Marie Benedict – Clara

Marie Benedict: Clara – Egy világot felforgató szerelem története

Varázslatos könyv a szerelemről, a hatalomról, és egy nőről, aki döntő hatást gyakorolt a világ egyik legvagyonosabb üzletemberére.
Az 1860-as évek ipari forradalma, a Carnegie-birodalom felemelkedése idején Clara Kelley bevándorlóként érkezik Írországból Amerikába, s az ismert iparmágnás, (tovább…)

Joanne Harris: Csokoládécipő


Joanne Harris: Csokoládécipő

“Az életre keltéshez nem kell sok. Elég néhány számla, egy név, egy
postai irányítószám – semmi olyasmi, amit ne találnánk meg egy ócska
konyhai szemeteszsákban, amit (talán rókák) téptek szét, és ott maradt a
küszöbön, mint egy ajándék. Az elhagyott postából sokat meg lehet tudni:
neveket, banki adatokat, jelszavakat, e-mail címeket, biztonsági kódokat. A személyi adatok helyes kombinációjával bankszámlát nyithatunk, kocsit bérelhetünk, még új útlevelet is kérhetünk. A halottaknak ilyesmire nincs
többé szükségük. Mint mondtam: ajándék, ami gazdára vár.
Néha a Sors személyesen tálalja a lehetőséget, ezért nem árt mindig résen
lenni. Carpe diem, és az ördög elkapja a hátul kullogót.”

Joanne Harris angol-francia írónő 2007-es regénye, a sikeres Csokoládé folytatása.
A történet sokkal sötétebb és misztikusabb elődjénél…

Sarah Penner: A méregkeverő patikárius

Sarah Penner: A méregkeverő patikárius

Egy rég elfeledett, viktoriánus történet. Egy titkos női szövetség. Egy élet a mérgek és a bosszú árnyékában.

A 18. századi London szűk sikátorainak mélyén egy titkos kis patika körül különös vevőkör alakul. Városszerte azt rebesgetik, hogy a titokzatos Nella gyógykészítménynek álcázott mérgeket árul olyan kétségbeesett nőknek, akik mindenáron meg akarnak szabadulni az életüket megkeserítő férfiaktól.

A patikáriust azonban veszélybe sodorja legújabb vevője, egy tizenkét éves, koravén kislány, akinek végzetes hibája olyan események láncolatát indítja el, amelyek a következő évszázadokra is kihatnak.

Eközben napjaink Londonjában egy önjelölt történészkutató, Caroline Parcewell a tizedik házassági évfordulóját tölti magányosan, saját démonai elől menekülve, amikor rábukkan egy apró fiolára, amely megoldhatja a kétszáz évvel ezelőtti gyilkosságok tisztázatlan ügyét. Caroline élete Nella sorsához hasonló, meglepő fordulatot vesz – és nem mindenki marad életben.

Muszula Tímea – Szépségek és Finomságok


Muszula Tímea – Szépségek és Finomságok

” A virágok iránti rajongásom még kislány koromban kezdődött, amikor időm nagy részét nagymamám kertjében töltöttem. Imádtam díszíteni, szépíteni a környezetemet a szépséges növényekkel, az óvodában pedig büszkén mutogattam szebbnél szebb rajzolt virágcsokraimat.”

“Minden évszaknak megvannak a maga sajátos ünnepei, nincs ez másképp az én életemben sem, Imádok sütni-főzni a családom és barátaim legnagyobb örömére.”

A szerző gondolataival ajánljuk szeretettel Olvasóinknak!

Tóth Endre: A magyar Szent Korona és a koronázási jelvények

Tóth Endre: A magyar Szent Korona és a koronázási jelvények

Új sorozatot indított az Országház Könyvkiadó, Nemzet főtere kézikönyvek címmel. A nyitó kötet szerzője Tóth Endre, aki több színvonalas kiadványban foglalkozott már a magyar államiságot és nemzeti szuverenitást megtestesítő koronázási ékszerek, azon belül is a Szent Korona történetével. A témában évtizedek óta nem látott napvilágot ilyen volumenű, összefoglaló tudományos munka, amely az illusztrációknak köszönhetően egyben szemet gyönyörködtető kiadvány is (számos felvétel most jelenik meg először nyomtatásban).

A szerző elsőként felvázolja a magyar koronázási ékszerek kutatástörténetét, majd a Magyar Királyság megalapításával és a koronázások bemutatásával foglalkozik. Külön fejezetből ismerhetjük meg a magyar királynék koronáit, majd a Szent Korona és a felségjelvények történetét foglalja röviden össze a szerző, kiegészítve egy táblázattal, amely a koronázási jelvényeket tartalmazó láda kinyitásainak adatait tartalmazza. Ezt követi a koronázási ékszerek: a Szent Korona – külön a görög és a latin korona (vagy keresztpánt) -, a jogar, az országalma, a koronázási kard és a palást részletes bemutatása. A koronázási jelvények leírása című fejezet összegzi a legfontosabb, számszerűsíthető adatokat, ábrázolásokat és feliratokat. A fejezeteket egyenként jegyzetek zárják, a függelékben pedig bibliográfia, a képek magyarázatai, valamint személy- és helynévmutató kapott helyet.

Szuna Noémi: Tea-Csészével a világ körül


Szuna Noémi: Tea-Csészével a világ körül

Magyarországon is egyre többen foglalkoznak a kínai, japán, koreai, indiai, Srí Lanka-i és más ázsiai teákkal, sőt manapság már csúcsminőségű tételeket is kóstolhatunk és vásárolhatunk egyes teaházakban. A magyarországi fejezetekben a hazai piac néhány szereplője meséli el, hogyan került kapcsolatba és miért kezdett el foglalkozni a teával. Végül az izgalmas történetek után pikáns teakoktélok és édes kísérőfalatok receptjeivel is megismerkedhetnek a kezdő és haladó tearajongók.

Valentin-napi könyvajánlónk


Közeleg a Valentin nap, a szerelem és a szeretet ünnepe. Ennek szellemében ajánlunk pár romantikus könyvet, melyek hangulatba hoznak, és ha nincs semmilyen, ehhez az ünnephez kapcsolódó programja, akkor ez egy remek lehetőség az olvasásra.

 

Jane Austen/Büszkeség és balítélet

A könyvben egyaránt megtalálható a romantika és a csípős humor. A könyv végére minden szereplő leküzdi hibáját, s boldogan egymáséi lesznek. Valentin napra nincs is jobb olvasmány.

 

Julianne Donaldson/Edenbrooke

Az 1800-as évek Angliájában játszódó szerelmi történet. A pénzére hajtó hölgyek elő menekülő gróf és vidékről származó egyszerű kisasszony kibontakozó kapcsolatáról szól.  Szívmelengető, bűbájos, magával ragadó.

 

Nicholas Sparks/Engem láss!

Az írónak ebben a regényében egy férfi és egy nő egymásra találásának lehetünk tanúi, sorsukban megmutatkozik a szeretet, a szerelem és az összetartozás ereje. A szereplők ráébrednek, hogy ha a másik felet valóban megakarják ismerni, akkor szemük helyett a szívükkel kell látniuk.

 

Dorothy Eden/Az amerikai örökösnő

Az izgalmas és feszült, fordulatokban gazdag romantikus regény. Egy dúsgazdag örökösnő hajóra száll, de a luxus-óceánjáró elsüllyed. A katasztrófát a rá meglepően hasonlító szobalánya éli túl, és egy hirtelen ötlettől vezérelve átveszi úrnője szerepét. A könyvben mesterien van vegyítve a rejtély a romantikával.

 

Nyári Krisztián/Így szerettek ők – magyar irodalmi szerelmeskönyv

A szerző célja, hogy a magyar szerzők tankönyvízű életrajzainak papírmasé figurái helyett, a párkapcsolati életük felidézésével egy hús-vér embert mutasson be és ezzel csináljon kedvet az olvasáshoz.

Mary Beard: S.P.Q.R. – Az ókori Róma története


Mary Beard: S.P.Q.R.

Mary Beard (1955. január 1. Much Wenlock, Shropshire, Egyesült Királyság) brit klasszika-filológus, ókortörténész, a Cambridge-i Egyetem Ókortudományi Tanszékének professzora, a világ egyik legismertebb ókortudósa. A Newnham College és a Brit Tudományos Akadémia tagja és a Brit Királyi Művészeti Akadémia latin professzora. Tudományos munkássága mellett igen ismert a Times Literary Supplement rendszeres blogírójaként (A Don’s life) és az angolszász világ egyik legaktívabb tudománynép-szerűsítőjeként. Számos, az ókori Rómáról és a római kultúráról szóló dokumentumfilm-sorozat szerkesztője és szereplője.

A római történelem ezer esztendejét átfogó S.P.Q.R megkapó részletességgel mutatja be, hogyan vált Róma egy közép-itáliai jelentéktelen kis porfészekből a világ első szuperhatalmává. Miközben új megvilágításban mutatja be a római kultúrát a folyóvíztől a demokrácia intézményéig és a rabszolgaságtól a migrációig, Mary Beard azt is elénk tárja, hogyan gondolkoztak a rómaiak magukról és az elért vívmányaikról.

A rómaiak által használt SPQR rövidítés az államukat jelöli: Senatus PopulusQue Romanus, “a római senatus és nép” – és e nagyszerű könyv az ő történetükről nyújt lebilincselő és minden részletre kiterjedő beszámolót.

 

“Igazi mestermű!… A népszerűsítő történetírás ragyogó példája, amely az olvasót magával ragadja, de tárgyát soha nem egyszerűsíti le, és a nagy erővonalak felvázolása mellett azokat az apró részleteket is szemünk elé tárja, amelyek a távoli múltba életet lehelnek.”

Economist