Gyermekkönyvek receptre

Itt van az ősz , megkezdődött az influenzaszezon városunkban is. Már most egyre több  kisgyermeket  kell doktor nénihez vinni a különböző vírusok által okozott, influenzaszerű tünetekkel, vagy más okokból. Apróságaink hiába okosak és bátrak , amikor orvoshoz megyünk, mintha kicserélték volna őket. Sokan  félnek az orvostól, a vizsgálattól, de még a lázmérőtől is. Az orvosságot pedig egyáltalán nem akarják megenni.

Hogy kisgyermekeink az orvosnál is okosak és bátrak legyenek, jó szívvel ajánlom segítségül gyermekkönyveinket. A kedves, játékos történeteket elbűvölő illusztrációk gazdagítják,  melyektől mondanivalójuk még érthetőbb, még játékosabb lesz. A könyvekből a kicsik megtudhatják, hogy mi történik az orvosi rendelőkben, és hogy miért kell olykor a doktor nénihez, bácsihoz menni.

(tovább…)

Gerald Durrell: Léghajóval a világ körül – Léghajóval a dinoszauruszok földjén


Gerald Durrell: Léghajóval a világ körül – Léghajóval a dinoszauruszok földjén

Az ismert angol író-természetbúvár, Gerald Durrell két gyermekregénye kapott helyet jelen kötetben, melyek mindegyikében felbukkan maga szerző, igaz Gerry bácsiként.

A Léghajóval a világ körül kereken egy esztendő eseménysora, a 365 napos világ körüli utazás története elevenedik meg, a klasszikus művekből ismerős földrajzi (legfőképp afrikai, dél- és észak-amerikai, valamint északi-sarki, ausztráliai) helyszínekkel, a kontinensek botanikai és zoológiai jellegzetességeivel. A Dollybutt gyerekeket és nagybátyjukat szállító, elektromos angolnák fűtötte Belladonna léghajó útja az őserdők zöld lombrengetegei fölé, az Északi-sark apró piros rákoktól színes, jeges vizeihez, Ausztrália pampáira és az észak-amerikai tundrákhoz viszi a bűbájos ismeretterjesztő kalandregényben. (tovább…)

Egy ifjú természettudós történetei – Állatkerti gyűjtőutak


David Attenborough: Egy ifjú természettudós történetei – Állatkerti gyűjtőutak

1954-ben az ifjú David Attenborough-nak káprázatos alkalmat kínált az élet: világ körüli útra indulhatott, hogy ritka és különleges állatokat gyűjtsön a Londoni Állatkert számára, és minderről filmeket készítsen – a BBC új, Állatkerti gyűjtőutak című sorozatát.
Ez a könyv három ilyen utazás története. Társaival a helybeli őslakosokkal együtt kutatott az akkori Brit Guyanában óriáshangyászok, Indonéziában komodói sárkányok és Paraguayban tatuk után. Volt dolguk pirájákkal, dühös kúszósülökkel és szökésre mindig kész pekarikkal. Megküzdöttek a komisz terepviszonyokkal, a kiszámíthatatlan folyókkal, hogy megörökíthessék e távoli vidékek hihetetlen szépségeit és mesésen változatos élővilágát. Módszereik ma már idejétmúltnak tűnnek, de az állatok, növények, helybeli emberek és a környezet iránti csodálatuk és tiszteletük még mindig példamutató.
A szerzőre oly jellemző szellemességgel és bájjal megírt történetek nemcsak az emlékezetes kalandokról szólnak, hanem arról az emberről is, aki rajongó szeretetet ébresztett bennünk a természet iránt, és lelkesedése azóta is töretlen. (tovább…)

“Ez a sugárzás nem ismer határokat”


2019, november 12 – 14:35 |   Ritterné

Ez a sugárzás nem ismer határokat – Dokumentumok a csernobili katasztrófa magyarországi következményeiről

1986. április 26-án történt az atomenergia felhasználásának mindezidáig legsúlyosabb baleseteinek egyike. Az akkori Szovjetunión belül az ukrán-belorusz határon álló erőműben bekövetkezett szerencsétlenség nemcsak környezetvédelmi, de világpolitikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű eseménye volt a hidegháború utolsó éveinek.

A baleset Európa-szerte komoly – bár máig vitatott mértékű – egészségügyi veszélyhelyzetet teremtett, de a késő kádári korszak amúgy is ellentmondásos tájékoztatáspolitikájában is komoly működési zavarokat okozott. Az események máig a magyar katasztrófaelhárítás és a tömegtájékoztatás bohózataként/tragédiájaként élnek a hazai köztudatban.
Jelen kötetben a csernobili atomerőmű-balesethez kapcsolódó, zömmel több mint harminc évvel ezelőtt készült iratokat teszünk közzé. Az erőműről, a baleset okáról és lefolyásáról most már széles körben hozzáférhetőek az információk, viszont a korabeli magyar hivatalos szervek által keletkeztetett iratokat, melyek megvilágíthatják a baleset magyarországi reakcióit és hatását, eddig még csak részletekben publikálták. Kötetünkkel ezt a hiányt igyekszünk pótolni úgy, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában és a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őrzött vonatkozó iratanyagból készült válogatást közreadjuk.

Csernus Imre: Főnix


2021, január 5 – 13:07 |   Csabankóné Daró…

Dr Csernus Imre: Főnix

Kép a könyv borítójáról

„A könyvet a kezükbe véve biztosan sokakban felmerül a kérdés, miért ez a címe, hogy Főnix. A válasz egyszerű. Több, mint fél éve már, hogy egy korábban ismeretlen járvánnyal nézünk szembe, én pedig hálás vagyok, hogy így történt, mert ez legalább jó szűrő lesz. Minden meg fog változni. Nem mindenki számára persze. A nem tudatosak számára – és ők vannak többségben – nem fog megváltozni semmi sem. A tudatosak számára viszont igen. Számukra ez igazi lehetőséget kínál a megújulásra, hogy elhamvadjanak és poraikból újjászülessenek, akár a mesebeli főnixmadár”.

Főnixként élni? Döntés kérdése. Megtehetjük, hogy öreg főnixként ragaszkodunk jól megszokott életünkhöz és félelmeinkhez. De dönthetünk másképp is. Magunk mögött hagyhatjuk mindennapi félelmeinket, hogy készen álljunk az újjászületésre. A legendák szerint a főnixmadár élete végén a fészkével együtt porrá ég, és a tűzből egy új, fiatal főnix születik. A történet mindenki számára ismerős, de csak kevesen gondolnak bele, milyen üzenetet hordoz életünkben az újjáéledő tűzmadár szimbóluma.

Csernus Imre úgy véli, a mostani, járványtól sújtott, válságos időszak eddig soha nem látott lehetőséget kínál a megújulásra. Új könyvében a főnix legendájából kiindulva egész rendszert épít fel, amelyben élesen rávilágít mindennapos hazugságainkra, végigveszi sorra a buktatókat és érthetően bemutatja az újjászületés feltételeit. Már csak az a kérdés: öreg vagy fiatal főnixként szeretnénk élni és megélni a jelen kihívásait.

“Meg kell fogalmaznunk, mit szeretnénk elégetni ahhoz, hogy újjászülessünk, különben a fészek csak terebélyesedni fog, nem pedig felgyulladni. Akkor pedig nem lesz új főnix, vagyis nem lesz megújulás. De nemcsak az a kérdés, hogy mit szeretnénk elégetni, hanem az is, hogy egyáltalán merjük-e elégetni. És ez az egyik legnagyobb konfliktus, mert a legtöbb ember nem meri elégetni a jelenlegi, vacak életét. Nem meri elégetni a megszokást.”

“Ez a sugárzás nem ismer határokat”


2019, november 12 – 14:35 |   Ritterné

Ez a sugárzás nem ismer határokat – Dokumentumok a csernobili katasztrófa magyarországi következményeiről

  1. április 26-án történt az atomenergia felhasználásának mindezidáig legsúlyosabb baleseteinek egyike. Az akkori Szovjetunión belül az ukrán-belorusz határon álló erőműben bekövetkezett szerencsétlenség nemcsak környezetvédelmi, de világpolitikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű eseménye volt a hidegháború utolsó éveinek.

A baleset Európa-szerte komoly – bár máig vitatott mértékű – egészségügyi veszélyhelyzetet teremtett, de a késő kádári korszak amúgy is ellentmondásos tájékoztatáspolitikájában is komoly működési zavarokat okozott. Az események máig a magyar katasztrófaelhárítás és a tömegtájékoztatás bohózataként/tragédiájaként élnek a hazai köztudatban.
Jelen kötetben a csernobili atomerőmű-balesethez kapcsolódó, zömmel több mint harminc évvel ezelőtt készült iratokat teszünk közzé. Az erőműről, a baleset okáról és lefolyásáról most már széles körben hozzáférhetőek az információk, viszont a korabeli magyar hivatalos szervek által keletkeztetett iratokat, melyek megvilágíthatják a baleset magyarországi reakcióit és hatását, eddig még csak részletekben publikálták. Kötetünkkel ezt a hiányt igyekszünk pótolni úgy, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában és a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őrzött vonatkozó iratanyagból készült válogatást közreadjuk.

Kép a könyv borítójáról