Dezső András: Nagyfőnök – Portik Tamás és körének felemelkedése és bukása

 

Dezső András: Nagyfőnök – Portik Tamás és körének felemelkedése és bukása

“Talán nem is készült olyan nagyon arra, hogy bármelyik pillanatban eltűnjön. Talán tényleg elhitte magáról azt, amit a hozzá legközelebb állók szerint másokkal is igyekezett elhitetni: a láthatatlanságát. Élve az önszuggesztióval, gyakran még a tükör előtt is azt mondogatta magának, hogy a hatóságok előtt láthatatlan.” (tovább…)

Lackfi János: Milyenek a magyarok?

2016, április 1 – 08:47 |   Ritterné

Kép a könyv borítójáról

Lackfi János 

Milyenek a magyarok?

Milyenek is a magyarok? Kevés beszédű, magányos cowboyok és kocsmai hencegők. Lepedőakrobaták és sámlin reszkető Gedeon bácsik. Hátrafelé nyilazók és cekkerben bontott csirkét cipelők. Alkoholisták. Dehogy alkoholisták, csak megisszák a magukét. Folyton panaszkodók és forrófejűek. Pacalevők és pizzafalók. Asztalsarkon búsongók, akik párszor az asztalra csaptak, és beleremegett a történelem. Valamikor nagyon tudtak focizni, most nagyon tudnak rá emlékezni. Ha meg akartak halni, mindig lerántottak magukkal egy törököt is. Ez az útikönyv elkalauzol a földönkívüliek ismerős birodalmába, kiderül belőle, hol húzódik a belga-magyar határ, kitalálták-e a magyarok az ideális társadalmat, igaz-e, hogy minden magyar tud atombombát gyártani és lóháton állva hatos fogatot hajtani. Ha valaki a könyv olvastán nem tudja, sírjon vagy nevessen, nyugodtan tegye egyszerre mind a kettőt.

Frei Tamás: Agrárbárók

2015, november 9 – 12:30 |   Ritterné

Agrárbárók – Magyarország az oroszok csapdájában

Frei Tamás

Kép a könyv borítójáról
Pedig André már azt hitte, hogy maga mögött hagyhatja a zaklatott múltat.
Tévedett – mert az oroszok nem felejtenek…
André Calvi megint célponttá válik, öngyilkos merénylő támad rá és imádott kislányára, Fruzsikára. Egyetlen másodperc véres drámája a nizzai utcán, amitől minden megváltozik. Szétrobban az élete, hogy aztán számára ismeretlen erők tőrbe csalják és keresztülrángassák a kelet-ukrajnai polgárháború mocskán.
Közben magyar agrárbárók, akik csak a saját pénztárcájukat nézik, Moszkvában árusítják ki az országot.
A szövevényes nemzetközi játszmában, Amerika és Oroszország közé szorulva, a magyarok számára nagy a tét: a paksi atomerőmű éppúgy, mint az Adriai-tenger mélyéről felhozott Anjou-kincsek, de a gátlástalan milliárdosok miatt hazánk NATO-tagsága is veszélybe kerül.
A magyar mezőgazdaságot kézben, a politikai elitet pedig sakkban tartó földesurak először még csak egy zalai vadászkastélyban konspirálnak, később viszont már orosz oligarchákkal Azerbajdzsánban. A kérdés mindvégig úgy szól, hogy eltaktikázza-e magát a miniszterelnök?
Az Agrárbárók Frei Tamás negyedik akcióregénye. A főhős ezúttal is André, a korábbi három kötetből már jól ismert magyar származású francia titkos ügynök, akit ezúttal nehéz lesz felismerni…

Frei Tamás 49 éves, manapság a nevét viselő nemzetközi kávézólánc, a Cafe Frei kiépítésével foglalkozik, miközben a regényírás a szenvedélye és a hobbija. Az egykor nézettségi rekordokat döntő televíziós évek óta három város között osztja meg az idejét. Budapesten, Nizzában és Miamiban él. Könyvei helyszíneit mindig bejárja, ezért is képes valósághűen bemutatni Donyecket, Moszkvát, Tokiót, New Yorkot, vagy éppen Bakut és Marokkót. Az olvasó a különleges “világ körüli utazás” ellenére szinte mindvégig Magyarországról olvas majd, mert az Agrárbárók a kulisszák mögé pillantva a jelenkor Magyarországát próbálja megérteni.

Az emlékkönyv

2021, június 7 – 13:16 |   kfagi

Linda Fiscer: Az emlékkönyv

Kép a könyv borítójáról

A szerző rövid budapesti vakációja során egy régiségboltban vásárolt, akvarelleket, rajzokat és beírásokat tartalmazó bőrkötésű könyvecskéjéről kiderül, hogy egy régi emlékkönyv. A huszadik század fordulóján sok lány vezetett emlékkönyvet, amelybe tanácsokat és emlékezetes eseményeket jegyeztek fel.
Ebbe a kis könyvbe az ismerősök és barátok örökzöld versikéket és aforizmákat írtak a tulajdonosának, Amálkának, aki olyan helyekre látogatott el, amelyek csak kevés amerikai számára ismertek. A szerző, akit hajtott a kíváncsiság és az érdeklődés, több évig tartó utazássorozatba kezdett a régi Európa szívébe, és mélyen beleásta magát a művészetek, a történelem és a háborúk évszázadaiba. Az eredmény az Osztrák-Magyar Monarchia és az első világháború végén a trianoni békeszerződés által felosztott országok személyes felfedezése lett. A könyv lapjain korunkra is kiterjeszti a szeretet üzenetét, és segít, hogy Amálka története tovább élhessen.
Az írónő egybeszövi az emlékkönyv bejegyzéseit a saját, Magyarországról alkotott benyomásaival, miközben nyomon követi Amálka életét és a saját, elismerő szemszögéből láttatja Magyarországot. Linda Fischer végig szeretettel, tisztelettel és alázattal közelít Magyarországhoz. Kimondottan szép történet.

“Ez a sugárzás nem ismer határokat”

2019, november 12 – 14:35 |   Ritterné

Ez a sugárzás nem ismer határokat – Dokumentumok a csernobili katasztrófa magyarországi következményeiről

1986. április 26-án történt az atomenergia felhasználásának mindezidáig legsúlyosabb baleseteinek egyike. Az akkori Szovjetunión belül az ukrán-belorusz határon álló erőműben bekövetkezett szerencsétlenség nemcsak környezetvédelmi, de világpolitikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű eseménye volt a hidegháború utolsó éveinek.

A baleset Európa-szerte komoly – bár máig vitatott mértékű – egészségügyi veszélyhelyzetet teremtett, de a késő kádári korszak amúgy is ellentmondásos tájékoztatáspolitikájában is komoly működési zavarokat okozott. Az események máig a magyar katasztrófaelhárítás és a tömegtájékoztatás bohózataként/tragédiájaként élnek a hazai köztudatban.
Jelen kötetben a csernobili atomerőmű-balesethez kapcsolódó, zömmel több mint harminc évvel ezelőtt készült iratokat teszünk közzé. Az erőműről, a baleset okáról és lefolyásáról most már széles körben hozzáférhetőek az információk, viszont a korabeli magyar hivatalos szervek által keletkeztetett iratokat, melyek megvilágíthatják a baleset magyarországi reakcióit és hatását, eddig még csak részletekben publikálták. Kötetünkkel ezt a hiányt igyekszünk pótolni úgy, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában és a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őrzött vonatkozó iratanyagból készült válogatást közreadjuk.

Az emlékkönyv

2021, június 7 – 13:16 |   kfagi

Linda Fiscer: Az emlékkönyv

Kép a könyv borítójáról

A szerző rövid budapesti vakációja során egy régiségboltban vásárolt, akvarelleket, rajzokat és beírásokat tartalmazó bőrkötésű könyvecskéjéről kiderül, hogy egy régi emlékkönyv. A huszadik század fordulóján sok lány vezetett emlékkönyvet, amelybe tanácsokat és emlékezetes eseményeket jegyeztek fel.
Ebbe a kis könyvbe az ismerősök és barátok örökzöld versikéket és aforizmákat írtak a tulajdonosának, Amálkának, aki olyan helyekre látogatott el, amelyek csak kevés amerikai számára ismertek. A szerző, akit hajtott a kíváncsiság és az érdeklődés, több évig tartó utazássorozatba kezdett a régi Európa szívébe, és mélyen beleásta magát a művészetek, a történelem és a háborúk évszázadaiba. Az eredmény az Osztrák-Magyar Monarchia és az első világháború végén a trianoni békeszerződés által felosztott országok személyes felfedezése lett. A könyv lapjain korunkra is kiterjeszti a szeretet üzenetét, és segít, hogy Amálka története tovább élhessen.
Az írónő egybeszövi az emlékkönyv bejegyzéseit a saját, Magyarországról alkotott benyomásaival, miközben nyomon követi Amálka életét és a saját, elismerő szemszögéből láttatja Magyarországot. Linda Fischer végig szeretettel, tisztelettel és alázattal közelít Magyarországhoz. Kimondottan szép történet.

“Ez a sugárzás nem ismer határokat”

2019, november 12 – 14:35 |   Ritterné

Ez a sugárzás nem ismer határokat – Dokumentumok a csernobili katasztrófa magyarországi következményeiről

  1. április 26-án történt az atomenergia felhasználásának mindezidáig legsúlyosabb baleseteinek egyike. Az akkori Szovjetunión belül az ukrán-belorusz határon álló erőműben bekövetkezett szerencsétlenség nemcsak környezetvédelmi, de világpolitikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű eseménye volt a hidegháború utolsó éveinek.

A baleset Európa-szerte komoly – bár máig vitatott mértékű – egészségügyi veszélyhelyzetet teremtett, de a késő kádári korszak amúgy is ellentmondásos tájékoztatáspolitikájában is komoly működési zavarokat okozott. Az események máig a magyar katasztrófaelhárítás és a tömegtájékoztatás bohózataként/tragédiájaként élnek a hazai köztudatban.
Jelen kötetben a csernobili atomerőmű-balesethez kapcsolódó, zömmel több mint harminc évvel ezelőtt készült iratokat teszünk közzé. Az erőműről, a baleset okáról és lefolyásáról most már széles körben hozzáférhetőek az információk, viszont a korabeli magyar hivatalos szervek által keletkeztetett iratokat, melyek megvilágíthatják a baleset magyarországi reakcióit és hatását, eddig még csak részletekben publikálták. Kötetünkkel ezt a hiányt igyekszünk pótolni úgy, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában és a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őrzött vonatkozó iratanyagból készült válogatást közreadjuk.

Kép a könyv borítójáról