Valerie Perrin: Másodvirágzás

Valerie Perrin: Másodvirágzás

„A szomszédaim nem szívbajosak. Nincsenek gondjaik, nem esnek szerelembe, nem rágják a körmüket, nem hisznek a véletlenekben, nem tesznek ígéreteket, nem csapnak zajt, nem aggódnak a társadalombiztosításuk miatt, nem sírnak, nem keresgélik a kulcsukat, a szemüvegüket, a távirányítót, nem futnak a gyerekeik, sem a boldogságuk után. (…)
Halottak.”
(tovább…)

Gabriel García Márquez: A szerelemről és más démonokról

Gabriel García Márquez: A szerelemről és más démonokról

„1949. október 26-án nem volt semmi nagy hírünk. Clemente Manuel Zabala, annak a lapnak a főszerkesztője, ahol riporteri tanoncidőmet töltöttem, a szokásos jó tanácsaival bocsátott utunkra a reggeli értekezlet végén. Pár perccel később felhívta valaki, és közölte vele, hogy most bontják a hajdani Santa Clara-kolostor kriptáit, mert felszámolják őket; úgy szólt oda nekem, mint aki nem sokat vár a dologtól:
– Eridj oda, hátha kihozol valamit belőle.”

(tovább…)

Hernádi Judit-Tarján Zsófia: Ne maradjon kettőnk között

Hernádi Judit-Tarján Zsófia: Ne maradjon kettőnk között

„Hogyan romlott meg a kapcsolatunk annyira, hogy már képtelenek vagyunk szót érteni egymással? Mi történt velünk? Mi ez az egész?” (Hernádi Judit)

„Úgy éreztem, anya nem ért meg engem, és én sem értem őt. Hányszor kullogtam haza sírva a családi összejövetelekről! Hosszú időre beleragadtunk ebbe az állapotba, hiába próbálkoztunk mindketten, hogy megtaláljuk a hangot, és újra közel kerüljünk egymáshoz.” (Tarján Zsófia) (tovább…)

Finy Petra: Akkor is

Finy Petra: Akkor is

„Még mindig nem tudta elhinni, hogy ez vele történik. Vagy történt. Sára ránézett reggel a halvány csomagolópapírral befedett fájdalomfalra, és rámeredt a fekete betűs szóra: Elhagytál! Görcsbe rándult a gyomra. Nem, ez nem lehet. Hirtelen felkapta a filcet, és odaírta alá: De nemsokára visszajössz. Zihálva vette a levegőt, úgy nézte a szavakat. Igen, András visszajön hozzá, csak átmeneti zavar van a kapcsolatukban, csak egy aprócska félreértés. Pillanatnyi kisiklás.” (tovább…)

Jane Austen: Büszkeség és balítélet

Jane Austen: Büszkeség és balítélet

Mrs. Bennet leghőbb vágya, hogy férjhez adja öt leányát, mely tervhez rendkívül sok praktikára van szüksége, hiszen a család meglehetősen szerény körülmények között él. Márpedig egy lány, lehet bármennyire szép és okos, kellő hozomány híján kevés kilátása lehet a jó házasságra. Ráadásul a nagyobb Bennet lányok Jane és Lizzy szerelemből szándékoznak férjhez menni és nem férjfogásnak tekintik a szerelmet, át akarják élni annak minden furcsa, szép és szomorú rezdülését.

Egyszer csak érkezik a hír, miszerint „Netherfildet egy vagyonos fiatalember bérelte ki Észak-Angliából”. Megérkezett a szomszéd birtokra és a Bennet család életébe Mr. Bingley és még vagyonosabb barátja a titokzatos, büszke Mr. Darcy.

Jane Austen hol éles szókimondással, hol finom iróniával, de mindvégig szellemesen, derűsen mutatja be nekünk a csábítás trükkjeit, a Benett lányok Jane, Lizzy, Mary, Kitty, Lydia életét és anyjuk kitartó küzdelmét, hogy megfelelő férjhez adja lányait.

Sarah Penner: A méregkeverő patikárius

Sarah Penner: A méregkeverő patikárius

Egy rég elfeledett, viktoriánus történet. Egy titkos női szövetség. Egy élet a mérgek és a bosszú árnyékában.

A 18. századi London szűk sikátorainak mélyén egy titkos kis patika körül különös vevőkör alakul. Városszerte azt rebesgetik, hogy a titokzatos Nella gyógykészítménynek álcázott mérgeket árul olyan kétségbeesett nőknek, akik mindenáron meg akarnak szabadulni az életüket megkeserítő férfiaktól.

A patikáriust azonban veszélybe sodorja legújabb vevője, egy tizenkét éves, koravén kislány, akinek végzetes hibája olyan események láncolatát indítja el, amelyek a következő évszázadokra is kihatnak.

Eközben napjaink Londonjában egy önjelölt történészkutató, Caroline Parcewell a tizedik házassági évfordulóját tölti magányosan, saját démonai elől menekülve, amikor rábukkan egy apró fiolára, amely megoldhatja a kétszáz évvel ezelőtti gyilkosságok tisztázatlan ügyét. Caroline élete Nella sorsához hasonló, meglepő fordulatot vesz – és nem mindenki marad életben.

Agatha Christie: Karácsonyi krimik

Agatha Christie: Karácsonyi krimik

Christie-t karácsonyra! Így hirdette az angol kiadója évtizedeken keresztül Agatha Christie új könyvét. Bizonyára nem csak üzleti fogásról volt szó: maga a krimi királynője akart boldog ünnepeket kívánni az olvasóinak egy új könyvvel minden évben. Mert Christie számára a karácsony különösen fontos volt, ami abból is tudható, hogy több regényében és elbeszélésében is az ünnep szolgáltatja a hátteret az eseményekhez.

Az egyikben Hercule Poirot vidéken tölti a karácsonyt, és az ünnep reggelén holttestet talál a hóban, amely aztán eltűnik. /Hercule Poirot karácsonya/

A második történet főhőse szintén Poirot, aki majdnem negyven évvel később megint kénytelen egy vidéki kúriában karácsonyozni, és a herceg ellopott rubinját kell megkeresnie. /Karácsonyi kaland/

Majd megint csak Poirot következik, és egy gyűlölködő család emlékezetes leírása. A szeretet ünnepén a családfőt holtan találják, és a jelenlevők közül senki sem sajnálja. /A karácsonyi puding esete/

Végül azért Miss Marple is kap egy emlékezetes karácsonyi szerepet. Egy vidéki szállodában gyilkosság történik az ünnepek alatt, és csak a szelíd, kék szemű vénkisasszony lát át a gonosztevő mesterkedésén. /Karácsonyi tragédia/

Dr. Seuss: A Grincs

Dr. Seuss: A Grincs

Grincs Kikfalva közelében lakik, és teljes szívéből utálja a karácsonyt. Már ha egyáltalán van szíve… Gyűlöl mindent, ami az ünneppel kapcsolatos. Ezért úgy dönt, ellopja a karácsonyt.

Véghez is viszi gonosz tervét, ám földbe gyökerezik a lába, amikor meglátja, hogy Kikfala lakói ajándékok nélkül is boldogan ünnepelnek.

„A Grincs gonoszul ámult, keze-lába grincsbe rándult.
– Hát van ilyen, van ilyen, VAN ILYEN?
Nincs szép csomagocska, fa, semmi sem: mégis van KARÁCSONY?
És így állt a hóban három óra hosszat. Még ilyen rosszat!
– Talán – gondolta hirtelen –
A KARÁCSONY mégsem annyi, amit a boltban kapni,
És ajándékot kapni? Valami több a KARÁCSONY,
Ezek szerint… Barátom! Tanultam valamint megint?

És furcsa grincset érzett a szíve táján.
Odalenn: ez a csuda látvány!
És íme, íme, íme:
Érezte, hogy háromszorosára nőtt meg a szíve!”

Szabó Magda: Abigél

Szabó Magda: Abigél

Vitay Georginát, a regény főszereplőjét 1943-ban apja váratlanul beadja a híres árkodi intézetbe, a Matulába. A fiatal lánynak minden kapcsolatot meg kell szakítani a külvilággal és el kell fogadnia az iskola rideg világát, kegyetlen törvényeit. Gina kezdetben lázad ez ellen, de amikor megtudja, valójában miért kell ott élnie, elfogadja „rabságát” és igyekszik beilleszkedni társai közé.

Hogyan igazodik el egy tizenöt éves kislány ebben a felnőtt-titkoktól terhes világban? Vajon hihet-e a naiv diáklegendában, amelyet a kertben álló korsós leányt formázó szobor alakja köré sző a lányok képzelete? Írjon talán ő is levelet Abigélnek, aki mindig segít a bajbajutottakon?

Szabó Magda (1917-2007) könyve 1970-ben jelent meg először, azóta számos kiadást ért meg, valamint készült belőle tévésorozat (1977), hangoskönyv és musical (2008) is.