Katalógusunkban elérhető: http://opac.vkhalas.hu/cgi-bin/tlwww.cgi?show=b179936
Ez a könyv egy igazi bakancslistát bővítő tartalommal bír
Természetjárás- boldogság- lelki egyensúly, erről szól az „erdőfürdőzés” tudománya.
A boldogságnak, mint mondják nincs általános receptje, mégis szinte minden népnek megvan a maga „boldogságformulája” a mindennapokra. Mostanában különösen sok ilyen tartalmú könyv kerül kiadásra. A skandinávok jeleskednek is benne. A dánoknál a Hygge, az svédeknél a Lagom, a finneknél pedig Sisu most pedig a Japánok egyik boldogságreceptjét ismerteti ez a könyv.
A japán kormány már az 1980-as években megalkotta a SINRIN-JOKU kifejezést, mondván, ha hosszas sétát tesz az ember az erdőben, olyan, mintha megmártózna benne. Ennek a japán elnevezésnek a jelentése „az erdei atmoszféra magunkba szívása” avagy „erdőfürdőzés”.
Japánban tudományosan is igazolták az erdőben eltöltött idő egészségre gyakorolt hatását.
Az erdőfürdőzés, nem szó szerint értendő természetesen.
Tágabb értelmezésben ez azt jelenti, amikor valaki megmártózik az erdei környezetben. A fák és az erdő egészségre gyakorolt jótékony hatásáról szól, a természetben eltöltött minőségi időről a lényeg röviden az, hogy menjünk minél többet az erdőbe és így szól egy természet közeli filozófiáról.
Ennek a tevékenységnek nincs konkrét célja. Az emberek kimennek az erdőbe, hogy kiszellőztessék a fejüket, és ennél sokkal többet kapnak. Hosszútávon az egészségükre is jó hatást gyakorol a rendszeres természetjárás.
Meghallhatjuk a levelek zizegését, a madarak énekét, a fény és árny játékát, és felfedezhetjük a zöld szín ezernyi árnyalatát. Az eddig elnyomott vagy inaktív érzékszervek pedig lépésről lépésre erősödnek fel.
Japánban 44 bejegyzett ilyen erdő létezik, de bármilyen erdő alkalmas erre a terápiára. Minél több a fa és minél öregebbek, valamint minél kevésbé szennyezett az erdő, annál jobb, de bármilyen megteszi.
Ez egy szemlélődésre épülő módszer.
A módszer az érzékszerveink aktiválását célozza és tudományosan is igazolt jótékony hatásai vannak pl, hogy kiegyensúlyozottabbá, boldogabbá válunk.
A japánok szerint, ha valaki közel két órán át sétál az erdőben az egyenlő azzal, mintha egy terápiás foglalkozáson venne részt. Az erdei séta átjárja a testet és a lelket, és ez által oldja a stresszt, és javítja az egyén közérzetét.
A szerző a SINRIN-JOKU szakértője.
Kutatásai igazolták, hogy a növények közelében eltöltött idő csökkenti a stresszt, normalizálja a vérnyomást, energiával tölt fel és erősíti az immunrendszert.
Szerintük az erdei séták sokkal jobban kiszellőztetik a fejet, mint a városiak. A természetben eltöltött idő pedig bizonyítottan enyhíti a depressziót, fejleszti koncentrációs képességet és a kreativitást.
Ez a könyv arra is jó, hogy picit megismerjük a japánok gondolkodásmódját, azt a holisztikus felfogást, ahogyan a természethez viszonyulnak.
A könyv nagyon igényes és csodálatos fotókkal illusztrált. Olyan gazdag természeti környezetet mutat be (fák, erdők és más vadregényes tájak láthatók), amelynek ereje a fotókon is átjön.
A könyvben több fejezeten keresztül olvashatunk az erdőfürdőzés művészetéről.
Foglalkozik a tudományos magyarázattal, a fák mágikus erejéről kísérleti eredményei vannak, amelyekhez érdekes történeteket olvashatunk, részletezi a módszer lényegét.
Praktikus tanácsokat is kapunk, hogy miként vihetjük be az otthonunkba az erdőt
akár illóolajok vagy szobanövények tekintetében. Elgondolkodtató jövőképet tár elénk az erdőkkel kapcsolatban. Egy világtérképen pedig a világ 40 gyönyörű erdejét is megmutatja. Azt gondolom nincs is más teendőnk, mint olvasás után kilátogatni egy közeli erdőbe vagy parkba.
