Hyeonseo Lee: A lány hét névvel – Szökésem Észak-Koreából

2019, március 1 – 11:40 |   Gusztosné Tóth …

David John – Hyeonseo Lee

A lány hét névvel – Szökésem Észak-Koreából

Kép a könyv borítójáról

,,Megrázóan szép történet egy lányról, akitől még a nevét is elvették, élete mégis azt példázza, mi tesz valakit emberré.”

Hyeonseo Lee Észak-Koreában, a világ egyik legkegyetlenebb diktatúrájában töltötte gyermekkorát. Egyike annak a több millió embernek, akit túszul ejtett a titkolózó, brutális kommunista rezsim. Amikor az 1990-es években lesújtott Észak-Koreára az éhínség, ráébredt, hogy egész életében agymosáson ment keresztül.
Tizenhét évesen elhagyta a hazáját. Hazatérésre menekültként nem is gondolhatott, mert családjával együtt börtön és kínzás várt volna rá. Mivel életben akart maradni, Kínában telepedett le. Tizenkét év elteltével visszatért az észak-koreai határhoz, hogy egy merész küldetés során átsegítse családját Dél-Koreába.
Ez a vakmerő és különleges történet bepillantást enged a világ legzártabb diktatúrájának mindennapjaiba, első kézből ad számot a történelem egyik legbrutálisabb éhínségéről, miközben megismerhetünk egy kivételes nőt, aki nem félt küzdelmesen kivívott szabadságát kockára tenni a családjáért.
A szerző – akinek Ted előadását eddig több mint 4 millióan látták – szeptember 15-18. között Magyarországra látogat, így az olvasók személyesen is találkozhatnak vele.

Hyeonseo Lee: A lány hét névvel – Szökésem Észak-Koreából

2019, március 1 – 11:40 |   Gusztosné Tóth …

David John – Hyeonseo Lee

Kép a könyv borítójáról

A lány hét névvel – Szökésem Észak-Koreából

,,Megrázóan szép történet egy lányról, akitől még a nevét is elvették, élete mégis azt példázza, mi tesz valakit emberré.”

Hyeonseo Lee Észak-Koreában, a világ egyik legkegyetlenebb diktatúrájában töltötte gyermekkorát. Egyike annak a több millió embernek, akit túszul ejtett a titkolózó, brutális kommunista rezsim. Amikor az 1990-es években lesújtott Észak-Koreára az éhínség, ráébredt, hogy egész életében agymosáson ment keresztül.
Tizenhét évesen elhagyta a hazáját. Hazatérésre menekültként nem is gondolhatott, mert családjával együtt börtön és kínzás várt volna rá. Mivel életben akart maradni, Kínában telepedett le. Tizenkét év elteltével visszatért az észak-koreai határhoz, hogy egy merész küldetés során átsegítse családját Dél-Koreába.
Ez a vakmerő és különleges történet bepillantást enged a világ legzártabb diktatúrájának mindennapjaiba, első kézből ad számot a történelem egyik legbrutálisabb éhínségéről, miközben megismerhetünk egy kivételes nőt, aki nem félt küzdelmesen kivívott szabadságát kockára tenni a családjáért.
A szerző – akinek Ted előadását eddig több mint 4 millióan látták – szeptember 15-18. között Magyarországra látogat, így az olvasók személyesen is találkozhatnak vele.

Bronz és Napraforgó

2020, szeptember 15 – 13:50 |   kfagi

Cao Wenxuan: Bronz és Napraforgó

Kép a könyv borítójáról

A Bronz és Napraforgó szerzője, Cao Wenxuan Pekingben él, jelenleg a legnépszerűbb kínai ifjúsági regényíró, 2016-ban Hans Christian Andersen-díjat nyert. Ezt a regényét már számos nyelvre lefordították.

A rendkívül szívhez szóló ifjúsági regény egy kisfiú és egy kislány történetét meséli el. A kisfiú, Bronz, még pici gyerekként egy szörnyű tűzeset után megnémul, a szüleivel él ugyan, de nagyon egyedül érzi magát. A kislány, Napraforgó, akit szobrász apjával együtt vidéki földműves munkára kényszerítenek, és kitelepítik őket – ami egyébként sok millió kínai értelmiségi sorsa volt a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben – majd együtt érkeznek Árpaföldre. Napraforgó is magányos, főleg miután apjának egy baleset során nyoma vész. Bronzék családja befogadja a kislányt és a szeretettel teli kis közösségben mély érzelmi kapcsolat, igazi barátság alakul ki közöttük. A fordulatos cselekmény mellett hangsúlyos a regény lírai hangvétele is. Az író az érdekfeszítő történetben lényeges emberi dolgokról beszél: lemondásról, például, hogy a család elsőként nem a saját fiát íratja be iskolába, hanem a befogadott kislányt. Összefogásról: hiszen szegénységük ellenére mégis képesek összegyűjteni az ehhez szükséges pénzt. Hogyan kezdi el Napraforgó írni, tanítani néma bátyját? Hogyan és miért készül a tökvirág-lámpás vagy éppen a vágyott aranytarackfű-ház? A fejezetek során mindezek rendkívül érzékletesen, ugyanakkor a fiatalabb generáció számára érthető nyelven bontakoznak ki.
Tanulságos és lebilincselő olvasmány felnőtteknek is, hiszen a két gyermek kapcsolatán keresztül a kínai lélek érzékenységéről és feltétlen odaadásáról is.