Pálinkás Szilvia: Genomba zárt örökség

Pálinkás Szilvia: Genomba zárt örökség. Vajon te mindent tudsz a családodról?

Igaz történetet mesél el a Genomba zárt örökség című könyv. A szerző ükanyjának, Musza Istvánné Bor Teréziának életét ismerhetjük meg, aki Kiskunhalason élt javasasszonyként. A könyv története részben fiktív, de főszereplői Bor Terézia, Musza István, Lantos György és Gyenizse Sándor valóban egykor élt, létező személyek voltak.
A történetben ismert halasi emberek (pl. Vári Szabó polgármester), helyszínek (pl. Fejeték-mocsár) is megjelennek. (tovább…)

Mészáros Ágnes: Kiskunhalasi hiedelmek

Mészáros Ágnes: Kiskunhalasi hiedelmek

Kiskunhalas néphitében a reformátusok és a katolikusok közötti felekezeti megoszlás a jeles napi szokásokon és étrenden kívül szinte alig volt érzékelhető. A református vallású lakosok ugyanúgy ismerték és gyakorolták a néphitben legnépszerűbb tehénrontás és szemmelverés elhárító cselekményeit, mint a katolikus vallású lakosság. (tovább…)

Bauer Barbara: A leggazdagabb árva

Bauer Barbara: 
A leggazdagabb árva

A leggazdagabb árva egy kislány története, aki születésekor mesés gazdagságot, grófi címet és a fényűző élet ígéretét kapja. Egy kislányé, aki születése után nem sokkal elveszíti az édesanyját, elveszíti azt az embert, aki a legtöbbet adhatná neki. (tovább…)

Karen Mack – Jennifer Kaufman: Freud szeretője

Karen Mack – Jennifer Kaufman: Freud szeretője

A szerzőpáros a szerelem, a hűség és az árulás e lenyűgöző történetében egy kivételes nő portréját rajzolja meg. Egy nőét, aki gyötrődött a testvére iránt érzett szeretet és a pszichoanalízis megteremtője iránt érzett elsöprő szerelem között. (tovább…)

Valerie Perrin: Másodvirágzás

Valerie Perrin: Másodvirágzás

„A szomszédaim nem szívbajosak. Nincsenek gondjaik, nem esnek szerelembe, nem rágják a körmüket, nem hisznek a véletlenekben, nem tesznek ígéreteket, nem csapnak zajt, nem aggódnak a társadalombiztosításuk miatt, nem sírnak, nem keresgélik a kulcsukat, a szemüvegüket, a távirányítót, nem futnak a gyerekeik, sem a boldogságuk után. (…)
Halottak.”
(tovább…)

Gabriel García Márquez: A szerelemről és más démonokról

Gabriel García Márquez: A szerelemről és más démonokról

„1949. október 26-án nem volt semmi nagy hírünk. Clemente Manuel Zabala, annak a lapnak a főszerkesztője, ahol riporteri tanoncidőmet töltöttem, a szokásos jó tanácsaival bocsátott utunkra a reggeli értekezlet végén. Pár perccel később felhívta valaki, és közölte vele, hogy most bontják a hajdani Santa Clara-kolostor kriptáit, mert felszámolják őket; úgy szólt oda nekem, mint aki nem sokat vár a dologtól:
– Eridj oda, hátha kihozol valamit belőle.”

(tovább…)

Hernádi Judit-Tarján Zsófia: Ne maradjon kettőnk között

Hernádi Judit-Tarján Zsófia: Ne maradjon kettőnk között

„Hogyan romlott meg a kapcsolatunk annyira, hogy már képtelenek vagyunk szót érteni egymással? Mi történt velünk? Mi ez az egész?” (Hernádi Judit)

„Úgy éreztem, anya nem ért meg engem, és én sem értem őt. Hányszor kullogtam haza sírva a családi összejövetelekről! Hosszú időre beleragadtunk ebbe az állapotba, hiába próbálkoztunk mindketten, hogy megtaláljuk a hangot, és újra közel kerüljünk egymáshoz.” (Tarján Zsófia) (tovább…)

Finy Petra: Akkor is

Finy Petra: Akkor is

„Még mindig nem tudta elhinni, hogy ez vele történik. Vagy történt. Sára ránézett reggel a halvány csomagolópapírral befedett fájdalomfalra, és rámeredt a fekete betűs szóra: Elhagytál! Görcsbe rándult a gyomra. Nem, ez nem lehet. Hirtelen felkapta a filcet, és odaírta alá: De nemsokára visszajössz. Zihálva vette a levegőt, úgy nézte a szavakat. Igen, András visszajön hozzá, csak átmeneti zavar van a kapcsolatukban, csak egy aprócska félreértés. Pillanatnyi kisiklás.” (tovább…)

Jane Austen: Büszkeség és balítélet

Jane Austen: Büszkeség és balítélet

Mrs. Bennet leghőbb vágya, hogy férjhez adja öt leányát, mely tervhez rendkívül sok praktikára van szüksége, hiszen a család meglehetősen szerény körülmények között él. Márpedig egy lány, lehet bármennyire szép és okos, kellő hozomány híján kevés kilátása lehet a jó házasságra. Ráadásul a nagyobb Bennet lányok Jane és Lizzy szerelemből szándékoznak férjhez menni és nem férjfogásnak tekintik a szerelmet, át akarják élni annak minden furcsa, szép és szomorú rezdülését.

Egyszer csak érkezik a hír, miszerint „Netherfildet egy vagyonos fiatalember bérelte ki Észak-Angliából”. Megérkezett a szomszéd birtokra és a Bennet család életébe Mr. Bingley és még vagyonosabb barátja a titokzatos, büszke Mr. Darcy.

Jane Austen hol éles szókimondással, hol finom iróniával, de mindvégig szellemesen, derűsen mutatja be nekünk a csábítás trükkjeit, a Benett lányok Jane, Lizzy, Mary, Kitty, Lydia életét és anyjuk kitartó küzdelmét, hogy megfelelő férjhez adja lányait.