Bejegyzések megemlékezés cimkével
R. Kelényi Angelikára emlékezve
R. Kelényi Angelika 1970. december 2-án született Kazincbarcikán. Első könyve 2014-ben jelent meg, Az agyam eldobom címmel. Ebben az évben nyerte el a Terézanyu-díjat. Ennek hatására kezdett el aktívan írni, számos könyv került ki a tollából. Történeteiben minden esetben erős, harcos, mégis hétköznapi nők a főhősök, akiknek szerepébe bárki beleélheti magát.
Életének 53. évében hosszantartó, súlyos betegség után 2023. október 16-án elhunyt.
Búcsúzzunk el Tőle egy saját idézetével!
“Mindenki szép, akinek szépség lakik a lelkében.”
Felolvasóest Zsigray Julianna műveiből
Köszönjük a képeket Pásztor Gergelynek!
Könyvajánlónk Március 15. alkalmából
“Magyar történet múzsája,
Vésőd soká nyúgodott.
Vedd föl azt s örök tábládra
Vésd föl ezt a nagy napot! “(Petőfi Sándor: 15-DIK MÁRCIUS, 1848)
Március 15-én, Petőfi és a márciusi ifjak nevével összeforrott magyar szabadságharcra emlékezünk. Március 15. jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki.
Először 1927-ben nyilvánították hivatalosan Nemzeti ünneppé.
A bécsi forradalom híre ösztönző hatással volt a magyar radikális ifjakra is. 15-én a Pilvax Kör tagjai, élükön Petőfi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták, hogy maguk szereznek érvényt a sajtószabadságnak. Alig néhányan indultak el Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához, ahol cenzúra nélkül kinyomtatták az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, valamint Petőfi lelkesítő költeményét a Nemzeti Dal-t. Délután nagygyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum elé, ahol már több tízezer ember jelent meg. Itt felolvasták a 12 pontot és Petőfi is elszavalta költeményét. Ezután a Várba vonultak, hogy a Helytartótanáccsal elfogadtassák követeléseiket. Ez teljes mértékben sikerült, így vér nélkül győzött a forradalom. Az összegyűlt tömeg követelésére Táncsics Mihályt is szabadon bocsátották. (tovább…)
197 éve született Jókai Mór
Február 18-án ünnepeljük a legnépszerűbb magyar, Jókai Mór regényíró születésnapjának évfordulóját. Jókai 1825. február 18-án született Komáromban. Ezen a napon a magyar széppróza ünnepének is hagyománya van, amelyet ennél méltóbb napon nem is tarthatnánk. Jókai Mór, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a márciusi ifjak egyike, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.
Jókai Mór: Csak egy délután
Ülj ide mellém, fogd meg a kezem,
Hagyd, hogy behunyva maradjon szemem.
Nem kérdezek, és most te se beszélj,
Hallgasd, ahogy a csend nekünk mesél.
A hétköznapok kínjai után,
Legyen szép ünnep ez a délután.
Nem kell ígéret, nagy fogadkozás,
Csak ez a csendes, néma kézfogás.
Úgy menj el majd, hogy észre ne vegyem,
Milyen gyorsan múlt az én ünnepem.
Valóság volt? Lehet, álom csupán,
Hogy a miénk volt egy egész délután.
Ezen a napon született Ady Endre
Ady Endre: A téli Magyarország
Magyar síkon nagy iramban át
Ha nyargal a gőzös velem
Havas, nagy téli éjjelen,
Alusznak a tanyák.
Olyan fehér és árva a sík,
Fölötte álom-éneket
Dúdolnak a hideg szelek.
Vajjon mit álmodik?
Álmodik-e, álma még maradt?
Én most karácsonyra megyek,
Régi, vén, falusi gyerek.
De lelkem hó alatt.
S ahogy futok síkon, telen át,
Úgy érzem, halottak vagyunk
És álom nélkül álmodunk,
Én s a magyar tanyák.
Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre (Érmindszent,1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei.
1902. november 2-án született Illyés Gyula
“Szeretni mást jobban, mint önmagunk – ebben találkozik a kereszténység – és a szerelem. Az egyik csak parancs azt, amit a másik magától értetődően mível, mihelyt tökélyét eléri. Ha freudista volnék, innen közelíteném meg Jézust. Freudista is lennék, ha meg tudnám közelíteni.” (Illyés Gyula: Naplójegyzetek 1946 – 1960)
A Tolna megyei Felsőrácegrespusztán egy uradalomban jött világra, 1902. november 2-án. 1916-ban, szülei válása után édesanyjával a fővárosba költözött. Érettségi után a budapesti tudományegyetem magyar-francia szakos hallgatója volt, de az illegális baloldali tevékenysége miatti letartóztatástól tartva 1921 végén elhagyta Magyarországot, Párizsba ment. A nagy hírű Sorbonne-on hallgatott filozófiát, pszichológiát, irodalomtörténetet és francia nyelvészetet, könyvkötésből tartva fenn magát. 1926-ban amnesztiát kapott, s hazatérhetett.
Avantgárd stílusban írt első verseit Kassák Lajos Munka című lapja közölte, de a következő évben már a Nyugatban jelent meg kritikája, utána pedig ez a folyóirat lett költeményeinek fő publikációs fóruma. Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Tóth Árpáddal ők alkották a Nyugat második nemzedékét. Életpályája átívelte az egész XX. századot, benne a nemzeti és egyetemes értékek olyan összhangjával, amely a magyar irodalom legjobbjai közé emelte. Számos hivatalos kitüntetésben részesült: Kossuth-díjat három alkalommal kapott (1948, 1953, 1970). 1949-ben megszűnt akadémiai tagságát – posztumusz – 1989-ben állították vissza. 1983. április 15-én halt meg Budapesten.
Válogatott művek Illyés Gyulától katalógusunkban
“Emberségből példát…”
2019, január 18 – 11:07 | Anonymous
