Nyúl Péter és barátai adventi mesekönyve.
Péter előre örül a karácsonynak. Itt az ideje a hónyúl építésnek, az ünnepi illatoknak, a finom csemegéknek és az ajándékcsomagolásnak – Péter szerint a december a legizgalmasabb, legszebb része az évnek.
Ez a szívmelengetően szép kötet alkalmat ad arra, hogy családi vagy baráti találkozások idején meseolvasással és vidám kézműveskedéssel töltsük együtt az adventi várakozást.
A Beatrix Potter hangulatát idéző csodás mesét Szabó T. Anna fordította.
Dorothea Benton Frank egy igazi boldogságkutató.
Vidám, humoros, érzékeny történeteiben fiatalok és idősebbek, gyerekek, szülők és nagyszülők botorkálnak a hétköznapokban vagy a sorsfordító, családi tragédiák, esetleg ünnepi események váltakozó élethelyzeteiben.
Theodora, a fürge és eleven eszű matróna, bosszúsan tapasztalja, hogy családja elviselhetetlen agyatlanok gyülekezetévé vált. Amikor az ünnepekre végre összetereli az egész civakodó bagázst, sóvárogva gondol gyerekkora szertelen és meghitt karácsonyaira. Mennyire hiányzik az otthon sütött-főzött finomságok alatt roskadozó asztal, a pazarlón hóbortos díszítések, a kandalló melletti csodálatos beszélgetések nagyanyja szeretett házvezetőnőjével és bizalmasával, Pearllel. Hova lett mára a szeretet, az öröm…és a békesség?
De Theodora elhatározza, hogy megismerteti családjával a varázslatos karácsonyt…
Mert van valaki, aki ismeri Theodora vágyait, és teli zsebbel, szívében a dél-karolinai partvidék egykori rabszolgáinak varázslatával és annyi józansággal érkezik hozzá, ami elég, hogy a karácsonyt olyan csodává varázsolja, amilyennek lennie kell.
Mindeközben csodálatos recepteket ismerhetünk meg, hiszen a regény a gasztro-irodalom remeke.
Ady Endre: A téli Magyarország
Magyar síkon nagy iramban át
Ha nyargal a gőzös velem
Havas, nagy téli éjjelen,
Alusznak a tanyák.
Olyan fehér és árva a sík,
Fölötte álom-éneket
Dúdolnak a hideg szelek.
Vajjon mit álmodik?
Álmodik-e, álma még maradt?
Én most karácsonyra megyek,
Régi, vén, falusi gyerek.
De lelkem hó alatt.
S ahogy futok síkon, telen át,
Úgy érzem, halottak vagyunk
És álom nélkül álmodunk,
Én s a magyar tanyák.
Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre (Érmindszent,1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei.
A Kobayakawa egy nagyon könnyen tanulható társasjáték, 3 – 6 játékos részére, az átlagos játékidő rövid, csak 15 perc. A társast, a könnyebb tanulhatósága ellenére, csak 9 éves kortól ajánljuk kipróbálni. A játékmenet erősen épít a kockáztatás mechanizmusra. Szeretettel várunk a „Tibor” Társasjáték-klubban, minden pénteken 14:00-18:00 között!
Az Öregdiákok Halasi Egyesülete idei Cum Gratia díjjal kitüntetettje Szabó Anna pedagógus lett. Ezúton is gratulálunk a díjhoz!
Csokonai Vitéz Mihály (1773. November 17.- 1805. Január 28.) a magyar irodalom egyik legjelentősebb költője.
Családja dunántúli eredetű, nagyapja református lelkész. Apja Csokonai József képesített sebész-borbély, művelt ember, történelmi és sebészi jegyzetei maradtak fenn kéziratban. Csokonai a debreceni kollégiumban kezdte iskoláit, s az első osztályokban kitűnt verselési készségével. 1789-től a főiskolai osztályokat végezte. Kisebb iskolai fegyelemsértései ellenére megbecsülték és 1793-ban az egyik alsóbb osztály tanításával bízták meg. Tanítványaival baráti viszonyban volt, közös sétáikat, mulatságaikat a tanári kar nem nézte jó szemmel. Első iskolai perében többszörös fegyelemsértéssel vádolták; az 1794. dec. 9-től 17-ig tartott tárgyalás a püspök közbenjárására enyhe ítélettel zárult. Már diákkorában kapcsolatba került az irodalmi élettel Kazinczy Ferenc és Földi János révén. 1794-ben a Magyar Hírmondóban közzétette kiadandó húsz kötet művének jegyzékét, amelyek nagyrészt csak tervbe vett fordítások. Legjelentősebb eredeti műve ebben az időszakban a Békaegérharc c. vígeposz (1791) és A méla Tempefői c. szatírai játék (1793). Korai szerelmes verseit feltehetően Földi Jánosné, Weszprémi Juliskának írta. Politikai és felvilágosult filozófiai versei jelzik világnézetének kibontakozását. Debrecenből baráti látogatások és legációk alkalmával gyakran kiutazott távolabbi helyekre is. 1795-ben Kiskunhalason, Kecskeméten és Pesten járt. Pesti és budai tartózkodása Martinovics és jakobinus társai kivégzésének idejére esett. Közvetlenül ezután folyt le második kollégiumi pöre, amely kicsapatásával végződött (1795. jún. 20.) Fél évig özvegy édesanyjánál maradt, dec. végén Sárospatakra ment jogot tanulni. Innen 1796. júl. 12-én Pestre, majd Pozsonyba utazott. Pozsonyban kiadta a Diétai Magyar Muzsa c. verses újságot 1796. nov. 1-től dec. végéig. 1797 tavaszától Komáromban tartózkodott, de többször utazott innen barátaihoz, Kovács Sámuelhez Bicskére, Édes Gergelyhez Nagyvázsonyba. Lillának nevezett szerelme komáromi lány volt, Vajda Julianna, aki 1798 tavaszán Lévai István kereskedő felesége lett. A csalódott Csokonai Keszthelyen próbált tanári állást szerezni, ezért Somogy vármegyei barátainál vendégeskedett Csökölyben, Hedréhelyen, Nagybajomban, Kisasszondon és Kiskorpádon. Közben súlyos tüdőgyulladáson esett át. 1799. jún.-tól a csurgói gimnáziumban helyettes tanár. Tanítványaival előadatta A cultura és Az özvegy Karnyóné c. színdarabját. 1800. febr.-ban elhagyta Csurgót, s Pécsen, Baján át visszatért Debrecenbe. 1801. júl.-ban a Felvidékre utazott, szept.-től Pesten az egyetemen mérnöki tanulmányokat akart kezdeni, majd a tél egy részét (jan.-febr.) Komáromban töltötte, s ápr.-ban tért vissza Debrecenbe. 1802. jún. 12-én a nagy tűzvészben Csokonaiék háza is leégett. Ezután építkezéssel és verseinek nyomda alá rendezésével foglalkozott. 1804. ápr. 15-én Váradon felolvasta a Rhédey Lajosné temetésére írt Halotti verseket. Útközben meghűlt, s egészsége már nem állt helyre. A felvilágosodás (különösen Rousseau) eszméiből táplálkozó, antifeudális, antiklerikális, materialista elemeket is tartalmazó világnézete, valamint népies és rokokó vonásokat egybeötvöző kivételes nyelv- és formaművészete egyaránt a 19. sz. plebejus és demokratikus irodalmi törekvéseinek legjelentősebb előfutárává avatja. Líráját – közvetlenül filozófiai és közéleti tárgyú verseit ugyanúgy, mint szerelmi költészetét – rendkívüli gondolati és érzelmi gazdagság, hangulati változatosság, kifinomult zeneiség jellemzi. Művészi fejlődésének tetőpontját Lilla és Ódák c. (csak halála után megjelent) versgyűjteményeiben érte el. Komédiáiban, továbbá Dorottya c. komikus eposzában hol enyhébb, hol élesebb szatírával mutatja be a nemesség kisszerű, provinciális életformáját. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
A Mary Berry vendégváró fogásai-ból megtudhatjuk, mivel vendégeli meg családját és barátait Mary az év jeles ünnepein és összejövetelein.
Az általános érvényű útmutatók és szakértői tanácsok segítségével nagy sikerű ételeket készíthetünk asztal mellett elköltött vacsorákra és ebédekre, koktélpartikra és svédasztalos fogadásokra egyaránt, a vendégek számától függetlenül. Bármennyi vendég érkezik hozzánk, Mary Berry 160 receptje között biztos megtaláljuk az alkalomhoz illőt.
Mary az előre elkészíthető ételekkel, a receptek egyszerűsítésével és a divatos tálalással kapcsolatos, jól bevált tippjeit is megosztja velünk.
Vendéglátás – stresszmentesen!
“Szeretni mást jobban, mint önmagunk – ebben találkozik a kereszténység – és a szerelem. Az egyik csak parancs azt, amit a másik magától értetődően mível, mihelyt tökélyét eléri. Ha freudista volnék, innen közelíteném meg Jézust. Freudista is lennék, ha meg tudnám közelíteni.” (Illyés Gyula: Naplójegyzetek 1946 – 1960)
A Tolna megyei Felsőrácegrespusztán egy uradalomban jött világra, 1902. november 2-án. 1916-ban, szülei válása után édesanyjával a fővárosba költözött. Érettségi után a budapesti tudományegyetem magyar-francia szakos hallgatója volt, de az illegális baloldali tevékenysége miatti letartóztatástól tartva 1921 végén elhagyta Magyarországot, Párizsba ment. A nagy hírű Sorbonne-on hallgatott filozófiát, pszichológiát, irodalomtörténetet és francia nyelvészetet, könyvkötésből tartva fenn magát. 1926-ban amnesztiát kapott, s hazatérhetett.
Avantgárd stílusban írt első verseit Kassák Lajos Munka című lapja közölte, de a következő évben már a Nyugatban jelent meg kritikája, utána pedig ez a folyóirat lett költeményeinek fő publikációs fóruma. Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Tóth Árpáddal ők alkották a Nyugat második nemzedékét. Életpályája átívelte az egész XX. századot, benne a nemzeti és egyetemes értékek olyan összhangjával, amely a magyar irodalom legjobbjai közé emelte. Számos hivatalos kitüntetésben részesült: Kossuth-díjat három alkalommal kapott (1948, 1953, 1970). 1949-ben megszűnt akadémiai tagságát – posztumusz – 1989-ben állították vissza. 1983. április 15-én halt meg Budapesten.
Válogatott művek Illyés Gyulától katalógusunkban
A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.
