Dorothea Benton Frank: Karácsony receptre

Dorothea Benton Frank egy igazi boldogságkutató.

Vidám, humoros, érzékeny történeteiben fiatalok és idősebbek, gyerekek, szülők és nagyszülők botorkálnak a hétköznapokban vagy a sorsfordító, családi tragédiák, esetleg ünnepi események váltakozó élethelyzeteiben.
Theodora, a fürge és eleven eszű matróna, bosszúsan tapasztalja, hogy családja elviselhetetlen agyatlanok gyülekezetévé vált. Amikor az ünnepekre végre összetereli az egész civakodó bagázst, sóvárogva gondol gyerekkora szertelen és meghitt karácsonyaira. Mennyire hiányzik az otthon sütött-főzött finomságok alatt roskadozó asztal, a pazarlón hóbortos díszítések, a kandalló melletti csodálatos beszélgetések nagyanyja szeretett házvezetőnőjével és bizalmasával, Pearllel. Hova lett mára a szeretet, az öröm…és a békesség?

De Theodora elhatározza, hogy megismerteti családjával a varázslatos karácsonyt…

Mert van valaki, aki ismeri Theodora vágyait, és teli zsebbel, szívében a dél-karolinai partvidék egykori rabszolgáinak varázslatával és annyi józansággal érkezik hozzá, ami elég, hogy a karácsonyt olyan csodává varázsolja, amilyennek lennie kell.

Mindeközben csodálatos recepteket ismerhetünk meg, hiszen a regény a gasztro-irodalom remeke.

Csigó Zita: Diéták nagykönyve – Lemondások nélkül

Csigó Zita: Diéták nagykönyve – Lemondások nélkül  

A könyv összesen nyolcvan levest, előételt, főételt, salátát, snacket és desszertet sorakoztat fel; közös jellemzőjük a “finom és egészséges” alapkritériumon túl, hogy nem tartalmaznak glutént, laktózt és hozzáadott cukrot.
Legyen szó olyan új étrendről, melyet ételérzékenység indukál, vagy egyszerűen a minőségibb életet biztosító, mozgással kombinált, egészségtudatos táplálkozás kialakításáról, a Diéták nagykönyve hasznos útmutatóként fog szolgálni. Segítségével számos, eddig talán mellőzött alapanyag épülhet be a mindennapokba, valamint új ízekkel, ízélményekkel gazdagodhat az olvasó. A diéta nem lemondás, sokkal inkább izgalmas kísérletezések és felfedezések sora egy olyan úton, amely az egészséges, teljes élet felé vezet.
A bevezetőben röviden összefoglalja a szerző, hogy mire kell odafigyelni a diéta során a különféle ételallergiában szenvedőknek, és már rá is térünk a receptekre. A levesekkel és az előételekkel kezdünk, ezek közül mindjárt az első, egy egyszerű téli zöldségleves daragaluskával, azonnal levett a lábamról, mert tényleg pillanatok alatt megvan, mégis kiválóan melengeti a lelket egy olyan hideg vasárnapi napon, amikor ezt a cikket írom. A fotó pedig igazi merénylet az ízlelőbimbók ellen, olyan ínycsiklandozó a “tálalás”, hogy azonnal kanalaznám őlevességét. A kínálatból ezen kívül a céklagazpacho és a spenótpalacsinta almás-hagymás töltelékkel ragadta meg legjobban a figyelmemet. Én látni sem bírom a halat és a tenger gyümölcseit, de a műfaj rajongóinak mindenképpen ajánlanám a tintahalkarikákat csilis csicseriborsókrémmel és a korianderes lazactartárt. A szüreti töltött szőlőlevél erősen kipróbálós darab, ahogyan a padlizsán “klub-szendvics” is currys-kapros sárgaborsókrémmel. A minőség a szokásosan magas, a fotókon szabályosan életre kelnek az ételek, ha nem lenne tele a hűtő ennivalóval, azonnal nekiállnék akármelyik elkészítésének, most azonnal. A téma ezúttal a glutén-, laktóz-, és hozzáadottcukor-mentes ételek, és Zita ismét bebizonyította, hogy nem kell lemondania semmiről annak, aki ételallergiában szenved, mert csak kreativitás kérdése, hogy harsogó színű és üdeségű ételek kerüljenek az asztalunkra, akár a tél kellős közepén is. Egy időre megint le van a gond a “mit főzzek és süssek hétvégén” kérdéskörről, egyszerűen letettem a konyhaasztalra ezt a szakácskönyvet, és majd válogatok.

Kulka János: ÖnÉTELrajz

2016, október 18 – 07:40 |   Tumbász Mónika

Kulka János

Önételrajz

Kulka János

Kulka János szeret és tud is főzni. Ezúttal arra vállalkozott, hogy megmutatja az olvasóknak kedvenc ételeit. Nem akar a divatos híres ember, aki főz szerepben tetszelegni. Egyszerűen csak úgy érzi, szívesen bemutatja életének fontos állomásait ételeken, történeteken, recepteken keresztül. Az Ipolyság, Szeged, Pécs, az Őrség, Budapest, Fonyód, Horvátország családi gyökerek, kötődések, megélt érzelmek, fontos állomások és különféle élethelyzetek. Az összetartó kapocs a főszereplő személyén túl maga a nagybetűs ÉTEL.

Kulka János kedvenc receptjeit veheti kezébe az olvasó. A többi már csak ráadás.

Kepes András – Istenek és emberek

2019, március 7 – 15:01 |   Ritterné

Kepes András – Istenek és emberek

Kép a könyv borítójáról

Három magyar házaspár egy svájci luxusvillában reked. A természet fenyegető árnyékában, a válogatott gasztronómia finomságok mellett terítékre kerül a múltjuk és a jelenük, miközben konfliktusaikban felsejlik napjaink emberének drámája az erkölcsi és szellemi kapaszkodóit vesztett világban. Nem csak az emberek esnek csapdába, hanem kelepcébe kerül a szerelem és a szexualitás, a barátság és a gyanakvás, a bírvágy és a hatalom, s talán még a párbeszéd esélye is…

Kepes András új regénye a Tövispuszta és a Világkép drámai folytatása.

“Minden megváltozik, minden másról szól már ma is, mint amiről a politikusok papolnak és amitől az emberek szoronganak, vélte Ézsiás Benedek. Szétfeszítette a tudat, hogy már soha senkit nem tud meggyőzni semmiről, mert megtagadták őt a szavak. Persze, gondolta, lehet, akkor se tudná megértetni magát, ha megmaradt volna a beszéde, hiszen hány ékesszóló, okos ember figyelmezteti az emberiséget, hogy mi vár rá, ahogy a próféták is hiába üvöltözték a jövendölésüket és az átkaikat. Az emberek saját előítéleteik rabjai, és a cellájukba nem szűrődik be más gondolat, csupán saját véleményük visszhangjának örvendeznek.”

Kecsmár Szilvia: Egy maréknyi fűszer

2018, augusztus 23 – 10:59 |   Ritterné

Kecsmár Szilvia – Egy maréknyi fűszer

Kép a könyv borítójáról

“Túl a káprázaton, az érzékek megtévesztésén, minden egyes fűszerdarab egy mozzanatot jelenített meg a múltból. Lehetett az karmikus gát, ami hátráltatta az előrehaladást, vagy félelem, fájdalom, betegség, meg nem élt pillanat, visszatartott szó, elfojtott lélegzet… És ki tudja, mi minden még. […]

Emmi tekintete lassan siklott a többiek arcáról a szőnyeg alig látható mintái felé, és egyszerre ezernyi kavargó hang, illat és szín zúdult elő, hogy mielőtt a belső szoba ajtaja kitárulna, még egyszer szembe nézhessen velük. Hogy lássa, honnan jött, mi formálta azzá, aki lett. Ült a félhomályban, körülötte Budapest, Párizs és Brüsszel fényei. Az álmok, a vágyak, a nevetés és a könnyek tanúi. Egy magyar lány találkozása a Nyugattal a távoli Keleten.”

“Érdekes élmény olvasni Emmi történetét, mert egy idő után kézen fog, és ha átvitt értelemben is, de bizony, szinte kötelező rajta keresztül szembesülni saját életünk jelentősebb állomásaival. Az állomás lehet megtörtént, netán hasonló élmény, mellyel érezzük a párhuzamot, vagy csak gondolatainkban lejátszott, “mi lett volna, ha?” történet. Így vele együtt járjuk meg a tisztítótüzet, majd éljük meg a katarzist, miközben az írónő kifejezésmódjának köszönhetően számtalan vizuális, kulturális és gasztronómiai élményben van részünk. Szerettem olvasni, majd a végén hosszan hallgatni…”