Mesekalauz útkeresőknek

2017, február 3 – 17:06 |   Tóthné Felföldi…

Életválságok meséi- Mesekalauz útkeresőknek

“Aki lemond a mesélésről, az lemond történeteiről,

aki lemond történeteiről, az önmagáról mond le”

(Odo Marquard)

Mióta világ a világ, az ember újra meg újra bajba kerül: hol önmagában, hol pedig azon kívül. Az emberiség története válságok története, alig van olyan korszak, amely ezek nélkül zajlott volna. Életünket, sorsunkat döntően befolyásolja, hogy mit kezdünk a bajokkal, legyenek azok bárhol is. Kimászunk belőlük, vagy elmerülünk bennük? Megoldjuk őket, vagy vergődünk? Egyszerűen szólva: képesek vagyunk-e a fejlődésre, változásra, vagy megrekedünk? A mesék képeinél maradva: útnak indulunk-e, vagy kővé változunk?  (részlet a könyvből)

A szerző ajánlása szerint:

“Arra helyezzük a hangsúlyt, hogy mindenki a személyes meséjével találkozhasson, s ennek segítségével bontsa ki az életútjában rejlő lehetőségeket.” (Boldizsár Ildikó)

http://opac.vkhalas.hu/cgi-bin/tlwww.cgi?show=b176511

 

 

Meseterápia felnőttek számára

2020, október 24 – 08:25 |   Tóthné Felföldi…

Meseterápiás foglalkozásokkal várunk minden érdeklődőt, aki nyitott és kíváncsi a mesékben rejlő kincsek megismerésére. A foglalkozások pontos időpontjáról és az adott témáról,  a plakáton tájékozódhat. A részvétel ingyenes.

A világ megismerésének sokféle módja van, s ezek közé tartozik az is, amit a népmesék kínálnak. A meséken keresztül érvényes tudás birtokába lehet jutni azzal kapcsolatban, hogy miként működik a világ, és milyen életfeladatai vannak az embernek. Hogyan lehet szert tenni segítőkre, mi dolgunk a bennünket veszélyeztető gonosz és ellenséges erőkkel, és hogyan lehet elgondolni, sőt megtenni valamit, amiről mindenki azt állítja: lehetetlen.”

/Boldizsár Ildikó/

 

Mocsonoky Anna: Autista a gyermekem

2018, október 18 – 11:59 |   Ritterné

Mocsonoky Anna: Autista a gyermekem – 13 személyes élettörténet küzdelemről és elfogadásról
Az elmúlt években több autizmussal élő személy önéletrajzából kaphattunk pontosabb képet arról, hogyan is élnek és éreznek az autista emberek.

Ebből a hiánypótló interjúkötetből azonban megismerhetjük az autista gyermeket nevelő szülők megéléseit is: miként változtatta meg eredeti terveiket, szerepeiket, az önmagukról kialakított képet, amikor azzal szembesültek, hogy gyermekük másként fejlődik, és hogy ez a másság örökre az életük része lesz.

Szülők mesélnek kendőzetlenül mélypontokról, végeláthatatlan küzdelmekről, tehetetlenségről, de humorról, lelki erőről, támogató kapcsolatokról és arról is, hogyan lehet továbblépni a nehéz élethelyzetekből.

Az interjúk olvasása közben az érintett szülők ötleteket, kapaszkodókat találhatnak saját nehézségeik kezeléséhez, a szakemberek pedig ahhoz, miként tudják segíteni az együttműködést.

A szenvedés és a kiútkeresés egyetemes emberi tapasztalat, így ez a könyv saját életutunk, önmagunkhoz és a világhoz való viszonyulásunk megértéséhez is hasznos olvasmány.

Autista gyermeket nevelni kemény sorsfeladat, amelyet még nehezebbé tesz a környezet bántó viszonyulása. A mindennapi küzdelmeikről valló szülők példát mutatnak mind a sorstársaknak, mind azoknak, akik információk hiányában félreértelmezik azt, amit külső szemlélőként megpillantanak. Ez a könyv azonban nemcsak a nehézségekről szól, hanem szeretetről, életigenlésről, elfogadásról, a meglévő értékek felismeréséről, és arról is, mi módon lehet eljutni az örömteli élethez. Üzenete mindezeken túlmutatva magáról az Életről szól, mindannyiunk okulására, akár csak érdeklődő laikusként, akár szakemberként, akár sorstárs szülőkként mélyülünk el az olvasmányos, mélyen megérintő kötetben.

Singer Magdolna író, gyásztanácsadó

Amikor egy ügyfelem felnőtt fejjel megkapta az autizmus diagnózist, zokogott megkönnyebbülésében. Végre megvan, hogy miért vagyok olyan “fura”. Végre van neve. És ez a név közösséget is jelent: nem vagyok egyedül többé. Hatalmas erő és hatalmas védelem, hogy tudom, milyen vagyok, miért vagyok ilyen, és mit kell tennem azért, hogy minél teljesebben megélhessem mindezt. Bárcsak gyerekként is a kezemben foghattam volna ezt a papírt! Bárcsak az anyám ne bolondult volna bele a kínba, a szégyenbe! Bárcsak ne bűntudat gyötört volna egyvégben…!

A stigma a tudatlanságból, az ismeretlenből ered. Ezért aztán rejtőzködünk, ami csak fenntartja a meglévő bántalmazó és álságos rendszert. Elmondhatatlan jelentőségű ez a könyv. Belekiáltja a valóságot a világba. Nem elbújni és tagadni kell, hanem kiállni. Elfogadni. Támogatni. Átölelni. Szeretni. Önmagunkban. A másikban. Egymásban. És megtanulni együttélni, a lehető legtermészetesebb felvállalásban.
Tisza Kata társadalomkutató, író, coach

Az autizmus spektrumzavarral élő emberek nehézségeiről, diagnózisáról, fejlesztési lehetőségeiről mind gyakrabban lehet itthon is hallani. A hazai ellátórendszer egyik jellegzetessége, hogy szinte kizárólag a fogyatékos személyre, gyermekre fókuszál, és a családtagok, köztük a szülők csak érintőlegesen, esetlegesen kapnak segítséget a helyzet elfogadásához, a hétköznapi nehézségek megoldásához, önmaguk megértéséhez, érzéseik, gondolataik feldolgozásához. Fel kell ismerni, hogy bizony a szülőknek és a családtagoknak is szükségük lehet segítségre, professzionális vagy sorstársi támogatásra ahhoz, hogy lelkileg megerősödve tudják tovább vinni a terheket. Szakemberként nagyon fontos látni és érteni a szülők érzelmeit, küzdelmeit, hogy rájöjjünk, esetenként miért nem sikeres a velük való együttműködés, hogy a gyermek hatékony fejlesztéséhez elengedhetetlen a szülőkkel való munka, s hogy miként tudjuk segíteni a kölcsönös bizalom kialakítását a sokszor évekig tartó együttműködés során.

  1. Garai Dóra tanácsadó szakpszichológus, pár- és családterapeuta, az ELTE Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézetének egyetemi adjunktusa

“Tisztára divat lett ez az autizmus!” – ez a kósza mondat egy villamoson elkapott párbeszédben ütött fülön és szíven. A megdöbbenésből ocsúdva végül örültem. Mert végre vannak szavaink, mondataink, definíciónk arra, ha más egy gyerek, ahelyett, hogy azt mondanánk: “furcsa”. Hála mindazoknak, akik képesek ezt a rendkívül nehéz élethelyzetet és feladatot olyan módon elmondani, felvállalni, hogy a lehető legjobban megértsük és átérezzük az autizmus ezerféle formájával élő gyerekek, felnőttek és családok küzdelmét, és nekik végre ne csupán az előítéletek, a lekezelés, az elszigetelődés jusson, hanem valódi odafigyelés és empátia. Mocsonoky Anna könyve és interjúalanyainak érzékeny és őszinte vallomásai nem csupán abban segítenek, hogy az autizmus sokféle arcával megismerkedjünk, hanem általuk a saját furcsaságainkra is rálátást, ezáltal önismeretet nyerhetünk.
Rácz Zsuzsa író, újságíró

 

Grigorij Szluzsitel: Egy moszkvai kandúr feljegyzései – Regény macskákról és emberekről

2020, március 5 – 14:57 |   Ritterné

Grigorij Szluzsitel: Egy moszkvai kandúr feljegyzései

A macskákat sok író örökítette már meg a szépirodalomban, na de ki hallott már arról, hogy egy macska örökítse meg az emberi sorsokat, miközben elmeséli a saját nem hétköznapi életét. A kötet főhőse Szavelij, nem akármilyen kandúr: emberként gondolkodik, filozofál és érez, miközben teljesen macskaként viselkedik.

Egy kimustrált Zaporozsec hátsó ülésén látta meg a napvilágot. Élt lakásban, mint elkényeztetett szobacica, de megszökött, mert meg akarta ismerni a nagyvilágot. Élt egy másik lakásban, de onnan is megszökött, miután szétcincálta a magát operaénekesnek képzelő papagájt. Tagja volt egy patkányfogó brigádnak a Tretyjakov képtárban, majd miután egy eszement szadista öregember kishíján az életét vette, kirgiz vendégmunkás fiúk vidám csapatába került. Azonban onnan is mennie kellett. Rövid időt töltött egy kolostorban tanyázó macskakolóniában, de a szabadságot választotta. Ekkor találkozik az igaz szerelemmel.
Emberi életek suhannak el kandúrunk mellett, megannyi történet, megannyi sors. Szerelmi csalódások, megkeseredett életek, szomorú sorsok és optimista, szabadságszerető macskák. Ott zakatol körülöttünk az épülő Moszkva, villamos csörömpöl, emberek sietnek, harangok szólnak az arany hagymakupolák alatt.
A szereplők, akár emberek, akár macskák, ízig-vérig húsvér figurák saját megismételhetetlen, különleges sorssal.
Mélységesen komoly és szép regény ez. Életről és halálról, örömről és bánatról. Macskákról és emberekről.

Dr. Csernus Imre: Egy életed van

2019, szeptember 16 – 10:57 |   Csabankóné Daró…

Dr. Csernus Imre: Egy életed van

Kép a könyv borítójáról

„Egy életed van. Az idő a legértékesebb kincsed, mert nem tudod, mennyi van még hátra. Bármikor történhet bármi”.
Mindig is szerettem volna egy füveskönyvet – mondta dr. Csernus Imre pszichiáter, és legújabb, Egy életed van című könyvével ezt a vágyát teljesítette is. A könyvben a vidéki élet szépségei mellett a halálhoz való hozzáállásunkról és félelmeink legyőzéséről is ír a tőle megszokott nyers őszinteséggel.

Sok-e a 26 ezer, vagy kevés? – teszi fel a kérdést új, izgalmasan személyes hangvételű könyvében. Nem forintban, hanem napban, mert átlagosan ennyi jut nekünk, magyaroknak ezen a földön. Nem sok, de nem is kevés. De vajon tudunk-e őszintén és bátran élni, hogy ebből a huszonhatezerből egyetlen napot sem pazaroljunk el? Megélünk-e minden egyes pillanatot, vagy észre sem vesszük, milyen évszak van körülöttünk? Megértjük-e a mindennapi rohanásban a behavazott táj, a tavaszi feltámadás, a beérő búzamezők, a hulló falevelek üzenetét?

Tudunk-e úgy élni, hogy minden egyes nap ünnep legyen számunkra? Vagy folyton csak a múlton és jövőn rágódunk, és emiatt a jelen kicsúszik a kezünk közül?

Mindenki a saját sorsának kovácsa – vallja Csernus doki, aki ezúttal szokatlan formában, az év tizenkét hónapja köré rendezett gondolatokban osztja meg nézeteit az életről, az emberhez méltó létről és a boldogságról. Bölcs ajánlatokat tesz nekünk könyvében. Kinyithatjuk a szemünket, és felismerhetjük, milyen az őszinte, kiteljesedett élet. Beszélhetünk az érzéseinkről, bátran bevállalhatjuk, ha hibáztunk, és elfogadhatjuk, hogy nem lehetünk tökéletesek. Tanulhatunk a hibáinkból, és mindig van lehetőségünk keresni a megoldást. És ami talán a legfontosabb: vállalhatjuk a felelősséget saját életünkért. A valódi felnőtt életünkért.

És hogy ki a célközönsége Csernus doktor új könyvének? „Mindenki, aki azt mondja, jól van, de a tükörben nem tud őszintén mosolyogni.”

Így lettem Michelle Obama

2019, április 18 – 15:53 |   Gusztosné Tóth …

Így lettem Michelle Obama

Az Egyesült Államok egykori first ladyjének személyes, átütő erejű és inspiráló önéletrajza

Michelle Obama, jelentős ügyekkel fémjelzett és eredményes eddigi élete során korunk egyik ikonikus és lenyűgöző alakjává vált. Az Amerikai Egyesült Államok első afroamerikai first ladyjének nagy szerepe volt abban, hogy a Fehér Házban soha nem látott nyitottság és elfogadó közeg alakuljon ki.

Ráadásul a nők erőteljes támogatójává vált szerte a világon. A családok egészségesebb és aktívabb életének szószólójaként hatalmas változásokat köszönhetünk neki. A férje mellett állt, miközben Barack Obama az ország történetének néhány leggyötrelmesebb pillanatában helytállt elnökként. Közben megtanított nekünk egy-két tánclépést, nagyot alakított a Carpool Karaokéban, és két lányát a könyörtelen rivaldafény ellenére józan szemlélettel nevelte.

Mélyről jövő vallomásokban és magukkal ragadó történetekben bővelkedő önéletrajzi könyvében Michelle Obama bepillantást enged élete kulcsfontosságú pillanataiba – a Chicago déli részén töltött gyerekkorától vezetői pozícióba kerüléséig. Beszámol többek között arról is, hogyan sikerült egyensúlyt teremtenie karrierje és az anyaszerep között, és hogy milyen volt az élete a Fehér Házban. Kíméletlen őszinteséggel és szellemes éleslátással ír az élet minden területén megélt győzelmeiről és kudarcairól, egész történetét elénk tárja – saját szavaival és saját szemszögéből. A Becoming lapjain szeretetteljes, bölcs, de kendőzetlen szókimondásának köszönhetően egy mélyen érző, kiváló teljesítményeivel a várakozásokat folyton felülmúló nő története bontakozik ki előttünk, aki épp ezért másokat is arra ösztönöz majd, hogy azzá váljanak, akivé szeretnének.