Pálinkás Szilvia: Genomba zárt örökség

Pálinkás Szilvia: Genomba zárt örökség. Vajon te mindent tudsz a családodról?

Igaz történetet mesél el a Genomba zárt örökség című könyv. A szerző ükanyjának, Musza Istvánné Bor Teréziának életét ismerhetjük meg, aki Kiskunhalason élt javasasszonyként. A könyv története részben fiktív, de főszereplői Bor Terézia, Musza István, Lantos György és Gyenizse Sándor valóban egykor élt, létező személyek voltak.
A történetben ismert halasi emberek (pl. Vári Szabó polgármester), helyszínek (pl. Fejeték-mocsár) is megjelennek. (tovább…)

Hernádi Judit-Tarján Zsófia: Ne maradjon kettőnk között

Hernádi Judit-Tarján Zsófia: Ne maradjon kettőnk között

„Hogyan romlott meg a kapcsolatunk annyira, hogy már képtelenek vagyunk szót érteni egymással? Mi történt velünk? Mi ez az egész?” (Hernádi Judit)

„Úgy éreztem, anya nem ért meg engem, és én sem értem őt. Hányszor kullogtam haza sírva a családi összejövetelekről! Hosszú időre beleragadtunk ebbe az állapotba, hiába próbálkoztunk mindketten, hogy megtaláljuk a hangot, és újra közel kerüljünk egymáshoz.” (Tarján Zsófia) (tovább…)

Mikecs Anna – Altató

2018, május 31 – 10:34 |   Ritterné

Mikecs Anna: Altató

Gerlóczy Márton regénye családi naplók, levelezések, néprajzi, prózai és lírai művek felhasználásával készült, de vázát két nagyobb lélegzetvételű írás, Jékely Márta és Schéfer Ida emlékirata adja.
Az erdélyi családtörténetben úgy illeszkednek egymáshoz a női sorsok, mint a hajfonatban a szálak. Beletörődés, reményvesztettség, fájdalom, kitörni vágyás, c feszegeti szét és tartja mégis együtt a megtépázott életeket.
A szerzőt Mikecs Anna, Jékely Márta elsőszülött gyermeke – Áprily Lajos szavaival, a ,,drága holt” – kalauzolja a háborúk dúlta, darabokra tört országban szétszakadó és a veszteségek után újra élni akaró család megrendítő krónikájában.
“Mennyi szeszélyesen váltakozó, legapróbb szeleteiben is foghatóan-láthatóan, anyagszerűen megjelenített színhely, ház, kert, utca, tájdarab! Mindegy, hogy Kolozsvár vagy Szentgyörgypuszta, Budapest vagy Enyed. Járt-e ott mindenütt a regény írója, vagy alapos filológus módjára naplókban, levelekben, szakmunkákban kutatott, ki tudja. S hogy csúsznak össze közelibb-távolibb időtartományok, ahogy az emlékezet, a munka anyaga rendeli. Szóval tudatfolyam, mégis minden a helyén van. És az erre-arra ágazó család, az emlékezetes alakok. Nem az író érzelmei formálják őket: látja, tudtunkra adja esendőségüket, olykor pusztító gyengeségeiket-gyarlóságaikat is. És a regénybeli család nem akármilyen család. A Jékelyek, csúcsán Áprily – Jékely Lajos. Ha ismertük őket, ha nem, történetüket, ezt a könyvet jó olvasni.”

 

 

 

 

 

Apám, Piedone – Könyvajánló

2020, szeptember 7 – 12:00 |   Pertics Orsolya

Apám, Piedone – Cristiana Pedersoli

Kép a könyv borítójáról

Ki ne ismerné Piedonét, az óriás termetű, dörgő hangú nápolyi zsarut, aki vasöklével rendszabályozta meg a rosszfiúkat, és ha úgy esett, megvédte a rosszlányokat is. Aki nagykanállal falta a hagymás babot, és két kézzel osztotta a pofonokat. Filmjein generációk nőttek fel, huncut tekintete és feneketlen étvágya milliók arcára csalt mosolyt szerte a világon.
Az egykori élsportoló – úszóbajnok és válogatott vízilabdázó -, majd világsztár Bud Spencer, azaz Carlo Pedersoli odaadó, bölcs és támogató apa is volt. Lánya, Cristiana – akivel hajdanán nem egy pusziversenyt rendezett – három évvel imádott apja halála után érzett magában elég erőt, hogy papírra vesse emlékeit.

E fotókkal illusztrált, szeretetteli, kedves, humoros, olykor fájdalmas epizódokkal teli könyvből megismerhetjük a család történetét, és megtudhatjuk, milyen ember volt ez az aranyszívű, nagy mackó a hétköznapokban.