1860. január 29-én született Anton Pavlovics Csehov


Anton Pavlovics Csehov 1860. január 29-én született orosz író, drámaíró, orvos.

Puskin, Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij és Turgenyev mellett a 19. századi orosz irodalom legnagyobbjai közé tartozik, de a századforduló drámairodalmának egyik legnagyobb hatású alakja is egyben, az úgynevezett „drámaiatlan” dráma megteremtője, a novella műfajának megújítója.
Drámái és prózai írásai középpontjában nem a cselekmény fordulatossága, hanem a történések látszólagos esetlegessége, illetve a figurák belső történéseinek, hangulati változásainak részletes ábrázolása áll.

Csehov írásaival kapcsolatban majd minden elemzés a felszíni történések hétköznapiságának és a mögöttük megrajzolt lélekállapotok gazdagságának ellentétét emeli ki. Ez teszi alkotásait egyedivé. Csehov fő témái a munka és a szerelem, ám hősei egyik téren sem válnak sikeressé. Minden írásában jelentős szerephez jut az idő, illetve annak mulandósága. Ez a mulandóság azonban nem tragikus vagy elégikus: egyszerűen csak triviális, és éppen ezért figuráinak nincs esélyük arra, hogy életüknek mélyebb értelmet találjanak.

Csokonai Vitéz Mihály születésének 248. évfordulójára emlékeztünk

Csokonai Vitéz Mihály (1773. November 17.- 1805. Január 28.) a magyar irodalom egyik legjelentősebb költője.
Családja dunántúli eredetű, nagyapja református lelkész. Apja Csokonai József képesített sebész-borbély, művelt ember, történelmi és sebészi jegyzetei maradtak fenn kéziratban. Csokonai a debreceni kollégiumban kezdte iskoláit, s az első osztályokban kitűnt verselési készségével. 1789-től a főiskolai osztályokat végezte. Kisebb iskolai fegyelemsértései ellenére megbecsülték és 1793-ban az egyik alsóbb osztály tanításával bízták meg. Tanítványaival baráti viszonyban volt, közös sétáikat, mulatságaikat a tanári kar nem nézte jó szemmel. Első iskolai perében többszörös fegyelemsértéssel vádolták; az 1794. dec. 9-től 17-ig tartott tárgyalás a püspök közbenjárására enyhe ítélettel zárult. Már diákkorában kapcsolatba került az irodalmi élettel Kazinczy Ferenc és Földi János révén. 1794-ben a Magyar Hírmondóban közzétette kiadandó húsz kötet művének jegyzékét, amelyek nagyrészt csak tervbe vett fordítások. Legjelentősebb eredeti műve ebben az időszakban a Békaegérharc c. vígeposz (1791) és A méla Tempefői c. szatírai játék (1793). Korai szerelmes verseit feltehetően Földi Jánosné, Weszprémi Juliskának írta. Politikai és felvilágosult filozófiai versei jelzik világnézetének kibontakozását. Debrecenből baráti látogatások és legációk alkalmával gyakran kiutazott távolabbi helyekre is. 1795-ben Kiskunhalason, Kecskeméten és Pesten járt. Pesti és budai tartózkodása Martinovics és jakobinus társai kivégzésének idejére esett. Közvetlenül ezután folyt le második kollégiumi pöre, amely kicsapatásával végződött (1795. jún. 20.) Fél évig özvegy édesanyjánál maradt, dec. végén Sárospatakra ment jogot tanulni. Innen 1796. júl. 12-én Pestre, majd Pozsonyba utazott. Pozsonyban kiadta a Diétai Magyar Muzsa c. verses újságot 1796. nov. 1-től dec. végéig. 1797 tavaszától Komáromban tartózkodott, de többször utazott innen barátaihoz, Kovács Sámuelhez Bicskére, Édes Gergelyhez Nagyvázsonyba. Lillának nevezett szerelme komáromi lány volt, Vajda Julianna, aki 1798 tavaszán Lévai István kereskedő felesége lett. A csalódott Csokonai Keszthelyen próbált tanári állást szerezni, ezért Somogy vármegyei barátainál vendégeskedett Csökölyben, Hedréhelyen, Nagybajomban, Kisasszondon és Kiskorpádon. Közben súlyos tüdőgyulladáson esett át. 1799. jún.-tól a csurgói gimnáziumban helyettes tanár. Tanítványaival előadatta A cultura és Az özvegy Karnyóné c. színdarabját. 1800. febr.-ban elhagyta Csurgót, s Pécsen, Baján át visszatért Debrecenbe. 1801. júl.-ban a Felvidékre utazott, szept.-től Pesten az egyetemen mérnöki tanulmányokat akart kezdeni, majd a tél egy részét (jan.-febr.) Komáromban töltötte, s ápr.-ban tért vissza Debrecenbe. 1802. jún. 12-én a nagy tűzvészben Csokonaiék háza is leégett. Ezután építkezéssel és verseinek nyomda alá rendezésével foglalkozott. 1804. ápr. 15-én Váradon felolvasta a Rhédey Lajosné temetésére írt Halotti verseket. Útközben meghűlt, s egészsége már nem állt helyre. A felvilágosodás (különösen Rousseau) eszméiből táplálkozó, antifeudális, antiklerikális, materialista elemeket is tartalmazó világnézete, valamint népies és rokokó vonásokat egybeötvöző kivételes nyelv- és formaművészete egyaránt a 19. sz. plebejus és demokratikus irodalmi törekvéseinek legjelentősebb előfutárává avatja. Líráját – közvetlenül filozófiai és közéleti tárgyú verseit ugyanúgy, mint szerelmi költészetét – rendkívüli gondolati és érzelmi gazdagság, hangulati változatosság, kifinomult zeneiség jellemzi. Művészi fejlődésének tetőpontját Lilla és Ódák c. (csak halála után megjelent) versgyűjteményeiben érte el. Komédiáiban, továbbá Dorottya c. komikus eposzában hol enyhébb, hol élesebb szatírával mutatja be a nemesség kisszerű, provinciális életformáját. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)

1902. november 2-án született Illyés Gyula


“Szeretni mást jobban, mint önmagunk – ebben találkozik a kereszténység – és a szerelem. Az egyik csak parancs azt, amit a másik magától értetődően mível, mihelyt tökélyét eléri. Ha freudista volnék, innen közelíteném meg Jézust. Freudista is lennék, ha meg tudnám közelíteni.” (Illyés Gyula: Naplójegyzetek 1946 – 1960)
A Tolna megyei Felsőrácegrespusztán egy uradalomban jött világra, 1902. november 2-án. 1916-ban, szülei válása után édesanyjával a fővárosba költözött. Érettségi után a budapesti tudományegyetem magyar-francia szakos hallgatója volt, de az illegális baloldali tevékenysége miatti letartóztatástól tartva 1921 végén elhagyta Magyarországot, Párizsba ment. A nagy hírű Sorbonne-on hallgatott filozófiát, pszichológiát, irodalomtörténetet és francia nyelvészetet, könyvkötésből tartva fenn magát. 1926-ban amnesztiát kapott, s hazatérhetett.
Avantgárd stílusban írt első verseit Kassák Lajos Munka című lapja közölte, de a következő évben már a Nyugatban jelent meg kritikája, utána pedig ez a folyóirat lett költeményeinek fő publikációs fóruma. Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Tóth Árpáddal ők alkották a Nyugat második nemzedékét. Életpályája átívelte az egész XX. századot, benne a nemzeti és egyetemes értékek olyan összhangjával, amely a magyar irodalom legjobbjai közé emelte. Számos hivatalos kitüntetésben részesült: Kossuth-díjat három alkalommal kapott (1948, 1953, 1970). 1949-ben megszűnt akadémiai tagságát – posztumusz – 1989-ben állították vissza. 1983. április 15-én halt meg Budapesten.

Válogatott művek Illyés Gyulától katalógusunkban

 

Jo Nesbo könyvei


2014, március 5 – 11:36 |   kfagi

 Joe Nesbo

Jo Nesbø (1960. március 29 –én született Oslo-ban) norvég író és zenész. Főként krimijeiről ismert, melyeknek főszereplője az iszákos Harry Hole nyomozó. Regényeinek erőssége – a duplacsavaros cselekmény mellett -hogy társadalmi problémák és összetett karakterek köré építi történeteit. Könyveit már több mint nyolcmillió példányban adták el világszerte, és negyven nyelvre fordították le. Első gyerekkönyve 2007-ben jelent meg Doktor Proktors Prompepulver (Doktor Proktor pukipora) címmel. Tizenöt könyve jelent meg eddig. A norvég krimiírót az új Stieg Larssonként emlegetik.

 

Könyvtárunkban az alábbi könyvei találhatók meg:

A megváltó

Hóember

Denevérember

Leopárd

Fejvadászok

Boszorkányszög

Kísértet

Nemesis (angol nyelven)

Doktor Proktor pukipora

Csótányok

Magyar Copperfield – életregény


2020, június 3 – 09:47 |   Csabankóné Daró…

Bereményi Géza: Magyar Copperfield – életregény

Kép a könyv borítójáról

„Figyelj ide, Géza. Neked írónak kéne lenned. Én sok író életrajzát olvastam már, és a legtöbbjüknek olyasféle volt a gyerekkora, mint a tiedé.Most, hogy szabad lettél, próbálj írni bármiről, ami csak az eszedbe jut, összevissza.”

Bereményi Géza 1946-ban született Budapesten. Kossuth-, József Attila- és Balázs Béla-díjas magyar író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, filmrendező. Eldorádó című filmje 1989-ben a legjobb európai film díját nyerte el. Forgatókönyveivel (Veri az ördög a feleségét, Megáll az idő) és Cseh Tamásnak írt dalszövegeivel a magyar kultúra egyik legfontosabb alkotója lett.
Régóta várt önéletrajzi regénye elsősorban gyermek- és ifjúkorával foglalkozik.
Ismerős lehet nekünk ez a világ csodálatos filmjéből, az Eldorádóból, és Cseh Tamásnak írt dalaiból is.

A második világháború után a Teleki téren felnövő gyereket nagyszülei és a Teleki téri piac nevelték. 1956-ban tízévesen éli át a forradalom fordulatait, hogy kamaszkori lázadása és ifjúkori indulása egybeessen a Kádár-rendszer megszilárdulásával. Önéletírásában sorra veszi és ragyogó portrékban örökíti meg élete meghatározó figuráit és találkozásait.

A vaskos, nyersen őszinte önéletrajzi regényből megismerhetjük nemcsak azt, hogy milyen is volt felnőni az 50-es, 60-as évek Budapestjén, de a művész egy egész élet legféltettebb titkait tárja olvasói elé.

Ez a visszaemlékezés a magyar történelem krónikája emberközelből, egy egészen személyes történelmi regény,  emellett egy érzékeny művész vallomása az életéről, amelyet jó szívvel ajánlok érdeklődő Olvasóinknak.

Kepes András: A boldog hülye és az okos depressziós


2021, február 8 – 09:46 |   Csabankóné Daró…

Kepes András: A boldog hülye és az okos depressziós

Kép a könyv borítójáról

A Bookline decemberi sikerlistája szerint az év utolsó hónapjában Kepes András gondolatai keltették a legnagyobb figyelmet. Kepes András nevét mindenki ismeri, széles látókörű, kedvelt író, újságíró, televíziós szakember, de dolgozott a Magyar Rádiónál is. Könyvei egy személyes, mégis objektív szemszögből mutatják be a világot, és mindig emberien, érzékenyen dolgozzák fel a témákat. Munkáját számos díjjal ismerték el. Alkotásai megindítóak, elgondolkodtatóak és mélyen szántóak. Mind szakmai, mind olvasói szemszögből olyan minőséget képviselnek, amit kevés hazai író mondhat el magáról. Kepes András új esszékötetében arra a kérdésre keresi a választ, hogy lehet-e boldog egy intelligens ember.

„Manapság az ember intelligens és depressziós, vagy boldog és hülye”- írta Popper Péter. „A bölcs pszichológus aranyköpése mögül ugyan kikandikál a keserű irónia, de úgy gondoltam talán mégis érdemes legalább egy gondolatkísérlet erejéig komolyan venni ezt az észrevételt, mert sok ember közérzetét tükrözi. Manapság különösen. Vajon miért gondolják az emberek, hogy a tudatlanság boldogság, miközben valamennyien szeretnénk boldogok és egyben okosak is lenni, és valami ilyesmit kívánunk a gyerekeinknek is. Úgy döntöttem. a tudomány segítségével, különböző kultúrák elképzeléseire és saját élettapasztalataimra támaszkodva végére járok, egyáltalán lehetséges-e ez? Erről a hiú kísérletről szól ez a könyv.”

,,Azt mondják, amikor az ember öregedni kezd, birokra kél benne a bölcsesség és a hiúság. Akiben az utóbbi győz, pozíciókra tör, bizonygatni kezdi, milyen eredményeket ért el az élete során, és többnyire elégedetlen, cinikus öregember lesz. A bölcsnek viszont lassanként összeáll a világ, megtanulja fölülről szemlélni a dolgokat, megértő és derűs lesz, s minden a helyére kerül.”

A boldog hülye és az okos depressziós lapjain megfogalmazott Kepesi gondolatok elgondolkodtatják, magukkal ragadják, meglepik, más perspektívából láttatják az olvasót, és szinte biztos, hogy a könyv végére érve mindannyian egy kicsit boldogabbak és egy kicsit kevésbé depressziósak leszünk.

Balla Ede Zsolt: SZENTSÉGES KERTEK


2016, szeptember 26 – 13:41 |   Anonymous

Balla Ede Zsolt székelyudvarhelyi író- kutató előadása:
SZENTSÉGES KERTEK – A MINDENSÉG LELKÉNEK RENDEZETT KIFEJEZŐDÉSEI
2016. okt. 5. (szerda) 18 óra
Martonosi Pál Városi Könyvtár Kiskunhalas
Belépés adománnyal (javaslat 1000 Ft, diák-nyugdíjas 500 Ft)

Meghívó