2019, január 17 – 11:42 | Ritterné
Az 1890-es években játszódó regény főszereplői, Cora és Will. Az asszony, Cora Seaborne lelkes amatőr természetbúvár, aki Londonból a sziklás tengerpartra utazik fiával, Francis-sal, hogy az állítólagosan a lápvidéken garázdálkodó mitikus szörny után nyomozzanak. Cora fosszíliák után is kutat és lelkesedése olyannyira elragadja, hogy már szinte látni véli a címszereplő, essexi kígyót, vagy annak földi maradványait. Reméli, hogy egy eleddig ismeretlen állatfaj nyomára jutott és a feltételezett őslény nyomait követve ismerkedik meg William Ransome-mal, aki tengerparti kisváros, Aldwinter papja. Egymás iránti érzelmeik meglehetősen bonyolultak, ellentmondásosak, ám egyszer csak kinyílnak az “eltorlaszolt kapuk” és valódi emóciók kerítik hatalmukba mindkettőjüket, hogy azután egészen váratlan fordulatokkal, különös módon egymásra hatva átalakítsák a másik életét. Miként a láp izgalmas, ám rejtélyes vegetációjú világa, akként indázik sokfelé, ennek a két embernek a sorsa és érzései, hogy végül azután “éteri” módon egymásba fonódjanak… A regény nyelvi gazdagsága emeli ki a történetet az átlagos könyvek sorából, szerzője kitűnő jellemábrázolása révén pedig, az eredetivé formált szereplők, már-már megélednek a kötet lapjain. Férfi és nő kapcsolata, nő és nő közötti testi vonzalom, a rejtőzködés és megbánás, őszinteség, kitárulkozás, az emberi kapcsolatok rétegeinek sokfélesége mind-mind “rejtett” témái a regénynek, amelynek szerzője sodró lendülettel, áradó mesélőkedvvel vezeti szereplőit a tizenkilencedik század, viktoriánus időszakának Angliájában, ezáltal izgalmas történelmi tablót is felrajzolva az olvasóknak. Értékes, szép regény, amely széleskörű ajánlásra érdemes, már annak okán is, hogy az Egyesült Királyság könyveladási listáját vezeti egy idő óta.