“…ami a miénk” ötven írás a családról

“… ami a miénk” ötven írás a családról – Novák Katalin ajánlóival

Család. Vajon mi jut az eszébe erről a szóról a bíborosnak, a püspöknek, a rabbinak, az olimpiai bajnoknak, az orvosprofesszornak, a rendezőnek, az írónak, a politikusnak, a bankigazgatónak, az autóversenyzőnek, az operaénekesnek, egy családszervezet vezetőjének vagy éppen a saját édesapámnak? (tovább…)

Kurt Tepperwein-Hozd a legjobb formád!

Kurt Tepperwein-Hozd a legjobb formád!

“A szellemi edzést felfoghatjuk olyan edzésként is, amelynek köszönhetően teljes emberré válhatunk, és emberi mivoltunkból fakadó lehetőségeinket teljes mértékben kibontakoztathatjuk és megélhetjük. MINDENKI feladata és kötelessége, hogy saját maga alakítsa az életét, és teljes mértékben kibontakoztassa a benne rejlő lehetőségeket.” (tovább…)

Marie Benedict – Clara

Marie Benedict: Clara – Egy világot felforgató szerelem története

Varázslatos könyv a szerelemről, a hatalomról, és egy nőről, aki döntő hatást gyakorolt a világ egyik legvagyonosabb üzletemberére.
Az 1860-as évek ipari forradalma, a Carnegie-birodalom felemelkedése idején Clara Kelley bevándorlóként érkezik Írországból Amerikába, s az ismert iparmágnás, (tovább…)

Házasság hete

❤️💍A házasság hete alkalmából Szabó Magda kötetével emlékezünk!

A képek 2005-ben könyvtárunkban készültek.

“Azért sírok, mert megnyertem mindent, téged, a boldogságot és az életet, és azért sírok, mert elvesztettem önmagamat, mert nem vagyok többé ép és egész tenélküled, mert ettől a pillanattól fogva sosem én fogok igazán fájni magamnak, mindig csak te, s ha vérezni fogok, a te sebeidet vérzem. Sírok, mert velem megtörtént a csoda, amire gyerekkorom óta vágytam, amitől gyerekkorom óta rettegtem, itt a mitológiai szerelem, és mi lesz velem, vagy mi lesz veled, ha elveszítjük, ha kettőnk közül egyszer meghal valaki.” (Szabó Magda – Megmaradt Szobotkának, 1983.)

Richard Powers – Égig érő történet


Richard Powers – Égig érő történet

“Az ember nem az a csúcsfaj, aminek képzeli magát. Más élőlények mondják meg, merre hány centi, azok csinálják a levegőt és eszik a napfényt. Nélkülük nincs semmi.”

A légierő rakodásvezetőjének gépét lelövik a vietnámi háborúban. A katona életét az menti meg, hogy egy fafojtó fügefára zuhan. Egy festőművész százévnyi fotóportrét örököl, mindegyik kép ugyanarról a pusztulásra ítélt gesztenyefáról készült. Egy keményen bulizó egyetemista lány hozzáér a villanyvezetékhez, bele is hal az áramütésbe, hogy azután légi és fénylények lökjék vissza az életbe. Egy hallássérült tudós fölfedezi, hogy a fák kommunikálnak egymással. Ők négyen és további öt idegen végső, erőszakos együttlétre jönnek össze, hogy megmentsék az amerikai földrész utolsó, néhány hektárnyi érintetlen erdejét.
Richard Powers regénye szenvedélyesen és elsöprő erővel mutatja be a környezetvédő aktivisták elszántságát. Az Égig érő történet koncentrikus gyűrűkben bontja ki az egymásba fonódó mítoszokat a polgárháború előtti New Yorktól a csendes-óceáni partvidék 20. század végi fakitermelési válságáig és azon is túl. Meggyőző erővel ábrázolja, hogy az emberi mellett létezik egy másik világ – hatalmas, lassú, minden részével egymásba kapcsolódó, leleményes -, de az számunkra szinte láthatatlan.
Az Égig érő történet azoknak szól, akiket elkeserít, hogy az ember önző módon pusztítja a természetet, s akik bíznak abban, hogy ez a folyamat még megállítható.

Richard Powers írói munkásságát kritikusai Jonathan Franzenéhez, Dave Eggerséhez vagy Don DeLillóéhoz hasonlítják. Az Égig érő történet, a tizenkettedik regénye 2019-ben elnyerte az irodalmi Pulitzer-díjat.

A Magyar Kultúra Napja- január 22.


Magyar Kultúra Napja

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát.

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le a Himnusz kéziratát egy nagyobb kéziratcsomag részeként, amelybe a költő folyamatosan másolta be verseit, nem végleges változatokat, hanem tisztázatokat, amelyekben néhol javítások is vannak.

A csomag valamikor az 1830-as évek végén eltűnt, és megkezdte több mint száz évig tartó lappangó útját. Kölcsey 1838-ban bekövetkezett halála után a Magyar Tudományos Akadémia tárgyalásokat kezdett a költő sógornőjével, özv. Kölcsey Ádámné Szuhány Josephine-nal a kéziratok megvásárlásáról. Kölcsey ugyanis unokaöccsére, a Parainesis Kölcsey Kálmánjára hagyta kéziratainak jelentős részét. A kéziratcsomag végül nem lett az Akadémia tulajdona, de másé sem, a család tulajdonában maradt, és különböző leszármazások, öröklődés folytán végül László Magdához került. Azt nem tudjuk, hogyan került aztán az irat László Magdától Szenes Magdához, még az sem lehetetlen, hogy a két hölgy azonos személy. Tény azonban, hogy a kéziratcsomagot 1946 decemberében az Országos Széchényi Könyvtár Szenes Magdától megvásárolta, sőt azóta további kisebb kéziratcsomag részeket is, amelyeket külön jelzet alatt, külön őriznek, de filológiailag pontosan rekonstruálható, hogy valaha ezek is a nagy kéziratcsomagban voltak.

Kölcsey két lapra írta a Himnuszt. A sérülés, amely mindkét fólión látszik, nem lángégés, hanem úgynevezett tintamarás. Nem Kölcsey tintája okozhatta, az Országos Széchényi Könyvtár restaurátor szakembereinek véleménye szerint savas tinta ömlött a papír szélére.

https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-magyar-kultura-napja-himnuszunk-szuletesnapjat-unnepeljuk

Palotás Petra – Recepciós kisasszonyok

Palotás Petra – Recepciós kisasszonyok

Egy lebilincselő történet az 1920-as évekből. Szőlőssy Dalma, egy sváb-magyar család ifjú kisasszonya, apja rokoni kapcsolatainak köszönhetően Bécsbe utazik, hogy az osztrák főváros egyik legelegánsabb szállodájában szobalányként próbáljon szerencsét. Egy félig-meddig véletlen okán azonban néhány hét elteltével a recepción találja magát, ahol kolléganőivel nem csupán a neves hotel mindennapjait forgatják fel, hanem belevetve magukat a pezsgő város forgatagába, a saját életüket is. Hogyan válik egy félénk budapesti lány érett, a nők egyenjogúságáért harcoló fiatalasszonnyá? Mennyit ér a barátság az olykor emberpróbáló időkben? Valóban felment-e bennünket a vétkeink alól a határtalan szerelem? Palotás Petra legújabb regényében, a Recepciós kisasszonyokban a varázslatos 1920-as évekbe repít vissza bennünket, hogy részesei lehessünk egy korhű pillanatképekkel életre keltett, feledhetetlen történetnek.