Sapiens: Rajzolt történelem I-III.

 

Sapiens: Rajzolt történelem I-III😊

A ​tisztánlátás hatalom. De hogyan láthatjuk át a világban zajló eseményeket anélkül, hogy elvesznénk az apró részletekben? Például úgy, hogy hátrébb lépünk, és megszemléljük a teljesebb képet: az emberi faj történetét. A Sapiens – Rajzolt történelem című képregénysorozat azt meséli el, hogyan lett egy jelentéktelen majom a Föld nevű bolygó ura, és hogyan jutott el odáig, hogy képes széthasítani az atomot, elrepülni a Holdra, vagy módosítani más fajok genetikai kódját. (tovább…)

Sarah Baxter: 500 történelmi túra a Föld körül

500 történelmi túra a világ körül

A történelmet, bár mindenhol jelen van, a legintenzívebben akkor élhet­jük át, ha szó szerint benne járunk.
Az 500 történelmi túra a Föld körül valódi kincs mindazok számára, akik többet akarnak tudni a bolygónk általános arculatáról, annak múltjáról és jelenéről. Ösztönző leírásaival, részletes térképeivel és csodálatos fényképanyagával 500, történelmi jelentőségű – természetes és mesterségesen kiépített – túraútvonalra kalauzolja el az olvasót, amelyek elbeszélik világunk kialakulását és az emberi faj történetét.
Legyen szó rendszeresen túrázókról vagy azokról, akik a karosszékből lelkesednek a történelemért, könyvünk átfogó és változatos történelmi és kulturális kitekintést nyújt számukra térben és időben. Ennek nyomán sokan kedvet kaphatnak arra, hogy maguk is útra keljenek.

(tovább…)

Sarah Penner: A méregkeverő patikárius

Sarah Penner: A méregkeverő patikárius

Egy rég elfeledett, viktoriánus történet. Egy titkos női szövetség. Egy élet a mérgek és a bosszú árnyékában.

A 18. századi London szűk sikátorainak mélyén egy titkos kis patika körül különös vevőkör alakul. Városszerte azt rebesgetik, hogy a titokzatos Nella gyógykészítménynek álcázott mérgeket árul olyan kétségbeesett nőknek, akik mindenáron meg akarnak szabadulni az életüket megkeserítő férfiaktól.

A patikáriust azonban veszélybe sodorja legújabb vevője, egy tizenkét éves, koravén kislány, akinek végzetes hibája olyan események láncolatát indítja el, amelyek a következő évszázadokra is kihatnak.

Eközben napjaink Londonjában egy önjelölt történészkutató, Caroline Parcewell a tizedik házassági évfordulóját tölti magányosan, saját démonai elől menekülve, amikor rábukkan egy apró fiolára, amely megoldhatja a kétszáz évvel ezelőtti gyilkosságok tisztázatlan ügyét. Caroline élete Nella sorsához hasonló, meglepő fordulatot vesz – és nem mindenki marad életben.

Mary Beard: S.P.Q.R. – Az ókori Róma története


Mary Beard: S.P.Q.R.

Mary Beard (1955. január 1. Much Wenlock, Shropshire, Egyesült Királyság) brit klasszika-filológus, ókortörténész, a Cambridge-i Egyetem Ókortudományi Tanszékének professzora, a világ egyik legismertebb ókortudósa. A Newnham College és a Brit Tudományos Akadémia tagja és a Brit Királyi Művészeti Akadémia latin professzora. Tudományos munkássága mellett igen ismert a Times Literary Supplement rendszeres blogírójaként (A Don’s life) és az angolszász világ egyik legaktívabb tudománynép-szerűsítőjeként. Számos, az ókori Rómáról és a római kultúráról szóló dokumentumfilm-sorozat szerkesztője és szereplője.

A római történelem ezer esztendejét átfogó S.P.Q.R megkapó részletességgel mutatja be, hogyan vált Róma egy közép-itáliai jelentéktelen kis porfészekből a világ első szuperhatalmává. Miközben új megvilágításban mutatja be a római kultúrát a folyóvíztől a demokrácia intézményéig és a rabszolgaságtól a migrációig, Mary Beard azt is elénk tárja, hogyan gondolkoztak a rómaiak magukról és az elért vívmányaikról.

A rómaiak által használt SPQR rövidítés az államukat jelöli: Senatus PopulusQue Romanus, “a római senatus és nép” – és e nagyszerű könyv az ő történetükről nyújt lebilincselő és minden részletre kiterjedő beszámolót.

 

“Igazi mestermű!… A népszerűsítő történetírás ragyogó példája, amely az olvasót magával ragadja, de tárgyát soha nem egyszerűsíti le, és a nagy erővonalak felvázolása mellett azokat az apró részleteket is szemünk elé tárja, amelyek a távoli múltba életet lehelnek.”

Economist

Nemere István: Kuruc világ 1. kötet – Vadrózsa és kard


 

Nemere István: Kuruc világ 1. kötet – Vadrózsa és kard

Úgy ​gondolhatjuk, ismerjük a kuruc korszak nagy embereit és eseményeit, mert megtanultuk a történelemórákon. Ám a népszerű szerző (félszáz történelmi monográfia és tíznél is több historikus regény írója) másképpen mutatja meg nekünk, mi is történt az 1600-as évek második felében.
A hősök: Zrínyi Ilona, Thököly Imre, Lipót császár és a többiek nála esendő, hús-vér emberek, kis és nagy vágyakkal, dicsérhető vagy kevésbé pozitív tulajdonságokkal.
A trilógia első része két ember köré fonódik. Az egyik Ilona, a „vadrózsa”, akinek összeesküvő apját kivégzik és birtokait elkobozzák, és akit csak egy jó házasság ment meg a teljes nyomorúságtól. Ám innentől kezdve társadalmi előítéletekkel kell megküzdenie. Különösen a regény végén, amikor a nála tizenhárom évvel fiatalabb Thököly Imre, a „kard” megkéri a kezét. Az asszony számtalan megaláztatáson át érkezik életének arra a pontjára, ahol az addig ismeretlen szerelem ráköszönt. A másik pedig Thököly, az árva gyerek, akinek sorsa és élete sokszor hajszálon függött, szintén kanyargós utakon jut el odáig, hogy egy nagy háborúban a szabadságért küzdők élére állhasson.
Mindketten képviselnek valamit, ami sokat segíthet a három részre tépett országon. Ha erőiket egyesítik, talán megszűnhet a két nagyhatalom kéretlen és erőszakos uralma ezen a sokat szenvedett népen.

További kötetek:

A félhold árnyékában

A száműzöttek

 

Tóth Eszter Zsófia – Poós Zoltán: Csemege ajándékkosár


2021, május 9 – 23:00 |   Szécsi-Ördög Ágnes

Tóth Eszter Zsófia – Poós Zoltán: Csemege ajándékkosár – Fogyasztás és zene a Kádár-korszakban

Tóth Eszter Zsófia történész és Poós Zoltán író közös könyve kaleidoszkópszerűen villantja fel a Kádár-korszak mindennapjait.

Emblematikus termékeket, szimbolikus használati tárgyakat és a korszakot tükröző zenéket társít, ezekkel idéz fel egy mindannyiunk számára meghatározó korszakot. De nem egyszerűen fogyasztástörténet vagy zenetörténet, annál jóval több: megéléstörténet olvasmányos formában. Bárhol felüthető, színes olvasókönyv, melyben izgalmas kaland elmerülni, s bejárni a kádári világ hétköznapjait és különböző életformáit. Egyúttal különleges vállalkozás is: egy történész és egy író közös munkájának izgalmas eredménye.

 

 

Szvetlana Alekszijevics: Utolsó tanúk – Gyermekként a második világháborúban


2017, május 3 – 10:30 |   Ritterné

Szvetlana Alekszijevics: Utolsó tanúk – Gyermekként a második világháborúban

Kép a könyv borítójáról

1985-ben Szvetlana Alekszijevics, egy ismeretlen, fiatal belorusz újságírónő egyszerre két könyvet jelentetett meg a második világháborúról (Nők a tűzvonalban, Utolsó tanúk), s mindkettő érzések, élmények és szenvedések szinte teljesen ismeretlen világát tárta fel. A háborús irodalomban a nők és a gyerekek addig csak mellékszereplők lehettek a férfiak mellett. Alekszijevicsnél ők kerültek a középpontba – s ezzel a női és gyermeki nézőponttal egyszeriben mintha átírta volna, pontosabbá és érzékletesebbé tette volna az addig “ismert” történelmet.
Ez a két könyv aztán szerte a világban megjelent, színdarabok készültek belőlük, vitatkoztak róluk: Alekszijevicset pedig mint egy új műfaj megteremtőjét méltatták a kritikusok. Miközben a fölbolydult, széthulló Szovjetunióban sokan úgy írtak róla, mint árulóról, aki a legszentebb érzéseket tiporja sárba.
Az Utolsó tanúk száz visszaemlékezést tartalmaz, csupa szívszorító történetet olyan emberektől, akik kisgyermekként vagy kamaszként élték át a második világháborút. Olyan emberektől, akiknek nem volt gyerekkoruk: sokan közülük elveszítették a szüleiket, s volt, hogy a szemük előtt végezték ki őket; sokan koncentrációs táborba kerültek; sokan a partizánok között éltek, sőt gyakran tizenkét-tizenhárom éves korukban már harcoltak is a németek ellen… És sokan egyszerűen csak éheztek, és próbálták valahogy túlélni az iszonyatot.
Alekszijevics később ezt a könyvét is átdolgozta: az új változatban azok a visszaemlékezések is szerepelnek, amelyek a szovjet időkben még nem jelenhettek meg, mert túlságosan riasztó képet festettek a szovjet nép háborús hétköznapjairól.

2015-ben Szvetlana Alekszijevics kapta az irodalmi Nobel-díjat “többszólamú írásaiért, amelyekben a jelenkor szenvedéseinek és a bátorságnak állított emlékművet”.
Az életmű eddig öt könyvből áll: Az utópia hangjai című ciklus darabjaiból, amelyek a XX. századi szovjet történelem legtragikusabb eseményeit kutatják: a nagy honvédő háborút, az afganisztáni háborút, a csernobili katasztrófát és a Szovjetunió széthullását.
A Nobel-díj odaítélése alkalmából megjelentetett írásában a New Yorker “az emlékezet őrzőjének” nevezte a belorusz írónőt. Olyan emlékek őrzőjének, amelyek gyakran annyira fájdalmasak, hogy “talán jobb lenne elfelejteni őket”.

“Úgy képzeltük, a háború a legérdekesebb dolog az életben.”

“Emlékszem, hogy irigykedtem a bogarakra: azok olyan kicsik, hogy mindig elbújhatnak valahol, bemásznak a földbe…”

“Én meg sehogy se tudtam felfogni, hogy az apám nem kel fel többet, és hogy ott kell hagynom őt az úton, a porban.”

“Aki sír, ahhoz odamennek, és lelövik.”

Jonass Jonasson: A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt


2015, január 14 – 13:28 |   kfagi

 

Kép a könyv borítójáról

Már a történet legelején sejthető, hogy a józan észt és a realitást félre kell söpörni.

Allan Karlson 100. születésnapja közeleg és ennek megfelelően nagyszabású születésnapi zsúrral készülnek a helyi nyugdíjas otthonban, ahol idős napjait tölti. Így kezdődik ez a kalandregény, mely átcsap egy végtelenül vicces ámokfutásba, melynek minden egyes fordulata elismerésre készteti az olvasót.

Allan kora ellenére éles eszű, tisztában van a körülötte zajló eseményekkel, azonban a tiszteletére rendezett buli hidegen hagyja és inkább kimászik az ablakon és eltűnik. Nála lévő pénzből buszjegyet vásárol találomra – a legközelebb induló buszra- és egy szerencsétlen véletlennek köszönhetően egy pénzel teli bőrönd birtokosává válik. Ezen táska létéről mások is tudnak, ezért az öregúr hamarosan a rendőrség és egy neves drogdíler banda célpontjába kerül. Elkezdődik a menekülés Svédországon keresztül. A nagy utazás közben furcsa alakok csapódnak mellé, többek között egy Szonja nevű elefánt, akinek egy kiló antibiotikumra lenne szüksége, begyulladt lábujjkörme miatt.

Allan történetei nem százéves korában kezdődtek. A történet két idősíkon fut. Menekülése közben visszaemlékezések formájában mutatja be élete nagy eseményeit, melyek közül nem egy válik a XX. századi történelmet bebefolyásoló pillanattá. Hogyan került egy vacsoraasztalhoz a jövendőbeni Trumann elnökkel, hogyan stoppolt együtt Churchill-el, vagy éppen csónakázott együtt Mao feleségével és gyűrte le gyalogosan a Himalája csúcsait. A mű során az is kiderül, hogy még az atombomba megalkotásában is benne volt a keze.

A félhold tündöklése


2015, szeptember 15 – 10:21 |   Tumbász Mónika

A félhold tündöklése

Kép a könyv borítójáról

Bán Mór történelmi regényciklusának hetedik kötete, a magyar történelem talán legdicsőbb, s mégis legellentmondásosabb korszakának egyik kulcsfigurája, Hunyadi János szerepét mutatja be a Habsburg Albert király halálát követő kettős királyválasztás széthúzásától terhes éveiben.

1444 tavasza. Pár hét telt el csupán, mióta a Hunyadi János vezette sereg hazatért a Balkán veszedelmes hágóitól. Noha nem sikerült teljes győzelmet aratni, Murád birodalma alapjaiban rendült meg. A szultán biztos benne, hogy országa még egy Magyarország felől érkező támadást nem élne túl. Kénytelen cselhez folyamodni, amelynek következtében Hunyadi súlyos áldozattokkal járó politikai játszma közepén találja magát, ahol mind az ő, mind Ulászló király élete veszélyben forog.

A tét óriási: sikerül-e végleg szétzúzni a Török Birodalom erőit?

A sorozat talán minden eddiginél sodróbb lendületű kötete egy krimi izgalmával eleveníti fel az 1444-es év eseményeit.