Nagy Bandó András: Vár rád Toscana

2011, december 6 – 09:26 |   Nagy Zoltán

  1. május 3-án (kedden)

Nagy Bandó András

lesz vendégünk.

14 órakor a gyermekeket várjuk író-olvasó találkozóra.

18 órakor a nagysikerű Sosemvolt Toscana című műve folytatásának, a Vár rád Toscana című regény bemutatójára hívjuk Önöket.

 

New York – A város, ahol az álmok születnek

2017, augusztus 18 – 10:24 |   Ritterné

Edward Rutherfurd

New York – A város, ahol az álmok születnek

New York a világ egyik legizgalmasabb és legösszetettebb városa. Az amerikai álom és a szabadság szimbóluma. Ennek a városnak az életét meséli el Edward Rutherfurd nagyszabású, három és fél évszázadon átívelő regénye.
A történet nyomon követi New York küzdelmeit és felemelkedését az alapítástól kezdve egészen 2001. szeptember 11-ének mindent megrázó tragédiájáig. A hajdani szerény halászfaluból a szemünk láttára fejlődik ki a minden képzeletet felülmúló metropolisz, milliónyi ember otthona. Közülük is kitűnik a Master család, akik a puritán ősök letelepedésétől fogva igyekeznek talpon maradni a függetlenségi harcok, pénzügyi válságok és bandaháborúk okozta viharokban. Az egymást követő generációk eltérő sorsa és sokféle küzdelme lenyűgöző részletességű tablóvá áll össze, amely méltó ahhoz a sokszínűséghez és mozgalmassághoz, ami New Yorkot mindig is egyedülállóvá tette.
Rutherfurd regénye nem pusztán egyszerű városrajz, hanem családok, emberek sorsának finom érzékenységgel megrajzolt krónikája. A város története ugyanis a benne élő emberek történetéből íródik, szorgos polgárok, gátlástalan pénzemberek, jobb sorsra érdemes emigránsok életéből, akik szerettek és gyűlöltek, örültek és elbuktak ebben a sosem alvó, gigászi vadonban.

 

Ian McEwan: Amszterdam

2020, január 30 – 12:47 |   Gusztosné Tóth …

Ian McEwan: Amszterdam

Kép a könyv borítójáról

Három férfi és egy halott nő. Valamint a sors – vagy az emberi psziché – kiszámíthatatlan bakugrásai. A három szerető Molly Lane temetésén találkozik egymással. A köztük lévő törékeny status quo a nő halálával szilánkjaira hull. Különös szövetségek és érdekkapcsolatok szövődnek, amelyeknek hátterében önzés, tehetetlenség és gyilkos indulat gomolyog. Végül egy amszterdami utazás lebbenti fel a fátylat az összes titokról…

 

Sarah Perry: Az essexi kígyó

2019, január 17 – 11:42 |   Ritterné

Sarah Perry – Az essexi kígyó

Az 1890-es években játszódó regény főszereplői, Cora és Will. Az asszony, Cora Seaborne lelkes amatőr természetbúvár, aki Londonból a sziklás tengerpartra utazik fiával, Francis-sal, hogy az állítólagosan a lápvidéken garázdálkodó mitikus szörny után nyomozzanak. Cora fosszíliák után is kutat és lelkesedése olyannyira elragadja, hogy már szinte látni véli a címszereplő, essexi kígyót, vagy annak földi maradványait. Reméli, hogy egy eleddig ismeretlen állatfaj nyomára jutott és a feltételezett őslény nyomait követve ismerkedik meg William Ransome-mal, aki tengerparti kisváros, Aldwinter papja. Egymás iránti érzelmeik meglehetősen bonyolultak, ellentmondásosak, ám egyszer csak kinyílnak az “eltorlaszolt kapuk” és valódi emóciók kerítik hatalmukba mindkettőjüket, hogy azután egészen váratlan fordulatokkal, különös módon egymásra hatva átalakítsák a másik életét. Miként a láp izgalmas, ám rejtélyes vegetációjú világa, akként indázik sokfelé, ennek a két embernek a sorsa és érzései, hogy végül azután “éteri” módon egymásba fonódjanak… A regény nyelvi gazdagsága emeli ki a történetet az átlagos könyvek sorából, szerzője kitűnő jellemábrázolása révén pedig, az eredetivé formált szereplők, már-már megélednek a kötet lapjain. Férfi és nő kapcsolata, nő és nő közötti testi vonzalom, a rejtőzködés és megbánás, őszinteség, kitárulkozás, az emberi kapcsolatok rétegeinek sokfélesége mind-mind “rejtett” témái a regénynek, amelynek szerzője sodró lendülettel, áradó mesélőkedvvel vezeti szereplőit a tizenkilencedik század, viktoriánus időszakának Angliájában, ezáltal izgalmas történelmi tablót is felrajzolva az olvasóknak. Értékes, szép regény, amely széleskörű ajánlásra érdemes, már annak okán is, hogy az Egyesült Királyság könyveladási listáját vezeti egy idő óta.

Sofia Lundberg – Az elveszett nevek füzete

2019, április 25 – 13:56 |   Ritterné

Sofia Lundberg – Az elveszett nevek füzete

A történet mesélője, Doris, tizedik születésnapjára, 1928-ban, imádott édesapjától egy piros bőrkötésű, kis füzetet kap, hogy abba jegyezze fel azoknak a barátainak, ismerőseinek a fontos adatait, címét, telefonszámát, akikkel majd élete során megismerkedik.

A kislány elsőnek az édesapja nevét, A. Alm, Ericét írja be, majd az évek során egyre csak nő a bevésett nevek száma, és mire a füzetke végleg megtelik, Doris egy öregeknek menedéket nyújtó otthonban éli hétköznapjait. Már megromlott a látása, sőt az emlékezetéből is akadozva hívja életre a múlt képeit, amikor pedig kinyitja a piros fedelű füzetkéjét, arra kell rádöbbennie, hogy a nevek mellett mindenhol a “meghalt” megjegyzés szerepel. Ebből a kerettörténetből bontja ki a szerző Doris életének krónikáját, amely végül a magányba vezet. Az idős asszony számára egyetlen örömet az jelent, ha unokahúga, Jenny felhívja skype-on, és egy beszélgetés után elhatározza, hogy neki jegyzi le a füzetben szereplő nevek mellé, ismerőseinek élettörténetét. Az első, édesapjáról szóló feljegyzés csakhamar kiegészül a szomorú ténnyel: egy szerencsétlen balesetben apja meghal, és akkor Dorisnak abba kell hagynia az iskoláit, anyja elintézi, hogy egy bordélyba álljon be szolgálónak. Itt azután a gyereklány megismerkedik jó néhány emberrel, de ezek sorából, csak egyetlen férfi nevét őrzi meg az emlékezete. N. Nilsson, Gösta-ét, az érzékeny lelkű festőművészét, aki sohasem akarja érintésével zavarba hozni a lányt, és kettejük között életre szóló barátság szövődik. Doris ezután beleszeret, S. Smith, Allanba, de a férfi, aki őszintén viszonyozza érzelmeit, egy napon eltűnik. A lány sokáig keresi Allant, de a második világháború sodrása örökre elszakítja őket egymástól. Doris félve attól, mi várhat rá hazájukban, Svédországból nővérével, Agnessel együtt elmenekül, és az “Ígéretek földjére”, Amerikába visz az útjuk. A hajóúton egy férfi, akinek neve a füzetbe való bejegyzés nélkül is örökre az elméjébe égett, segítséget ígér neki, ám ehelyett, galádul megerőszakolja. Az Újvilágba érve tovább keresi, kutatja, mi lehet Allan-nal, de nem tud szerelme nyomára jutni. Ekként sorakoznak a nevek és a melléjük írt történetek a füzetben, amelyeket mély érzelmekkel átitatva vet papírra az idős hölgy, miközben visszatekintve fiatalsága éveire már a bölcs asszony tapasztalataival fűzi hozzá az eseményekhez gondolatait. Doris gazdag élettörténete átível földrészeken és évtizedeken, az olvasó pedig részese lehet egy szerelemmel, szeretettel teli, teljes élet krónikájának, amelynek főszereplője, a megpróbáltatások ellenére is, mindig minden körülmények között a szó legnemesebb értelmében, ember tudott maradni… A romantikus, érzelmes regény, vélhetően a nőolvasók szívéhez kerül majd közel, nekik ajánlható.

 

Gárdonyi Géza: Ida regénye

2019, október 10 – 13:23 |   Laki Rita

Gárdonyi Géza – Ida regénye

Kép a könyv borítójáról

A félárva, zárdában nevelkedett Idának apja, Ó Péter borkereskedő gazdag hozománnyal, hirdetés útján keres férjet: sürgősen szabadulni akar leányától, hogy továbbra is szabados életmódjának hódolhasson.

A leendő férjnek életmentő a pénz, hisz tehermentesítheti vele nővére birtokát, s jómagának is alkalma nyílik festői ambíciói megvalósítására. Az esküvő előtt Balogh Csaba és Ó Ida megfogadja egymásnak: üzleti alapú és szigorúan formális házasságukat egy esztendő múltán felbontják.

Az “álházaspár” Münchenbe megy, ahol az ifjú férj, bohém barátai körében, végre a művészetnek élhet.

Közben Balogh Csaba és Ó Ida kényszerfrigye lassan, de biztosan szerelemmé érik. S mikor mindketten megszabadulnak büszkeségük béklyóitól, s az utolsó félreértés is tisztázódik, rádöbbennek: nem tudnak egymás nélkül élni.

Gárdonyi Géza utolsó befejezett műve a Pesti Hírlap 1920-21-es évfolyamában jelent meg folytatásokban, majd könyv alakban is napvilágot látott, s azóta az olvasók nemzedékeinek elévülhetetlen kedvence.

Tolvaly Ferenc – A Zsolnay-kód

2018, április 25 – 07:59 |   Ritterné

Tolvaly Ferenc: A Zsolnay-kód

A pécsi Zsolnay család titka csaknem százötven éve foglalkoztatja a közvéleményt, nem véletlenül. A Zsolnay azon kevés, 19. századi vidéki polgári családok egyike, amelyek ma is közismertek Magyarországon. Kivételes személyiségek sora alkotta a családot, így tudtak dacolni azzal a számtalan kihívással, amelyet a 19. és 20. századi történelem tartogatott számukra.
Tolvaly Ferenc történelmi dokumentumokon alapuló, lenyűgöző regénye a titok nyomába ered: mivel magyarázható a Zsolnayak sikere, hogyan tudtak világszínvonalú értéket létrehozni úgy, hogy a szükséges feltételek közel sem voltak adottak? A titok megfejtése a családtagok személyiségében rejlik, e személyiségeket pedig a könyvben a gyáralapító lánya, Mattyasovszky-Zsolnay Teréz személyes hangú, részben fiktív naplóin keresztül ismerhetjük meg. A regény így egyszerre család- és gyártörténet, továbbá belső utazás, Teréz belső lélekútjának magával ragadó története.

 

Vámos Miklós: Dunapest

2021, június 12 – 11:34 |   Gusztosné Tóth …

Vámos Miklós: Dunapest
Dunapest – Linda, az Angliában élő francia nő (negyvenes) értette így félre egyszer fővárosunk nevét. Magyar származású férje halála után vaktában fölszáll az első repülőgépre, ami történetesen Budapestre indul. Itt megismerkedik egy fiatal lánnyal, Tóth Julival (húszas) és két fiatalemberrel (harmincasok). A lány meghívja magához a regény fő helyszínéül szolgáló patinás bérházba, a Pozsonyi út 38-40.-be. Az 1938-ban készült épület múltja és jelene köti össze a cselekmény két szálát. Csillagos ház volt 1944-ben a Pozsonyi 38., a vele egybeépített 40. pedig svájci védettségű is. Történelmi alakok, Carl Lutz, a svájci alkonzul és Raoul Wallenberg, a svéd követségi titkár is felbukkannak a regény során – ők ketten egy közepes város teljes lakosságát kitevő embert mentettek meg 1944-ben. A ház valós lakóinak (Hatvany Lajos, Szép Ernő, Heltai Jenő) vagy képzeletbeli tulajdonosainak sorsa révén fiction és non-fiction kígyója szétválaszthatatlanul tekeredik össze Vámos Miklós legújabb könyvében – jelenné téve azt, ami múlt.

Vámos Miklós: Szitakötő

2013, szeptember 17 – 09:38 |   Ritterné

Vámos Miklós: Szitakötő – Nemzedékünk regénye (2012.)

 

A regény fő kérdése, mire jutott a múlt század közepén (1950, plusz–mínusz valamennyi) született generáció. Nyolc főhőse (és néhány „kültag”) a keményvonalas szocializmus éveiben volt gyerek. A puhább diktatúrában kamasz és ifjú felnőtt. Életük közepét találta telibe a rendszerváltozás. Már a (fapados) magyar kapitalizmusban is éltek huszonkét évet. Mire elég hat évtized? Mit értek el, s miről maradtak le? Mit tanultak, s miből nem? Mit felejtettek el, s mi vésődött beléjük örökre? (Ha ugyan létezik olyasmi, hogy „örökre”.) Számba vehető a várható jövő is.

 

Zuhanás

2016, február 2 – 11:54 |   Tumbász Mónika

Charity Norman

Zuhanás

Helikopter zúgásának hangja veri fel az éjszakát. Egy ötéves kisfiút szállítanak kórházba életveszélyes sérüléssel, miután kiesett a házuk teraszáról. Hogyan történhetett? És miért indít vizsgálatot a gyerekvédelmi hatóság? Hiszen a McNamara család irigylésre méltó boldogságban él, vagy nem?

Az anya, Martha McNamara látta azt a néhány félelmetes másodpercet, amely a tragédiához vezetett. Ám ő hallgat. Vajon kit és miért próbál védeni a némaságával? Lehet az elhallgatás becsületesebb, mint az őszinteség?
A legutolsó lapok hozzák csak el a katartikus feloldását ennek a mélyen emberi, elgondolkodtató regénynek.

 

Zuhanás egy feszes lélektani dráma és egy modern családregény lebilincselő ötvözete.