Kim John Payne: Magunkat neveljük

2021, június 1 – 07:50 |   Csabankóné Daró…

Kim John Payne: Magunkat neveljük – Hogyan hozzuk a legjobb formánkat, amikor gyerekünk a legrosszabb arcát mutatja?

Kép a könyv borítójáról

Minden nevelés önnevelés. A gyerekre nem az hat legerősebben, amit mondunk neki, hanem ahogy mondjuk, ahogy valójában érezzük, és főként: ahogy mi élünk. Ha tehát eredménytelenül igyekszünk változtatni problémás viselkedésén, elsőként saját reakcióinkat, átadott mintáinkat érdemes felülvizsgálnunk és módosítanunk.

Az Egyszerűbb gyermekkor és a Melegszívű fegyelmezés világhírű gyermekpszichológus szerzője ebben a könyvében szülői és pedagógusi önnevelésünkhöz nyújt értékes segítséget. Hogyan őrizhetjük meg lélekjelenlétünket a legnehezebb és legkiborítóbb nevelési helyzetekben is? Miként maradhatunk hűek elveinkhez és értékeinkhez akkor is, amikor a gyerek épp az érzékeny pontunkra tapint rá, és kezdünk kijönni a sodrunkból?

A szakember ehhez egy olyan érzelemközpontú stratégiát kínál, amely lehetséges válaszok széles tárházából enged választani, hogy így a legtökéletesebbet alkalmazhassuk, idomulva saját – dühös, nekikeseredett, hisztiző, félelmekkel, szorongással küzdő stb. – gyermekünkhöz. Első irányelve, hogy elkerülhessük a gyereknevelés nagy klasszikus tévútjait: az ún. helikopterszülőséget, a kapcsolat meggyengülését, azt, hogy a gyerek szemében erőszakossá, fenyegetővé váljunk, vagy hogy adott esetben rossz stratégiát válasszunk.

A bántalmazott gyerekek maguk is nagy valószínűséggel bántalmazó szülők lesznek. A verbálisan bántalmazottak a saját gyermekeiket is üvöltve nevelik. A megszégyenítettek maguk is megszégyenítik a gyermekeiket. Egy világszintű felmérés szerint elég lenne csupán egyetlen generációnyi biztonságosan kötődő gyermek és máris békésebb hely lenne a világ.
A szeretet a családokban kezdődik.

Az emlékkönyv

2021, június 7 – 13:16 |   kfagi

Linda Fiscer: Az emlékkönyv

Kép a könyv borítójáról

A szerző rövid budapesti vakációja során egy régiségboltban vásárolt, akvarelleket, rajzokat és beírásokat tartalmazó bőrkötésű könyvecskéjéről kiderül, hogy egy régi emlékkönyv. A huszadik század fordulóján sok lány vezetett emlékkönyvet, amelybe tanácsokat és emlékezetes eseményeket jegyeztek fel.
Ebbe a kis könyvbe az ismerősök és barátok örökzöld versikéket és aforizmákat írtak a tulajdonosának, Amálkának, aki olyan helyekre látogatott el, amelyek csak kevés amerikai számára ismertek. A szerző, akit hajtott a kíváncsiság és az érdeklődés, több évig tartó utazássorozatba kezdett a régi Európa szívébe, és mélyen beleásta magát a művészetek, a történelem és a háborúk évszázadaiba. Az eredmény az Osztrák-Magyar Monarchia és az első világháború végén a trianoni békeszerződés által felosztott országok személyes felfedezése lett. A könyv lapjain korunkra is kiterjeszti a szeretet üzenetét, és segít, hogy Amálka története tovább élhessen.
Az írónő egybeszövi az emlékkönyv bejegyzéseit a saját, Magyarországról alkotott benyomásaival, miközben nyomon követi Amálka életét és a saját, elismerő szemszögéből láttatja Magyarországot. Linda Fischer végig szeretettel, tisztelettel és alázattal közelít Magyarországhoz. Kimondottan szép történet.

Pataki Éva: Még egy nő

2018, február 2 – 08:52 |   Ritterné

Pataki Éva: Még egy nő

Szerelem, szeretet, hűség. Féltékenység és csalárdság, ami krimibe hajló zaklatásban tetőzik. Belezuhanni egy érzelmi szakadékba – aztán kimászni belőle, ha tudunk… Lehet-e nyugvópont a nemek presztízsharcában?
Mitől válnak a könyvben sziporkázóan elevenné, egyedivé az ezerszer és ezerféleképpen megírt élethelyzetek, hétköznapi kapcsolattörténetek? Talán attól, hogy a tartós szerelmek, a házasságok rutinja és a futó kalandok pezsdítő elevensége, olykor csak apró csípésként fel-felviszkető hólyagocskái között ott rejlik benne mindaz, ami egy férfi és egy nő között megtörténhet, ha egymásba gabalyodnak. És ezt üdén ellenpontozzák a barátnők: néha erkölcsprédikációba hajló, óvó intelmeik, máskor helyeslő szurkolásuk végigkíséri a “hősnő” szerelmi bonyodalmait, miközben maguk is küzdenek saját démonaikkal.
Nagyon őszinte beszéd egy mélyen megélt női világról – gördülékeny, szelíd humorú, érzékeny, szomorkásan is vidám.
Nem lehet véletlen, hogy Pataki Éva az Athenaeum Kiadó legnépszerűbb, legolvasottabb szerzőinek egyike. Első könyvének átdolgozott, felújított kiadása igazi meglepetés az olvasóknak, mert semmit nem avult az idők folyamán, sőt…

Sylvie Vartan – Anyu…

2018, március 1 – 10:51 |   Ritterné

Sylvie Vartan – Anyu…

Sylvie Vartan évtizedeken át volt Franciaország egyik legnépszerűbb popzenei sztárja; talán a legnagyobb sikerei közül is kiemelkedik Máté Péter “Elmegyek” című dalának francia változata, a “Nicolas”. A történet azonban, melyet elmesél nekünk, nemcsak erről – egy sztár csillogó életéről -, hanem a XX. századi történelemről is szól.
Sylvie Vartan részletesen vall gyerekkoráról, saját és szülei családjáról, személyes történetükről – s a Bulgáriába elszármazott magyar édesanya, az örmény-bolgár édesapa, a sztálinista Kelet-Európából Franciaországba menekülő, “disszidáló” család története maga a megannyi egyedi sorsban megnyilvánult kelet-európai történelem.
S míg felfejti a múltat saját, megelevenedő emlékei és édesanyja fennmaradt beszámolói révén, a “híres” Sylvie Vartan a háttérbe húzódik, ám annál határozottabban körvonalazódik számunkra egy hétköznapi, mégis rendkívüli család regénye.
Mert családregény ez, több nemzedéké, ám nem fikció, hanem olyan valóság, amelyet nemcsak a Vartan család, de tíz- és százezer számra mások is megéltek.
Tanúságtétel e könyv, történelmi tabló egy család szemszögéből, tiszteletadás a szülők és a barátok előtt, akiknek áldozatai révén lehetővé vált a túlélés; annak a bizonyosságnak a megfogalmazása, hogy a legkiélezettebb helyzetekből is létezik kiút: csodálatos vallomás a menekültek bátorságáról és a szeretet erejéről.

“Valaki odafönn már születésünkkor megjelöl minket, keresztet rajzol a homlokunkra, hogy ilyen vagy olyan okból száműzöttek legyünk, vagy a családi emlékezetbe vésődött be kitörölhetetlenül, hogy a szerencsétlenség elől a legbiztosabb dolog száműzetésbe menekülni?”

“Szeretem ezeket a lopott pillanatokat reggelente, amikor a ház még csendes, csak én vagyok ébren, ülök az asztalnál a kávémmal, miközben az első napsugarak megvilágítják a könyvespolcokat. Felnézek, és látom mindazok mosolyát, akiket szeretek. A fényképeik engem néznek, rám mosolyognak. Ők a néma tanúi azoknak a boldog napoknak, amikor még itt voltál velünk, tele élettel és örömmel.
Egy pillanatra azon kapom magam, hogy a lépéseidet hallom, kinyílik az ajtó és te megjelensz – de csend van, nem jössz, többé már nem jössz, és ez a valóság elszorítja a szívemet: beszélek hozzád és hiába reménykedem, nem tudok kigyógyulni a hiányod fájdalmából, anyu, nem tudok, nem sikerül. Annyira szerettük egymást…”

 

Az emlékkönyv

2021, június 7 – 13:16 |   kfagi

Linda Fiscer: Az emlékkönyv

Kép a könyv borítójáról

A szerző rövid budapesti vakációja során egy régiségboltban vásárolt, akvarelleket, rajzokat és beírásokat tartalmazó bőrkötésű könyvecskéjéről kiderül, hogy egy régi emlékkönyv. A huszadik század fordulóján sok lány vezetett emlékkönyvet, amelybe tanácsokat és emlékezetes eseményeket jegyeztek fel.
Ebbe a kis könyvbe az ismerősök és barátok örökzöld versikéket és aforizmákat írtak a tulajdonosának, Amálkának, aki olyan helyekre látogatott el, amelyek csak kevés amerikai számára ismertek. A szerző, akit hajtott a kíváncsiság és az érdeklődés, több évig tartó utazássorozatba kezdett a régi Európa szívébe, és mélyen beleásta magát a művészetek, a történelem és a háborúk évszázadaiba. Az eredmény az Osztrák-Magyar Monarchia és az első világháború végén a trianoni békeszerződés által felosztott országok személyes felfedezése lett. A könyv lapjain korunkra is kiterjeszti a szeretet üzenetét, és segít, hogy Amálka története tovább élhessen.
Az írónő egybeszövi az emlékkönyv bejegyzéseit a saját, Magyarországról alkotott benyomásaival, miközben nyomon követi Amálka életét és a saját, elismerő szemszögéből láttatja Magyarországot. Linda Fischer végig szeretettel, tisztelettel és alázattal közelít Magyarországhoz. Kimondottan szép történet.

Apám, Piedone – Könyvajánló

2020, szeptember 7 – 12:00 |   Pertics Orsolya

Apám, Piedone – Cristiana Pedersoli

Kép a könyv borítójáról

Ki ne ismerné Piedonét, az óriás termetű, dörgő hangú nápolyi zsarut, aki vasöklével rendszabályozta meg a rosszfiúkat, és ha úgy esett, megvédte a rosszlányokat is. Aki nagykanállal falta a hagymás babot, és két kézzel osztotta a pofonokat. Filmjein generációk nőttek fel, huncut tekintete és feneketlen étvágya milliók arcára csalt mosolyt szerte a világon.
Az egykori élsportoló – úszóbajnok és válogatott vízilabdázó -, majd világsztár Bud Spencer, azaz Carlo Pedersoli odaadó, bölcs és támogató apa is volt. Lánya, Cristiana – akivel hajdanán nem egy pusziversenyt rendezett – három évvel imádott apja halála után érzett magában elég erőt, hogy papírra vesse emlékeit.

E fotókkal illusztrált, szeretetteli, kedves, humoros, olykor fájdalmas epizódokkal teli könyvből megismerhetjük a család történetét, és megtudhatjuk, milyen ember volt ez az aranyszívű, nagy mackó a hétköznapokban.