Gerald Durrell

2014, május 8 – 14:16 |   Pertics Orsolya

Gerald Durrell

Gerard Durrell

Az indiai Kalkutta közelében, Jamshedpurban született Gerald Malcolm Durrell néven, 1925-ben. Három testvére volt: Lawrence George (19121990), Leslie (19181983) és Margaret (19202007). Apja halála után a család hazatért Angliába, majd 1935-ben Korfu szigetére költözött. Négy évig éltek a szigeten, amely Gerry fő szellemi ihletője volt: itt kezdődött egy életen át tartó nagy szerelme a természet világa iránt. Iskolába nem járt, magántanárok oktatták, közülük főleg a természettudós Theodor Stefanides doktor hatott rá. Korfui éveire emlékezett a Családom és egyéb állatfajták című könyvében, sok humorral és öniróniával mutatva be családtagjait, a sziget lakóit és élővilágát.

Jelentős összeget örökölt 21. születésnapja alkalmából, amit állatok gyűjtésére költött el. Durrell állatgyűjtési és állattartási elképzelései forradalmian új nézeteket tükröztek. Csakis a legjobb minőségű, elérhető ellátást volt hajlandó állatainak biztosítani, soha nem csak a ritka állatfajokat kereste, amelyekért sok pénzt fizettek a gyűjtők, hanem mindegyiket egyformán kívánta védelmezni és bemutatni. A brit állatkertek ezért elhatárolódtak tevékenységétől, és hamarosan legtöbbjükben már nem kínáltak számára munkát

1951-ben feleségül vette Jacqueline Sonia Wolfendent, és Gerald nővérének, Margónak Bournemouth-i házába költöztek. Jacquie ezután Gerald állandó társává szegődött a további állatgyűjtő utakon, valamint aktívan segédkezett a jersey-i állatkert létrehozásában, majd üzemeltetésében.

Hogy anyagi helyzetét fellendítse, bátyja és Jacquie tanácsára Gerald humoros, életrajzi ihletésű könyveket kezdett írni, sikerrel. A minden könyve végén megtalálható felhívás csatlakozásra hív és adakozásra kér.  A Családom és egyéb állatfajták megjelenése, 1956-ban hatalmas sikert hozott neki.

1957-ben harmadszor, utoljára ismét Kamerunba utazott, és ezúttal már saját, leendő állatkertje számára gyűjtött állatokat. Visszatérése után ismét Margóhoz költözött, s annak kis, hátsó kertjében tartotta népes állatseregletét, amíg helyet keresett a számukra. Legnagyobb csalódására mind Bournemouth, mind Poole önkormányzata elutasította ajánlatát, hogy állatkertet hozzon létre városukban. 1958-ban azonban rátalált a Jersey Állatparkra, amely ideálisnak bizonyult álmai megvalósítására. Az állatkertet 1959 húsvétján nyitották meg.

Durrell és alapítványa a Durrell WildLife Conservation Trust, vagyis a Jersey Vadvédelmi Alapítvány a világ számos helyén segített a veszélyeztetett fajok megóvásában, szaporításában, az ott élő lakosság felvilágosításában, oktatásában.

Jersey-szigeti állatkertjét 1995-ben bekövetkezett haláláig vezette, hamvait is ott temették el.

 

 

Magyarul megjelent művei

– Családom és egyéb állatfajták

– Vadállatok bolondja

– A lehorgonyzott bárka – A Jersey Állatkert alapításáról 

– A Bárka születésnapja

– Életem értelme

– A részeg erdő

– Kalandorok az őserdőben

– Vadászat felvevőgéppel

– Rokonom, Rosy

– Madarak, vadak, rokonok

– A halak jelleme

– Istenek kertje

– Állatkert a poggyászomban

– Állatkert a kastély körül

– Az amatőr természetbúvár

– Durrell a Szovjetunióban

– A hahagáj

– Aranydenevérek, rózsaszín galambok

– A bafuti kopók

– A susogó táj, 1997

– Szamártolvajok, 1990

– A piknik és egyéb kalamajkák, 1997

– A véznaujjú maki meg én, 1994

– Fogjál nekem kolóbuszt!, 1999

– Férjhez adjuk a mamát, 1994

– Léghajóval a világ körül, 1990

– Léghajóval a dinoszauruszok földjén, 1990

– Vadak a vadonban, 1988

– Tóbiás, a teknőc, 1996

– Noé bárkáján, 1966

– Hogyan lőjünk amatőr természetbúvárt?, 1990

– Keeper, az állatkert őre, 1996

 

(A vastag betűvel szedett művek könyvtárunkban is megtalálhatók)

Ken Follett világa

2013, október 7 – 14:17 |   Pertics Orsolya

Ken Follett

Ken Follett (Cardiff, Wales, 1949. június 5.), brit író, aki történelmi kalandregényeket és napjainkban játszódó krimiket ír. Világszerte több mint 100 millió példányban adták el köteteit. A New York Times magazin best-seller listájának első helyét négy könyve érte el: Könyörtelenül (1979), Kulcs a Manderley-házhoz (1980), Kaland Afganisztánban (1986) és Az idők végezetéig (2007).

Számos regényét megfilmesítették, köztük az 1978-as első sikerkönyvét, a Tű a szénakazalbant is, Donald Sutherland főszereplésével. Legismertebb regényét, A katedrálist, 2009–2010-ben filmesítették meg egy nyolcrészes tévésorozat formájában, és részben Magyarországon forgatták.

 

Az idők végezetéig 

A katedrális folytatása: ugyanabban az angliai városban, Kingsbridge-ben játszódik a történet kétszáz évvel később, a 14. században. A szereplők a katedrális építőinek leszármazottjai, akik ugyanúgy küzdenek az élettel, mint elődeik. Az Európán végigsöprő pestisjárvány a hajósok, kereskedők közvetítése révén felüti fejét az angliai kisvárosban is, s éveken keresztül változatlan erővel tombol, szedi áldozatait. A Benedek-rendi kolostor ispotálya az egyetlen hely, ahol a halálos beteg emberek menedéket kaphatnak. A járvány közepette sem állhat meg azonban az élet: meg kell erősíteni az életveszélyessé vált hidat, a katedrális megroggyant tornyát helyre kell állítani, s az elöljáróságnak és a céheknek biztosítaniuk kell a város megélhetését. Gyilkos indulatok, testvérharcok, árulások, minden nehézséget áthidaló szerelmek közepette zajlik az élet Kingsbridge-ben. Ken Follett megint remekelt: olyan művet kínál olvasóinak, amely egyszerűen letehetetlen

 

Évszázad-trilógia:

  1. A titánok  bukása

Ken Follett 2010-ben megjelent történelmi regénye, az Évszázad-trilógia 1. kötete, melyet a tervek szerint két másik követ. Follett nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy megírja a történészek által rövidnek nevezett, ám eseményekben koránt sem szűkölködő huszadik század történetét, néhány kiválasztott család három generációjának életén keresztül.

Az első rész az első világháború körüli esztendőkben játszódik, az utolsó békeévtől a Párizs környéki békekötések utáni időszakig. Ahogy az egy ilyen kötettől elvárható, az idill utolsó pillanataival kezd, hogy aztán annál nagyobb arculcsapásként érjen minket a háborús borzalmak tömkelege.

  1. A megfagyott világ

A megfagyott világ ott veszi fel a történet fonalát, ahol az 1. kötet abbamaradt: az öt – amerikai, német, orosz, angol és walesi – család egymásba fonódott életét ismerhetjük meg a Harmadik Birodalom felemelkedésével kezdődő, majd a spanyol polgárháborúval és a második világháború nagyszabású drámáival folytatódó, az amerikai és az orosz atombombák felrobbantásáig tartó időszakban.

 

A befejező rész 2014-re várható. A tervek szerint a soron következő rész a hidegháború végéig folytatja a megkezdett történetet.

 

További néhány műve:

Egy férfi Szentpétervárról

Az ígéret földje

A harmadik iker

Zérókód

Vadmacskák