Szalay Ágnes: Éppen jókor – Gyakorlati útikalauz életközepi válsághoz kezdőknek és haladóknak

“Hát ennyi az élet? Most már csak a hanyatlás jön? Mindent elértem, amit szerettem volna, mégsem vagyok elégedett. Már azt sem tudom, mire vágyom. Nem érzem jól magam a bőrömben, és nem tudom, mihez kezdjek. Fáradt vagyok, és semmi sem lelkesít igazán. Olyan, mintha nem is a saját életemet élném…Ilyen és ehhez hasonló gondolatok és érzések sokunkat lepnek meg a harmincas-negyvenes éveink táján. Ez az életközepi válság, és igencsak ijesztőnek tűnhet, pedig két dolgot tudni kell róla: egyrészt hogy nem tart örökké, másrészt hogy büntetés helyett tekinthetünk rá esélyként is.Életünk közepén többek közt azért érezhetjük elveszettnek magunkat, mert egészen addig kívülről jövő elvárásoknak igyekeztünk megfelelni. Céljaink, vágyaink nem teljesen a sajátjaink voltak, belső késztetéseinkről pedig sokszor nem vettünk tudomást. Már megtanultuk, hogy a nehézségek, fájdalmak elkerülhetetlenek, de még nem feltétlenül tudjuk, hogyan birkózhatnánk meg velük. Ugyanakkor sokat tapasztaltunk, vannak erőforrásaink, amelyeket használhatunk, és már azt is sejtjük, érezzük, hogyan nem szeretnénk élni. Sosem volt tehát még ilyen jó lehetőségünk arra, hogy megtaláljuk önmagunkat!”