Kate Morton: Az órásmester lánya

2019, augusztus 29 – 09:12 |   Laki Rita

Az órásmester lánya

1862 nyarán ifjú művészek maroknyi csoportja jelenik meg a Temze partján álló Birchwood kúriában. Vezetőjük a kimondottan szenvedélyes és kiemelkedően tehetséges Edward Radcliffe, a tervük pedig az, hogy a külvilágtól elzárkózva, ihletet keresve, alkotásba merülve töltik a nyarat. Mire tervezett tartózkodásuk véget ér, egy nő gyilkosság áldozata lesz, egy másiknak nyoma vész, eltűnik egy nagy értékű tárgy, és Edward Radcliffe élete romokban hever.

Másfél évszázad múltán Elodie Winslow, a fiatal londoni levéltáros egy mappában két látszólag összefüggéstelen dokumentumra bukkan: az egyik egy elragadó külsejű, Viktória-kori öltözéket viselő nő fényképe, a másik pedig egy művész vázlatfüzete, melyben felfigyel egy folyókanyarulatban álló, kétormú ház rajzára.
Vajon miért találja Elodie oly ismerősnek Birchwoodot? És ki lehet a régi fényképen látható fiatal nő? Fény derül-e valaha is a titkára?
Az órásmester lánya évszázadokon átívelő, lenyűgöző történet gyilkosságról, titkokról, rablásról, művészetről és szerelemről.

Sarah Perry: Az essexi kígyó

2019, január 17 – 11:42 |   Ritterné

Sarah Perry – Az essexi kígyó

Az 1890-es években játszódó regény főszereplői, Cora és Will. Az asszony, Cora Seaborne lelkes amatőr természetbúvár, aki Londonból a sziklás tengerpartra utazik fiával, Francis-sal, hogy az állítólagosan a lápvidéken garázdálkodó mitikus szörny után nyomozzanak. Cora fosszíliák után is kutat és lelkesedése olyannyira elragadja, hogy már szinte látni véli a címszereplő, essexi kígyót, vagy annak földi maradványait. Reméli, hogy egy eleddig ismeretlen állatfaj nyomára jutott és a feltételezett őslény nyomait követve ismerkedik meg William Ransome-mal, aki tengerparti kisváros, Aldwinter papja. Egymás iránti érzelmeik meglehetősen bonyolultak, ellentmondásosak, ám egyszer csak kinyílnak az “eltorlaszolt kapuk” és valódi emóciók kerítik hatalmukba mindkettőjüket, hogy azután egészen váratlan fordulatokkal, különös módon egymásra hatva átalakítsák a másik életét. Miként a láp izgalmas, ám rejtélyes vegetációjú világa, akként indázik sokfelé, ennek a két embernek a sorsa és érzései, hogy végül azután “éteri” módon egymásba fonódjanak… A regény nyelvi gazdagsága emeli ki a történetet az átlagos könyvek sorából, szerzője kitűnő jellemábrázolása révén pedig, az eredetivé formált szereplők, már-már megélednek a kötet lapjain. Férfi és nő kapcsolata, nő és nő közötti testi vonzalom, a rejtőzködés és megbánás, őszinteség, kitárulkozás, az emberi kapcsolatok rétegeinek sokfélesége mind-mind “rejtett” témái a regénynek, amelynek szerzője sodró lendülettel, áradó mesélőkedvvel vezeti szereplőit a tizenkilencedik század, viktoriánus időszakának Angliájában, ezáltal izgalmas történelmi tablót is felrajzolva az olvasóknak. Értékes, szép regény, amely széleskörű ajánlásra érdemes, már annak okán is, hogy az Egyesült Királyság könyveladási listáját vezeti egy idő óta.

Sofia Lundberg – Az elveszett nevek füzete

2019, április 25 – 13:56 |   Ritterné

Sofia Lundberg – Az elveszett nevek füzete

A történet mesélője, Doris, tizedik születésnapjára, 1928-ban, imádott édesapjától egy piros bőrkötésű, kis füzetet kap, hogy abba jegyezze fel azoknak a barátainak, ismerőseinek a fontos adatait, címét, telefonszámát, akikkel majd élete során megismerkedik.

A kislány elsőnek az édesapja nevét, A. Alm, Ericét írja be, majd az évek során egyre csak nő a bevésett nevek száma, és mire a füzetke végleg megtelik, Doris egy öregeknek menedéket nyújtó otthonban éli hétköznapjait. Már megromlott a látása, sőt az emlékezetéből is akadozva hívja életre a múlt képeit, amikor pedig kinyitja a piros fedelű füzetkéjét, arra kell rádöbbennie, hogy a nevek mellett mindenhol a “meghalt” megjegyzés szerepel. Ebből a kerettörténetből bontja ki a szerző Doris életének krónikáját, amely végül a magányba vezet. Az idős asszony számára egyetlen örömet az jelent, ha unokahúga, Jenny felhívja skype-on, és egy beszélgetés után elhatározza, hogy neki jegyzi le a füzetben szereplő nevek mellé, ismerőseinek élettörténetét. Az első, édesapjáról szóló feljegyzés csakhamar kiegészül a szomorú ténnyel: egy szerencsétlen balesetben apja meghal, és akkor Dorisnak abba kell hagynia az iskoláit, anyja elintézi, hogy egy bordélyba álljon be szolgálónak. Itt azután a gyereklány megismerkedik jó néhány emberrel, de ezek sorából, csak egyetlen férfi nevét őrzi meg az emlékezete. N. Nilsson, Gösta-ét, az érzékeny lelkű festőművészét, aki sohasem akarja érintésével zavarba hozni a lányt, és kettejük között életre szóló barátság szövődik. Doris ezután beleszeret, S. Smith, Allanba, de a férfi, aki őszintén viszonyozza érzelmeit, egy napon eltűnik. A lány sokáig keresi Allant, de a második világháború sodrása örökre elszakítja őket egymástól. Doris félve attól, mi várhat rá hazájukban, Svédországból nővérével, Agnessel együtt elmenekül, és az “Ígéretek földjére”, Amerikába visz az útjuk. A hajóúton egy férfi, akinek neve a füzetbe való bejegyzés nélkül is örökre az elméjébe égett, segítséget ígér neki, ám ehelyett, galádul megerőszakolja. Az Újvilágba érve tovább keresi, kutatja, mi lehet Allan-nal, de nem tud szerelme nyomára jutni. Ekként sorakoznak a nevek és a melléjük írt történetek a füzetben, amelyeket mély érzelmekkel átitatva vet papírra az idős hölgy, miközben visszatekintve fiatalsága éveire már a bölcs asszony tapasztalataival fűzi hozzá az eseményekhez gondolatait. Doris gazdag élettörténete átível földrészeken és évtizedeken, az olvasó pedig részese lehet egy szerelemmel, szeretettel teli, teljes élet krónikájának, amelynek főszereplője, a megpróbáltatások ellenére is, mindig minden körülmények között a szó legnemesebb értelmében, ember tudott maradni… A romantikus, érzelmes regény, vélhetően a nőolvasók szívéhez kerül majd közel, nekik ajánlható.

 

Grigorij Szluzsitel: Egy moszkvai kandúr feljegyzései – Regény macskákról és emberekről

2020, március 5 – 14:57 |   Ritterné

Grigorij Szluzsitel: Egy moszkvai kandúr feljegyzései

A macskákat sok író örökítette már meg a szépirodalomban, na de ki hallott már arról, hogy egy macska örökítse meg az emberi sorsokat, miközben elmeséli a saját nem hétköznapi életét. A kötet főhőse Szavelij, nem akármilyen kandúr: emberként gondolkodik, filozofál és érez, miközben teljesen macskaként viselkedik.

Egy kimustrált Zaporozsec hátsó ülésén látta meg a napvilágot. Élt lakásban, mint elkényeztetett szobacica, de megszökött, mert meg akarta ismerni a nagyvilágot. Élt egy másik lakásban, de onnan is megszökött, miután szétcincálta a magát operaénekesnek képzelő papagájt. Tagja volt egy patkányfogó brigádnak a Tretyjakov képtárban, majd miután egy eszement szadista öregember kishíján az életét vette, kirgiz vendégmunkás fiúk vidám csapatába került. Azonban onnan is mennie kellett. Rövid időt töltött egy kolostorban tanyázó macskakolóniában, de a szabadságot választotta. Ekkor találkozik az igaz szerelemmel.
Emberi életek suhannak el kandúrunk mellett, megannyi történet, megannyi sors. Szerelmi csalódások, megkeseredett életek, szomorú sorsok és optimista, szabadságszerető macskák. Ott zakatol körülöttünk az épülő Moszkva, villamos csörömpöl, emberek sietnek, harangok szólnak az arany hagymakupolák alatt.
A szereplők, akár emberek, akár macskák, ízig-vérig húsvér figurák saját megismételhetetlen, különleges sorssal.
Mélységesen komoly és szép regény ez. Életről és halálról, örömről és bánatról. Macskákról és emberekről.

Szécsi Noémi-Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete (1860–1914)

2017, november 24 – 14:27 |   Ritterné

Szécsi Noémi-Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete (1860–1914)

A századfordulón a főváros diktálja a színpadi, az irodalmi és az öltözködési divatot. Kiállításokat rendeznek, szalonokat, iskolákat nyitnak. Egyre több fiatal lány szeretne Budapesten szerencsét próbálni.
Itt játszódnak a regények, itt adják ki az újságokat, amelyekben egyre több a női szerző és a szerkesztő. A pesti lapok közlik a híreket és a pletykákat. Ezekben az újságokban jelennek meg a divat-tudósítások, amelyek hatására a vidéki lányok, asszonyok is Budapestről rendelik meg a kelengyéjüket, a kalapjukat, a báli ruhájukat és a társasági élethez szükséges egyéb kellékeket. A nők jogaiért folyó harcnak is Budapest a legfőbb színtere.

A budapesti nők magánélete a századfordulón tehát már egyre inkább közügy. A kötet szerzői újságcikkek, regények, visszaemlékezések és levéltárakból előkerült magániratok alapján érdekesnél érdekesebb női sorsokat idéznek elénk. Két szólamban mesélnek nagy jelentőségű eseményekről szerelmekről, eljegyzésről, tanulmányokról, házasságkötésről, terhességről, szülésről, tönkrement frigyekről, halálesetekről vagy éppen olyan praktikus dolgokról, mint a háztartási költségvetés, az öltözködés, a cselédtartás, a gyermekgondok és a nyaralás

 

 

 

 

Gary Susman: Mindörökké Jóbarátok

2021, február 22 – 00:00 |   Szécsi-Ördög Ágnes

Gary Susman: Mindörökké Jóbarátok

Az egyetlen hivatalos epizódkalauz a rajongásig szeretett tévésorozathoz.

Amerikában tíz éven keresztül, 1994-től 2004-ig futott a Warner Brothers által gyártott, Jóbarátok (Friends) című tévésorozat, mely kétségkívül egy generáció meghatározó élményévé vált. A történet hat fiatal New York-i lakótárs – Monica (Courteney Cox), Rachel (Jennifer Aniston), Phoebe (Lisa Kudrow), Ross (David Schwimmer), Chandler (Matthew Perry) és Joey (Matt LeBlanc) – mindennapjait mutatta be, sok-sok vicces jelenettel, na meg szerelmek és szakítások sorával.

Évek alatt a széria sok díjat is begyűjtött – az Emmytől a People’s Choice-on át az Arany Glóbuszig -, és népszerűsége ma is töretlen, nemcsak azok körében, akik egykor nézték a sorozatot, hanem azoknál is, akik akkor még nem is éltek. Mindezt az is jelzi, hogy a YouTube teli van olyan, nagy nézettségi adatokat mutató, kultikus jelenetekkel és Jóbarátok-összeállításokkal, mint a “Ross és Rachel kizárja magát”, a “Rachel túlagyal és bepszichózik”, a “Ross és a bőrnadrág” vagy a “Joey legjobb pillanatai”. A főbb szereplők pedig mind befutottak a sorozatnak köszönhetően, és nemcsak a tévében, hanem mozifilmekben is felbukkantak.
A most megjelenő, jubileumi kötet ennek a szériának a világát mutatja be: egyrészt megismerhetjük a sorozat születésének körülményeit és utóéletét, alkotóit, forgatási helyszíneit, a főbb szereplőket, másrészt a száz legjobbnak tartott epizód történetét, sok-sok további érdekesség, kulisszatitkok és kiemelt aranyköpések kíséretében. A könyvet természetesen rengeteg színes jelenetkép illusztrálja.

Gabriel García Márquez: Szerelem a kolera idején

2015, január 29 – 14:27 |   Anonymous

„Csak most volt hozzá bátorságom, hogy négyszáz-nyolcvan oldalon át a szerelemről írjak, és csakis a szerelemről” – mondta erről a könyvéről a Nobel-díjas kolumbiai író. Regényírói sikereit majdnem két évtizedes újságírói és filmforgatókönyv-írói pályafutás előzte meg. Az 1967-ben megjelent “Száz év magány“című regénnyel Dél-Amerika leghíresebb írója lett. 1981-ben Nobel-díjat kapott.

Kép a könyv borítójáról

Az egész életen tartó szerelemről álmodik mindenki, Fermina Daza és Florentino Ariza pedig olyan szerencsések, hogy ezt meg is kapják. Ezt akarjuk gondolni legalábbis a Szerelem a kolera idején című regény végén, amikor a hősszerelmes Florentino kirakja a gőzhajóra a sárga, kolerajárványt jelző zászlót, hogy utasok nélkül visszafordíthassa a gőzhajót, és tovább élvezhessék egymás testi-lelki társaságát az addigra hetvenes nővel, akit előtte majd fél évszázadon keresztűl elutasított.

Félő, máshogy nem is tud beteljesülni egy szerelem, a férfinek imádnia kell a nőt, sőt ostromolnia, és száz visszautasítást is elviselnie. Aztán, ha az asszony nagy nehezen beadja a derekát, akkor lesz mindkét fél boldog. Fermina Daza nem csak Florentinóval van így, a férjének, doktor Urbino Juvenalnak is csak ímmel-ámmal adja oda magát, de még a padlizsánnak is évekig ellenáll, mígnem rájön, hogy az a tökéletes étek, és minden nap akar belőle. Csak azért nem kezdjük el sajnálni a kissé frigidnek tűnő nő hódítóit, mert azok közben élik az életüket. Florentino, bár a lelki szerelemnek nem hajlandó áldozni, 25 füzetet megtölt 622 bejegyzéssel az említésre méltó testi kalandjairól, egy férjes asszony pedig még áldozatul is esik a vele való afférnak. A köztiszteletnek örvendő Urbinóról is kiderül, hogy a felesége mellett kalandozik, a padlizsánnak pedig úgyis mindegy, hogy ki szereti.

Gabriel García Márquez: Szerelem a kolera idején

2019, június 4 – 14:00 |   Laki Rita

Gabriel García Márquez: Szerelem a kolera idején

Kép a könyv borítójáról
A csodálatos történet 1880-ban kezdődik, amikor a gyönyörű Fermina élvezhetné életét, helyette választania kell két udvarlója között, a jóképű Florentino Ariza és a népszerű Juvenal Urbino doktor között.

Ez a gyötrődés és háromszög csaknem 50 éven át tart.

A meghökkentő befejezésű szerelmi történet egy buja, lüktető, letűnt világban játszódik, melyet misztikus események uralnak és  ahol még a legjózanabb gondolkodású embernek is természetesnek tűnik, hogy a tárgyak olykor elsétálnak a helyükről.

Utóirat Pemberley-ből

2016, december 5 – 14:39 |   Tumbász Mónika

Rebecca Ann Collins

Utóirat Pemberley-ből

A Büszkeség és balítéletben megismert Mr. és Mrs. Darcy fia, Julian, miután Josie, a felesége elhagyta őt és kisfiukat egy másik férfiért, hazatér Pemberley-be. Josie-t csalódás éri, és bár férje és annak családja visszafogadja, belehal egy titokzatos betegségbe. Julian ezek után már nem is reméli, hogy újra rátalál a szerelem. Szerencsére téved, fiatal kuzinja, a tanárnő Jessica, aki régóta szereti őt, igazi társa, felesége lesz, és követi őt Afrikába is, ahol együtt szolgálják a tudományt és a rászoruló embereket. A sors fintora, hogy Darcyék unokája, a politikai babérokra törő Darcy Gardiner is Jessicába szerelmes…
Titkok tömkelege, szövevényes cselekmény, krimibe illő gaztettek teszik lebilincselővé a Jane Austen stílusában írt regényt, ahol a végén minden jóra fordul: a jók elnyerik jutalmukat és hozzájuk illő párjukat, a hitványak kudarcot vallanak.
Az Utóirat Pemberley-ből valójában a Pemberley-krónikákban megismert szereplők életének továbbszövése, és a szerző, R. A. Collins reméli, hogy Önök ugyanolyan élvezettel olvassák majd történetüket, mint amilyen élvezettel ő elmesélte.

Addison Cole: Olvass és szeress! – Édes seaside-i nyarak 1.

2020, január 23 – 08:35 |   Ritterné

Addison Cole: Olvass és szeress! – Édes seaside-i nyarak 1. 

Az Édes Seaside-i nyarak-sorozatban egy vidám, pajzán és érzelmes baráti társasággal ismerkedhetünk meg, akik nyaraikat Cape Codon töltik. Folyamatosan húzzák egymást, egyáltalán nem tökéletesek: akárcsak te vagy én. Könyörögni fogsz, hogy te is bekerülhess ebbe a baráti körbe!

A bestseller szerző, Kurt Remington élete az írás. Napi tizenkét órát tölt a számítógépe előtt. Ritkán hagyja el tengerparti háza rejtekét, ahol a következő thrillerének befejezésén dolgozik. Egészen addig, amíg a szabad szellemű Leanna Bray majdnem vízbe fullad, amikor a kutyája után veti magát a viharos tengerbe. A férfi kimenti őket, s ezzel tökéletes tervei romba dőlnek. Kurtot idegesíti és izgatja a csinos, rendetlen nő, aki csupa szeszély és spontaneitás. Mindent elfelejt, és képtelen megtervezni a napjait.

Leanna azért költözött Cape-re, hogy elindítsa lekvárkészítő vállalkozását, és amíg nem hozza egyenesbe az életét, nem akar férfiakkal foglalkozni. Csakhogy nem tudja kiverni a fejéből a száznyolcvan centis, vonzóan izmos és rendmániás Kurtot. Csak egy percre akar beugrani a férfihoz, hogy köszönetet mondjon neki, de a délután megtapasztalt forró érzelmek váratlanul új mederbe terelik a kapcsolatukat.
Kurt és Leanna próbára teszi a törvényt: valóban igaz lenne, hogy az ellentétek vonzzák egymást?

“Már évek óta nem olvastam ilyen történetet, amin egyszerre lehet nevetni, sírni, és pozitív kicsengésű a vége. Kurt és Leanna tökéletes szerelmespár. Addison Cole nagyszerű könyvet írt, elsőrangú és biztos vagyok benne, hogy ez a sorozat kiváló lesz. Imádtam, mindenkinek szívből ajánlom. ” Mary Smith, amazon.com