Címlap | Archívum

Mindenkinek jár a család

borító_1.jpgMindenkinek jár a család. Örökbe fogadó és nevelőszülők vallomásai


Mitől család egy család? Egy férfi és egy nő szeretetkapcsolata már azzá teszi, vagy kötelékük nem volna teljes gyerekek nélkül? Mi mindent képes megtenni az ember azért, hogy utódai legyenek? Hogyan szerethetünk valakit a sajátunkként úgy, hogy nem a mi vérünkből jött a világra? És mi a helyes törekvés: gyermeket találni az arra áhítozó pároknak, vagy a kitaszított fiúknak, lányoknak keresni édesanyjuk helyébe anyát, édesapjuk helyébe apát?

A Mindenkinek jár a család című könyv olyan embereket mutat be, akik nem vér szerinti – egészséges és sérült, fehér és barna bőrű, újszülöttként vagy nagyobb korban magukhoz vett – utódokat nevelnek.
A 13 megszólaló között találjuk Miklósa Erika operaénekest, az egykori Virtuózok-győztes klarinétos Lugosi Dániel Ali nevelőapját vagy éppen Váli Dezső festőművészt.
Vallomásuk messze nem öncélú kitárulkozás; épp ellenkezőleg. A kötetben megszólalók ezzel szeretnének másokat is hozzásegíteni ahhoz az élményhez, amit egyikük így öntött szavakba: „Mindegyik gyermekem a sajátom. Csak éppen van, amelyiket nem én szültem.”

„Letérdelve imádkoztam a hálószobában, apu segítségét kérve, hogy szeretnék egy gyereket. Vagy szülni, vagy örökbe fogadni, mindegy és sírva kértem aput, hogy küldjön valamilyen jelet. És ő Bibit küldte.” /Miklósa Erika/