Valerie Perrin: Másodvirágzás

Valerie Perrin: Másodvirágzás

„A szomszédaim nem szívbajosak. Nincsenek gondjaik, nem esnek szerelembe, nem rágják a körmüket, nem hisznek a véletlenekben, nem tesznek ígéreteket, nem csapnak zajt, nem aggódnak a társadalombiztosításuk miatt, nem sírnak, nem keresgélik a kulcsukat, a szemüvegüket, a távirányítót, nem futnak a gyerekeik, sem a boldogságuk után. (…)
Halottak.”
(tovább…)

Jane Austen: Büszkeség és balítélet

Jane Austen: Büszkeség és balítélet

Mrs. Bennet leghőbb vágya, hogy férjhez adja öt leányát, mely tervhez rendkívül sok praktikára van szüksége, hiszen a család meglehetősen szerény körülmények között él. Márpedig egy lány, lehet bármennyire szép és okos, kellő hozomány híján kevés kilátása lehet a jó házasságra. Ráadásul a nagyobb Bennet lányok Jane és Lizzy szerelemből szándékoznak férjhez menni és nem férjfogásnak tekintik a szerelmet, át akarják élni annak minden furcsa, szép és szomorú rezdülését.

Egyszer csak érkezik a hír, miszerint „Netherfildet egy vagyonos fiatalember bérelte ki Észak-Angliából”. Megérkezett a szomszéd birtokra és a Bennet család életébe Mr. Bingley és még vagyonosabb barátja a titokzatos, büszke Mr. Darcy.

Jane Austen hol éles szókimondással, hol finom iróniával, de mindvégig szellemesen, derűsen mutatja be nekünk a csábítás trükkjeit, a Benett lányok Jane, Lizzy, Mary, Kitty, Lydia életét és anyjuk kitartó küzdelmét, hogy megfelelő férjhez adja lányait.

David Ebershoff: Pasadena

2018, április 5 – 14:20 |   Ritterné

David Ebershoff: Pasadena

Kép a könyv borítójáról

A dán lány és A 19. feleség című regények szerzője ebben a művében Linda Stamp életének történetét meséli el. Linda 1903-ban született egy kaliforniai hagymafarmon. Életét három férfi határozta meg: féltékeny bátyja, Edmund; az egykori lelencgyerek, Bruder, akit a lány apja hozott haza az első világháborús európai frontról; és egy pasadenai narancsültetvény tulajdonosa, Willis Poore.

A regény gerincét Linda kalandos és romantikus élettörténete alkotja, de a szerző egy-egy villanással bemutatja a főszereplő mexikói anyjának és német származású apjának életét, a szesztilalom béklyójában vergődő Kalifornia mindennapjait, a tanyát és a kisvárost, ahol a lány felnőtt, és az éppen virágzásnak induló várost, Pasadenát, ahová a jó szerencse (vagy talán a balsorsa) vetette.

Egy sötét titkot rejtegető ingatlanspekulánssal együtt fedezhetjük fel annak a meghökkentő fordulatokat véve kibontakozó, hatalmas és elképesztő képnek a részleteit, amelyet tanulmányozva megállapíthatjuk, hogy sokszor a hősnek tartott emberek a leghitványabbak, a legbecsületesebbnek gondolt, keményen dolgozó férfiak a legalávalóbbak, és a leggyengébbnek vélt nők a legerősebbek.

A történetet, mint víz a gyolcsot, átitatja a fülledtség, a forróság és a sejtelmes erotika, de gyönyörűen kirajzolódik benne a valódi, őszinte, bár félszeg szerelem is. A szerző – hasonlóan ahhoz, ahogy A dán lányban érzékeltette az énkeresés folyamatát – megdöbbentő, művészi tisztasággal mutatja be a konfliktusok és a félreértések kialakulásának menetét, a szerelmesek között lezajló sértődés-játékokat, amelyek során egy bizonyos pontig még van visszaút, de utána már nincs más, csak a megtépázott büszkeség miatt bekövetkező – sorsszerűnek hitt – eltávolodás.

“Ha manapság létezik egyáltalán olyan irodalmi alkotás, amelynek szerzője kivételes módon ragadja meg a férfiak és nők, fivérek és nővérek, szülők és gyermekek közötti törékeny, könnyen félreértelmezhető kapcsolatokat, akkor ez az a könyv… Nem csupán a saját erényei miatt jelentős, de azért is, mert emlékezteti a komoly olvasókat arra, hogy időnként felbukkannak olyan csodálatos könyvek, amelyeket mindenképpen érdemes felfedezni.”

– Fort Worth Star-Telegram

“A Pasadena személyes mítoszba ágyazott történelem, és a mindent átható fatalizmus és veszteség érzete ellenére tiszta szemmel és végtelen jóindulattal szól a folyamatosan fejlődő amerikai hitről és bizakodásról.”

– The Wall Street Journal “Hatalmas, szenvedélyes, magával ragadó történet… Ebershoff élettel tölti meg a karaktereit, és még valami mással – fel-felvillannak egy mitikus vásznon, készen arra, hogy bármikor rájuk közelítsen a képzeletbeli kamera.”

– New York Magazine “Aprólékos kutatómunkával megtámogatott regény, amelyben elegyednek a gótikus tündérmesék és a tizenkilencedik századi románcok elemei, miközben megismerhetjük egy elvarázsolt amerikai város felemelkedésének és hanyatlásának történetét. A Pasadena a tradicionális családregények legjobb hagyományait követi.”

– Carolyn See, a Mindenes című regény szerzője

A Magnólia Fogadó

2021, május 7 – 10:30 |   kfagi

Carolyn Brown: A Magnólia Fogadó

Kép a könyv borítójáról

Két sebzett szívnek van-e második esélye az igaz szerelemre?
Amikor Jolene Broussard megörökli a Magnólia Fogadót, ezt a kelet-texasi fenyvesekben megbújó viktoriánus épületet, egy álom válik valóra a számára. Jolene, aki állandó bűntudatban él, amiért nem tudta megmenteni önpusztító anyját, tudja, hogy a nagynénje és nagybátyja vendégháza új életet és szerető otthont kínálhat neki. Csak egy bökkenő akad: a makacs és rosszkedvű ács, Tucker Malone, aki felerészben a Magnólia Fogadó tulajdonosa, és aki poros cowboycsizmájával egyenesen Jolene álmainak a kellős közepébe tapos.
A felesége halála óta Tucker a saját bűntudata és démonai miatt ugyanolyan zárkózott, mint Jolene. A legkevésbé sem számít arra, hogy új üzleti partnere olyan érzést éleszt benne, amiről azt hitte, örökre elveszett. A bizalmatlan Jolene pedig talán egy rokon lelket talált – valakit, akinek segíthet, és akire támaszkodhat.
A Magnólia Fogadó felújítása a saját sebeik begyógyításához is az első lépés lehet. Képesek lesznek elengedni a múltat, és egymásban bízva nekivágni a jövőnek?
A történet felderíti a lelket, elmélyít, kikapcsol.

Müller Péter: Vallomás a szerelemről

2018, november 28 – 10:44 |   Ritterné

Müller Péter – Vallomás a szerelemről 

“Szerelmes vagyok. Hatvankét éve. Ez a történelmi korokon áthúzódó személyes élményem szülte ezt a könyvet. Nem a tartós párkapcsolatról, hanem a szerelemről írtam.

Az öröklángról, amelyről tudom, hogy nem lesz parázs soha. Láng marad mindig. Azt is tudom már, hogy öregkorunkban lobog a legszebben és legizzóbban. A búcsú gyönyörűbb, mint a találkozás.

Életem összegezése ez a mű.”

A szerelem titkait keresi ez a könyv.

Nem veszélytelen kaland, de érdemes vele tartani. Rejtély, hogy a szerelem szó a világ valamennyi nyelve közül miért csak a magyarban létezik. Nemrég kiderült, hogy ez volt őseink alapszava, amelyre egy ma is érvényes, hatalmas gondolatrendszer épül. Ezer évig rejtegetni kellett, mert üldözték, és sok embert megöltek miatta. Ilyen vészes ez a szó. A szerző izgalmas felfedezőútját ez az “illegalitásból” nemrég felszínre került ősi magyar világkép inspirálta, amelynek alapeszméje a dualitás: a férfi- és női minőség isteni szerelméből születik az egész világ.
Az író beszél a közveszélyessé vált, ötezer éves férfiuralom összeomlásáról, a nők mai öntudatának forradalmi változásáról, lelkünk varázshatalmáról, a szeretet és a szerelem különbségéről, a szeretkezésről és a magányról, a titkos szerelmek megrendítő történetéről, a “szívvel látás” misztériumáról, és megkísérel válaszolni arra az örök kérdésre, hogy van-e Igazi, és megtaláljuk-e.
Merész kincskeresés ez a könyv, melynek minden fejezetét az író személyes élménye hitelesíti.

“A csoda megfejhetetlen, de kihasználom sorsom ajándékát, hogy a legmélyebb gondolataimat meg tudom még beszélni — Vele.”
MÜLLER PÉTER

 

Nicolas Barreau: Egy este Párizsban

2020, január 14 – 17:23 |   Hermann Erika

Nicolas Barreau: Egy este Párizsban

Alain Bonnard, egy kis párizsi művészmozi tulajdonosa,

javíthatatlan álmodozó. Feltűnik neki, hogy szerdánként az esti vetítésen gyakran ott ül egy csinos, piros kabátos fiatal nő, aki a 17. sornak mindig ugyanarra a helyére vesz jegyet. Alainnek megtetszik a lány, és meghívja vacsorára. Csodálatos estét töltenek el, ám a szépséges idegent ekkor látja utoljára. Hova tűnhetett? Alain mindent elkövet, hogy a nyomára bukkanjon, s közben filmbe illő kalandokban lesz része.

On Sai: Calderon, avagy hullajelölt kerestetik

2021, július 1 – 10:55 |   Hermann Erika

On Sai: Calderon, avagy hullajelölt kerestetik

Calderon kapitány nem mindennapi férfi. Egy jóképű, ifjú főnemes, aki eldobta a rangját egy lányért. Csakhogy a lány meghalt, így Calderon öngyilkos akar lenni.

Úriember nem temetkezik hitelbe. Calderon másodkapitányi állást szeretne egy űrhajón, hogy egy kényelmes urnára gyűjtsön, de döbbenetére a kapitányi munkakört kapja meg. Vajon miért sóz rá a Flotta egy hatalmas űrcirkálót, amit nem tud vezetni? Milyen Játszma folyik körülötte? Mit kavarnak a nemesek a háttérben? És mit kezdjen Tainával, a csinos japán kadétlánnyal, akiből árad a narancsillat?

 

Pataki Éva: Még egy nő

2018, február 2 – 08:52 |   Ritterné

Pataki Éva: Még egy nő

Szerelem, szeretet, hűség. Féltékenység és csalárdság, ami krimibe hajló zaklatásban tetőzik. Belezuhanni egy érzelmi szakadékba – aztán kimászni belőle, ha tudunk… Lehet-e nyugvópont a nemek presztízsharcában?
Mitől válnak a könyvben sziporkázóan elevenné, egyedivé az ezerszer és ezerféleképpen megírt élethelyzetek, hétköznapi kapcsolattörténetek? Talán attól, hogy a tartós szerelmek, a házasságok rutinja és a futó kalandok pezsdítő elevensége, olykor csak apró csípésként fel-felviszkető hólyagocskái között ott rejlik benne mindaz, ami egy férfi és egy nő között megtörténhet, ha egymásba gabalyodnak. És ezt üdén ellenpontozzák a barátnők: néha erkölcsprédikációba hajló, óvó intelmeik, máskor helyeslő szurkolásuk végigkíséri a “hősnő” szerelmi bonyodalmait, miközben maguk is küzdenek saját démonaikkal.
Nagyon őszinte beszéd egy mélyen megélt női világról – gördülékeny, szelíd humorú, érzékeny, szomorkásan is vidám.
Nem lehet véletlen, hogy Pataki Éva az Athenaeum Kiadó legnépszerűbb, legolvasottabb szerzőinek egyike. Első könyvének átdolgozott, felújított kiadása igazi meglepetés az olvasóknak, mert semmit nem avult az idők folyamán, sőt…

Kate Morton: Az órásmester lánya

2019, augusztus 29 – 09:12 |   Laki Rita

Az órásmester lánya

1862 nyarán ifjú művészek maroknyi csoportja jelenik meg a Temze partján álló Birchwood kúriában. Vezetőjük a kimondottan szenvedélyes és kiemelkedően tehetséges Edward Radcliffe, a tervük pedig az, hogy a külvilágtól elzárkózva, ihletet keresve, alkotásba merülve töltik a nyarat. Mire tervezett tartózkodásuk véget ér, egy nő gyilkosság áldozata lesz, egy másiknak nyoma vész, eltűnik egy nagy értékű tárgy, és Edward Radcliffe élete romokban hever.

Másfél évszázad múltán Elodie Winslow, a fiatal londoni levéltáros egy mappában két látszólag összefüggéstelen dokumentumra bukkan: az egyik egy elragadó külsejű, Viktória-kori öltözéket viselő nő fényképe, a másik pedig egy művész vázlatfüzete, melyben felfigyel egy folyókanyarulatban álló, kétormú ház rajzára.
Vajon miért találja Elodie oly ismerősnek Birchwoodot? És ki lehet a régi fényképen látható fiatal nő? Fény derül-e valaha is a titkára?
Az órásmester lánya évszázadokon átívelő, lenyűgöző történet gyilkosságról, titkokról, rablásról, művészetről és szerelemről.

Sarah Perry: Az essexi kígyó

2019, január 17 – 11:42 |   Ritterné

Sarah Perry – Az essexi kígyó

Az 1890-es években játszódó regény főszereplői, Cora és Will. Az asszony, Cora Seaborne lelkes amatőr természetbúvár, aki Londonból a sziklás tengerpartra utazik fiával, Francis-sal, hogy az állítólagosan a lápvidéken garázdálkodó mitikus szörny után nyomozzanak. Cora fosszíliák után is kutat és lelkesedése olyannyira elragadja, hogy már szinte látni véli a címszereplő, essexi kígyót, vagy annak földi maradványait. Reméli, hogy egy eleddig ismeretlen állatfaj nyomára jutott és a feltételezett őslény nyomait követve ismerkedik meg William Ransome-mal, aki tengerparti kisváros, Aldwinter papja. Egymás iránti érzelmeik meglehetősen bonyolultak, ellentmondásosak, ám egyszer csak kinyílnak az “eltorlaszolt kapuk” és valódi emóciók kerítik hatalmukba mindkettőjüket, hogy azután egészen váratlan fordulatokkal, különös módon egymásra hatva átalakítsák a másik életét. Miként a láp izgalmas, ám rejtélyes vegetációjú világa, akként indázik sokfelé, ennek a két embernek a sorsa és érzései, hogy végül azután “éteri” módon egymásba fonódjanak… A regény nyelvi gazdagsága emeli ki a történetet az átlagos könyvek sorából, szerzője kitűnő jellemábrázolása révén pedig, az eredetivé formált szereplők, már-már megélednek a kötet lapjain. Férfi és nő kapcsolata, nő és nő közötti testi vonzalom, a rejtőzködés és megbánás, őszinteség, kitárulkozás, az emberi kapcsolatok rétegeinek sokfélesége mind-mind “rejtett” témái a regénynek, amelynek szerzője sodró lendülettel, áradó mesélőkedvvel vezeti szereplőit a tizenkilencedik század, viktoriánus időszakának Angliájában, ezáltal izgalmas történelmi tablót is felrajzolva az olvasóknak. Értékes, szép regény, amely széleskörű ajánlásra érdemes, már annak okán is, hogy az Egyesült Királyság könyveladási listáját vezeti egy idő óta.