Jankovich Ferenc: Dunántúli végeken

A nagyszabású történelmi regénytrilógia a török kori Magyarországot idézi fel: katonai szempontból nézve, megeleveníti a kései magyar lovagkor, a végvári idők páratlan hősi erőfeszítéseit;  a lakosság, a történelmi szegénység mérhetetlen nyomorát és égbekiáltó szenvedéseit;  az oszmán elnyomatásból az emberies szabadságra, a széttöredezettségből az egység koncepciójára törekvő magyarság történelmi eszményvilágát. A három könyv tulajdonképpeni hőse: a nép…

A trilógia részei: 1. Hulló csillagok, 2. A tél fiai, 3. Hídégetés

Orhan Pamuk – A nevem Piros


2017, április 19 – 08:24 |   Ritterné

Orhan Pamuk – A nevem Piros

Minél nagyobb és színesebb egy város, annál több zuga van, ahol bűneinket rejtegethetjük, s minél többen lakják, annál több esélyed van arra, hogy bűnöddel elkeveredj benne. Egy város okosságát nem tudósai, könyvtárai, miniátorai, kalligráfusai és medreszéi, hanem a sötét utcákon, évezredek folyamán alattomos módon elkövetett gyilkosságok mérik. Semmi kétségem afelől, hogy eszerint Isztambul a világ legeszesebb városa.
A 2006-ban Nobel-díjjal kitüntetett, isztambuli születésű és ma is Isztambulban élő Orhan Pamuk (1952-) a kortárs török irodalom legismertebb, világszerte nagy népszerűségnek örvendő alakja. Eredetileg építészmérnöknek készült, de végül újságírás szakon szerzett diplomát 1977-ben. Műveit több mint 40 nyelvre fordították le, és regényeivel nemcsak hazájában, de több nyugat-európai országban – többek között Angliában, Franciaországban, Németországban és Olaszországban – is jelentős irodalmi díjakat nyert el. Pamukot, akit a The Guardian beválasztott a 21. század huszonegy legjelentősebb írója közé, az Egyesült Államokban is jól ismerik, a 2004-ben angolul is megjelent Hó című regényét a The New York Times az év tíz legjobb könyve közé sorolta. Az író műveiben posztmodern stílusban mutatja be az Európa és Ázsia, a hagyományok és a modernitás között választásra kényszerülő Törökországot.
Egy gyilkosság ördögien összekuszált szálai, egy évtizedek óta emésztő szerelem tüze és a művészet mindent felülíró ereje szövődik egybe ebben a magával ragadó történetben. A nevem Piros meséjét a 16. századi Isztambul csillogó pompája mögött megbújó sötét intrikák mozgatják.
A szultán titkos megbízást ad birodalma legkiválóbb miniatúrakészítőinek: az uralkodó dicsőségét hirdető könyvet kell készíteniük, amely a korabeli európai festészet stílusjegyeit viseli magán. Csakhogy az iszlám tiltja az ember- és állatábrázolást, a feladat tehát nemcsak izgalmas, hanem rendkívül veszélyes is. Amikor a könyvön dolgozó miniátorok egyikének nyoma vész, a kötet valódi céljairól mit sem sejtők körében kitör a pánik. A megoldást – avagy a gyilkost eláruló bűnjelet – a félig kész rajzok rejtik. A nevem Piros történelmi tablót, krimit, szerelmes elbeszélést és filozofikus elmélkedést vegyítő története kaleidoszkópszerűen rendezi újabb és újabb formákba a művészet, a vallás, a szerelem, a szexualitás és a hatalom össze-összekapcsolódó darabjait.

A félhold tündöklése


2015, szeptember 15 – 10:21 |   Tumbász Mónika

A félhold tündöklése

Kép a könyv borítójáról

Bán Mór történelmi regényciklusának hetedik kötete, a magyar történelem talán legdicsőbb, s mégis legellentmondásosabb korszakának egyik kulcsfigurája, Hunyadi János szerepét mutatja be a Habsburg Albert király halálát követő kettős királyválasztás széthúzásától terhes éveiben.

1444 tavasza. Pár hét telt el csupán, mióta a Hunyadi János vezette sereg hazatért a Balkán veszedelmes hágóitól. Noha nem sikerült teljes győzelmet aratni, Murád birodalma alapjaiban rendült meg. A szultán biztos benne, hogy országa még egy Magyarország felől érkező támadást nem élne túl. Kénytelen cselhez folyamodni, amelynek következtében Hunyadi súlyos áldozattokkal járó politikai játszma közepén találja magát, ahol mind az ő, mind Ulászló király élete veszélyben forog.

A tét óriási: sikerül-e végleg szétzúzni a Török Birodalom erőit?

A sorozat talán minden eddiginél sodróbb lendületű kötete egy krimi izgalmával eleveníti fel az 1444-es év eseményeit.

A félhold tündöklése


2015, szeptember 15 – 10:21 |   Tumbász Mónika

A félhold tündöklése

Kép a könyv borítójáról

Bán Mór történelmi regényciklusának hetedik kötete, a magyar történelem talán legdicsőbb, s mégis legellentmondásosabb korszakának egyik kulcsfigurája, Hunyadi János szerepét mutatja be a Habsburg Albert király halálát követő kettős királyválasztás széthúzásától terhes éveiben.

1444 tavasza. Pár hét telt el csupán, mióta a Hunyadi János vezette sereg hazatért a Balkán veszedelmes hágóitól. Noha nem sikerült teljes győzelmet aratni, Murád birodalma alapjaiban rendült meg. A szultán biztos benne, hogy országa még egy Magyarország felől érkező támadást nem élne túl. Kénytelen cselhez folyamodni, amelynek következtében Hunyadi súlyos áldozattokkal járó politikai játszma közepén találja magát, ahol mind az ő, mind Ulászló király élete veszélyben forog.

A tét óriási: sikerül-e végleg szétzúzni a Török Birodalom erőit?

A sorozat talán minden eddiginél sodróbb lendületű kötete egy krimi izgalmával eleveníti fel az 1444-es év eseményeit.