Az egyik Ilona, a „vadrózsa”, akinek összeesküvő apját kivégzik és birtokait elkobozzák, és akit csak egy jó házasság ment meg a teljes nyomorúságtól. Ám innentől kezdve társadalmi előítéletekkel kell megküzdenie. Különösen a regény végén, amikor a nála tizenhárom évvel fiatalabb Thököly Imre, a „kard” megkéri a kezét. Az asszony számtalan megaláztatáson át érkezik életének arra a pontjára, ahol az addig ismeretlen szerelem ráköszönt. A másik pedig Thököly, az árva gyerek, akinek sorsa és élete sokszor hajszálon függött, szintén kanyargós utakon jut el odáig, hogy egy nagy háborúban a szabadságért küzdők élére állhasson.
Mindketten képviselnek valamit, ami sokat segíthet a három részre tépett országon. Ha erőiket egyesítik, talán megszűnhet a két nagyhatalom kéretlen és erőszakos uralma ezen a sokat szenvedett népen.

További kötetek:

A félhold árnyékában

A száműzöttek

 

Csodás Kalotaszeg

A Magyar Kultúra Napja- január 22.


Magyar Kultúra Napja

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát.

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le a Himnusz kéziratát egy nagyobb kéziratcsomag részeként, amelybe a költő folyamatosan másolta be verseit, nem végleges változatokat, hanem tisztázatokat, amelyekben néhol javítások is vannak.

A csomag valamikor az 1830-as évek végén eltűnt, és megkezdte több mint száz évig tartó lappangó útját. Kölcsey 1838-ban bekövetkezett halála után a Magyar Tudományos Akadémia tárgyalásokat kezdett a költő sógornőjével, özv. Kölcsey Ádámné Szuhány Josephine-nal a kéziratok megvásárlásáról. Kölcsey ugyanis unokaöccsére, a Parainesis Kölcsey Kálmánjára hagyta kéziratainak jelentős részét. A kéziratcsomag végül nem lett az Akadémia tulajdona, de másé sem, a család tulajdonában maradt, és különböző leszármazások, öröklődés folytán végül László Magdához került. Azt nem tudjuk, hogyan került aztán az irat László Magdától Szenes Magdához, még az sem lehetetlen, hogy a két hölgy azonos személy. Tény azonban, hogy a kéziratcsomagot 1946 decemberében az Országos Széchényi Könyvtár Szenes Magdától megvásárolta, sőt azóta további kisebb kéziratcsomag részeket is, amelyeket külön jelzet alatt, külön őriznek, de filológiailag pontosan rekonstruálható, hogy valaha ezek is a nagy kéziratcsomagban voltak.

Kölcsey két lapra írta a Himnuszt. A sérülés, amely mindkét fólión látszik, nem lángégés, hanem úgynevezett tintamarás. Nem Kölcsey tintája okozhatta, az Országos Széchényi Könyvtár restaurátor szakembereinek véleménye szerint savas tinta ömlött a papír szélére.

https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-magyar-kultura-napja-himnuszunk-szuletesnapjat-unnepeljuk