Megemlékezés Vári-Szabó Istvánról, halálának 115. évfordulója alkalmából

Vári-Szabó István -Kiskun-Halas Helyi Értesítője 1940. 6. évf.  40. szám

Kiskun-Halas Helyi Értesítője 1906. 6.évfolyam. 40-es szám

Megemlékezünk Vári-Szabó István halálának 115 éves évfordulójáról. Ez a cikk  az 1906-ban kiadott, 6. évfolyam, 40-es számú Kiskun-Halas Helyi Értesítőben jelent meg. Városunkról olvashatnak további izgalmas cikkeket HalasPress Adatbázisunkban.

Vári Szabó István.
“Őszinte megilletődéssel adjuk hírül, hogy Vári Szabó István nyugalmazott polgármester egyházkerületi, főgondnok és 1848/49-iki honvéd-kapitány, szeptember hó 26-án hetvenkilenc éves korában meghalt. Az elhunyt, ki közel három évtizedig volt városunk polgármestere, amely vitéz bajnoka volt a szabadságharcnak, ép úgy érvényesítette tudását, szorgalmát és hazaszeretetét a polgári életben is. Amily lelkes katona volt a harcban; ép oly fáradhatatlan munkása volt az egyháznak. Érdemeit alig néhány évvel ezelőtt maga a király is elismerte, a Ferenc József rend lovagkeresztjét adván neki jutalmul.
Vári Szabó István a jogot Pozsonyban elvégezvén, a hadbírói pályára lépett. Alig kapta meg a tiszti rangot, mikor a szabadságharc kitört. Az elsők között állott be honvédnek, és rövid idő alatt századosi rangot kapott. Már 1849 elején mint a 38. honvéd-zászlóalj kapitánya ment az aradi táborba. Ott volt az aradi várat
ostromló magyar seregben Vécsey tábornok parancsnoksága alatt egész a vár feladásáig. Innen a táborral Temesvár alá vonult és részt vett az ottani küzdelmekben. Július végén zászló-alját Damjanich parancsnoksága alatt az aradi vár őrségébe osztották be és így ismét Aradra jutott. Vári Szabót augusztus 7-én Kossuth Lajos azzal a rendelettel küldte Bem tábornokhoz, hogy a tábornok siessen Temesvárra és ott vegye át a sereg főparancsnokságát. Értesítvén egyúttal Bemet, hogy addig Görgey is meg fog érkezni, és a jobb szárnyon ott lesz harmincezer emberrel.

Vári Szabó marha-hajcsár ruhában indult útnak és másnap kora reggel elérte Soborsint Zám alatt Erdély felől jövő ellenséges előőrsökkel találkozott, akik feltartóztatták megvizsgálták iratait és már-már útnak bocsájtották, mikor az, egyik tisztnek gyanúja támadt; megmotoztatta, de szerencsére a jól elrejtett rendeletet nem találták meg nála, mire tovább folytathatta útját. Facset táján az országúton találkozott Bemmel, átadta neki a parancsot ki azt elolvasván csak annyit mondott rá, hogy már késő. Világos után besorozták az osztrákok közlegénynek és Olaszországba vitték, honnan csak
tekintélyes váltságdíj lefizetése után menekült meg. Az alkotmány helyreállítása után polgármester lett és mint ilyen dolgozott hosszú időn keresztül a köz javára. Mintegy három éve visszavonult a város vezetésétől és leginkább csak egyházi ügyekkel foglalkozott. — Haláláról a család, a város, a gazdasági bank és az egyháztanács külön-külön gyászjelentést adott ki. Temetése pénteken történt meg nagy részvét mellett.”

 

Európai Mobilitási Hét és Autómentes Nap

 

2002-ben az autómentes nap mellett – annak kísérőrendezvényeként – egy új, tematikus napokból álló rendezvénysorozat jött létre: az európai mobilitási hét, melyet szeptember 16. és 22. között rendeznek meg. Mint minden évben idén is csatlakozott könyvtárunk ehhez a kezdeményezéshez.

Szeptember 8 – Az olvasás világnapja

„A könyv a legnagyobb varázslat, minden csoda benne van, ami eddig volt s ami ezután lesz… mert aki olvas, az szabad lesz, megismerve mások gondolatait, szabadon választhat, kialakíthatja a saját gondolatait, összemérheti őket, veszthet és győzhet, okulhat és javíthat, ahogy méltó az emberhez. Ugye milyen egyszerű, csak meg kell tanulni az ábécét, és olvasni kell.” (Csukás István)

 

1965. november 17-én az UNESCO szeptember 8-át nevezte ki az olvasás nemzetközi világnapjává, amelyet 1966 óta minden évben megtartanak. A kezdeményezés célja, felhívni a figyelmet az írás-olvasás készségének fontosságára. Az írni és olvasni tudás alapvető emberi jog, a tanulás alapköve. Aki nem sajátítja el ezt már kisiskolás korában, az egész életére hátrányba kerülhet a mai világban. Az olvasás nem csak a tanuláshoz szükséges, hanem kellemes időtöltés is: kikapcsolódás, amelynek során fejlődik az ember szókincse, memóriája, kreativitása. Egyaránt hat képzeletre és érzelmekre.

 

 

Könyvtárunk közel 100. 000 kötet könyvvel, több mint 100 féle folyóirattal, internetezési lehetőséggel és színes programokkal várja kedves olvasóit.

 

Gilles Durieux – Belmondo


Gilles Durieux – Belmondo

Az értelmiségi művészcsaládból származó Belmondo nevéhez mára már több mint nyolcvan film és megszámlálhatatlan sikeres színházi szerep fűződik, noha színészi pályája egyáltalán nem volt zökkenőmentes. Bár a háború borzalmait is átélte, a franciák kedvenc színészének mégis csodálatos és boldog gyermekkora volt. A fékezhetetlen energiájú, örök optimista rosszcsontot soha nem érdekelte igazán az iskola. Unta az órákat és a lecke helyett folyton csak újabb és újabb csínytevéseken járt az esze. Sokkal jobban szeretett a barátaival bandázni, verekedni, rali versenyeket rendezni, mint betartani a szigorú iskolai szabályokat és számára értelmetlen dolgokkal foglalkozni. Rajongva szeretett szobrász édesapjával rendszeresen járt a Louvre-ba, édesanyja pedig a cirkusz világával ismertette meg, ami egy életre elvarázsolta. Eleinte bohóc akart lenni, később elkezdett a sportok iránt érdeklődni, és rátalált a nagy szerelemre, az ökölvívásra. Egy komolyabb betegség miatt azonban le kellett tennie a bokszkarrierről. Szülei?révén megismerte a kor nagy művészeit, állandó látogatója volt a színházaknak és moziknak.
Az, hogy végül színésznek állt, részben a művészetek iránti általános rajongásának, részben pedig egy meghatározó színházi élménynek köszönhető…

Gilles Durieux könyvéből kiderül az is, hogy milyen nehézségekkel küzdött meg a főiskolai felvételin, illetve az ott eltöltött évek alatt az a zseniális Bébel, aki a későbbiekben játszott bérgyilkost, gengsztert, kasszafúrót, kosztümös zsiványt és magányos zsarut egyaránt, aki mindig kaszkadőr nélkül hajtotta végre a legveszélyesebb attrakciókat is, és akinek a belapított orr és a bőrdzseki mára már a védjegyévé vált. Izgalmas és mulatságos sztorikat olvashatunk a forgatásokon történt kalandokról, de bepillantást nyerhetünk a sztár magánéletébe is.
Tanúi lehetünk szerelmeknek és szakításoknak, örökké tartó barátságoknak és az elmaradhatatlan szakmai összecsapásoknak is.

Gyarmati György – Bibó István kortársi környezetben – Portrék, sziluettek – szemből, profilból

Gyarmati György: Bibó István kortársi környezetben – Portrék, sziluettek – szemből, profilból

Hullámvasút életútmetszetek a 20. századból. Nevezettek a közéleti nyilvánosságban és a – nem önszántukból választott – cellazárványosságban tekinthetők túlélőművészeknek is. Pályájuk során – időzítésüket és jellegüket tekintve is – rapszodikusan követték egymást rendszerváltó fordulatok. Ezeket megélni épp- oly kiszámíthatatlan volt, mint túlélni. Mindegyikük számontartásra érdemes intellektuális teljesítményt hagyott maga után. Ám a hektikus rendszercsereberékkel függött össze, hogy melyikük mikor vált nemkívánatossá vagy ellenkezőleg, “újrahasznosíthatóvá” – adott esetben az e világi létből való távozás után is. A száztíz éve született Bibó István többszöri megidézésén túl a kötet írásainak többsége nem életútportré. Többnyire csak egy-egy mozzanatot hívnak elő a tollhegyre tűzött személyiség pályájából. Felsorakoztatva őket mégis összecementálódik egy tágabb panoráma a múlt századi Magyarország sokféleképpen nem rendszerkonform kavalkádjából. Az egymást kiszámíthatatlanul váltogató rendszerek labirintusában az atipikus életpályákból áll össze a “tipikus” kortörténet?

Jakobovits Kitti: Irodalomterápia – Könyvespolcod pszichológusszemmel


 

Történetekben élünk. Cselekedeteink és élményeink jelentéstartalmát történeteken keresztül kommunikáljuk, tehát az életünk során narratívát alkotunk, és ez határozza meg azt, hogy kik vagyunk. De életünkben nemcsak a saját magunk által létrehozott történetek kaphatnak fontos szerepet, hanem azok is, amelyeket másoktól hallunk vagy olvasunk.

 

Már a primitív kultúrákban is megjelent, sőt sokszor központi szerepet kapott a szavak és a történetek mágikus, gyógyító ereje. Már akkor felismerték, hogy a különböző szövegek és művészeti alkotások különböző módon hathatnak ránk, a hangulatunkra, a közérzetünkre, és akár még mentális zavarok esetén is érvényes kezelési módnak tekinthetők. Az ősi felismerések és gyökerek ellenére a nyugati világban csak jóval később, a 18. században kezdődött meg az irodalom gyógyításban való szisztematikus használata.

Ha olvasunk – vagy ha írunk –, összekapcsolódunk a saját belső világunkkal is. Legyen szó a kedvenc regényünkről, az épp aktuális olvasmányunkról, a saját naplónkról, az első vagy a sokadik verseskötetünkről – a háttérben számos lelki program fut. Az irodalompszichológia és az irodalomterápia ezt a kapcsolódást kutatja és használja annak érdekében, hogy a szövegek és történetek által közelebb jussunk saját tapasztalataink, gondolataink, érzelmeink megértéséhez.

Az irodalomterápia nem más, mint irodalmi szövegeken keresztüli beszélgetés, egy interaktív, kísérő folyamat, melyben közvetítő vagy projektív felületként van jelen a mű, így segítve hozzá a felnőtteket és gyerekeket is a mentális egészségvédelemhez, az önismeret fejlődéséhez.

De hogyan segítheti egymást szépirodalom és pszichológia? Miért szeretünk egyáltalán olvasni? Hogyan válhat olvasmányunk jó kísérőnkké egy nehéz helyzetben vagy életszakaszban? Mit árulhatnak el rólunk a meghatározó olvasmányélményeink? Mindez pedig hogyan és miért kap helyet egy rendelőben?

Jakobovits Kitti pszichológus, irodalomterapeuta imponáló szakmaisággal, mégis érthető és élvezetes formában megírt első művében többek között ezekre is keresi a választ – miközben betekintést enged a szövegek alkalmazásának és működésének izgalmas világába. A könyv még feldolgozás alatt áll.

92. Ünnepi Könyvhét

Ma, szeptember 2-án, csütörtökön nyitja meg kapuit a 92. Ünnepi Könyvhét, amely a magyar kulturális élet egyik legrégebbre visszatekintő, emblematikus eseménye, a kortárs magyar irodalom legnagyobb fesztiválja, melyet 1929 óta hagyományosan a budapesti Vörösmarty téren rendez meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése.
Az eseményhez kapcsolódva kérjük, fogadják szeretettel kortárs magyar írók 2021-ben kiadott könyveiből készített ajánlóinkat, így csatlakozva az országos programsorozathoz.
Olvasó vagyok. Találkozzunk a könyvtárba!
https://unnepikonyvhet.hu/

Megérkezett BING nyuszi!!!!!! :)

Megérkezett BING nyuszi!!!!!! 🙂

Az Olvass mesét Binggel! című sorozatban és számtalan új barátot hozott magával.

A történetek egészen kicsi gyermekek számára íródtak.

Az óvodás kor alatti korosztály nagy kedvencei.

Most már könyv formában is elérhető a gyermekkönyvtár polcain.

Bing nyuszit már négy különféle történetben ismerheted meg:

Bújócska

Beöltözősdi

Szia kutyus!

Hová lett Hoppity?

A történetek csodás nagyméretű képekben jelennek meg, amely az önálló mesemondást segíti. Vidám, színes és mozgalmas, jól lapozható ez az igazán szép mesés könyv.

Mesés pillanatokat hoz egy közös családi mesekönyv olvasáshoz 🙂

 

Elindult új oldalunk!

Köszöntjük Önöket a Martonosi Pál Városi Könyvtár megújult honlapján!

Weblap formázó lehetőség

Az új felület – reményeink szerint – egyszerűbb, átláthatóbb, és jobban szolgálja Olvasóink tájékozódási igényeit. Az átalakulás által nem csak a honlap megjelenése változott, hanem néhány új funkcióval is bővült. Ilyen pl. a közvetlen keresés az online katalógusban, vagy a weblap-formázó lehetőség, aminek segítségével könnyedén saját ízlésére formálhatja a lap kinézetét.

Közvetlen keresés az online katalógusban

A főoldalon lévő HÍREK menüpont alatt ezentúl is folyamatosan értesülhet a legfontosabb híreinkről, felhívásainkról, megtekintheti a már megszokott könyvajánlóinkat.

Kérjük, lépjen be Facebook-csoportunkba, vagy kövesse az intézmény oldalát, ahol sok érdekesség mellett folyamatos tájékoztatást nyújtunk az aktuális eseményekről, újdonságokról, rendezvényekről!