Lee Child: Múlt idő

2019, augusztus 14 – 10:32 |   Gusztosné Tóth …

A tízes szoba foglalt…

Jack Reacher, az egykori katonai rendőr szokásához híven újfent stoppol. Hosszú útra készül: Maine-ből Kaliforniába igyekszik. De nem jut messzire. Új-Anglia árnyas erdői mellett járva ugyanis felfigyel egy helységnévtáblára. Korábban még sohasem járt a településen, a hely mégis a múltja szerves részét képezi: itt született ugyanis az édesapja. Egy nap ide vagy oda mit sem számít neki, ezért úgy dönt, tesz egy kis kitérőt, és a származása nyomába ered.

Ugyanebben a pillanatban, Reachertől nem is olyan messzire, lerobban egy autó. Két fiatal kanadai ül benne. New Yorkba tartanak, hogy túladjanak valamin, és a bevételből új életet kezdjenek. Egy lerobbant kocsival ez viszont kivitelezhetetlennek tűnik. Úgy határoznak, kivesznek egy szobát a közeli, a fák sűrűjében megbúvó motelben, amíg meg nem oldják a technikai problémát. A szálló tulajdonosai nagyon kedvesek. Talán túlontúl is azok… Reacher a nyomozása során megdöbbentő felfedezést tesz, a két fiatal pedig hamarosan egy mesterien szőtt hazugsághálóban találja magát, amelyből – olybá tűnik – nincs menekvés… A két, egymástól látszólag független cselekmény szálai végül összeérnek, és az is bebizonyosodik, hogy bármennyire nehéz és kegyetlen sokszor a jelen, a múlt még több feszültséggel teli… sőt egyenesen halálos is lehet.

 

Orhan Pamuk – A nevem Piros

2017, április 19 – 08:24 |   Ritterné

Orhan Pamuk – A nevem Piros

Minél nagyobb és színesebb egy város, annál több zuga van, ahol bűneinket rejtegethetjük, s minél többen lakják, annál több esélyed van arra, hogy bűnöddel elkeveredj benne. Egy város okosságát nem tudósai, könyvtárai, miniátorai, kalligráfusai és medreszéi, hanem a sötét utcákon, évezredek folyamán alattomos módon elkövetett gyilkosságok mérik. Semmi kétségem afelől, hogy eszerint Isztambul a világ legeszesebb városa.
A 2006-ban Nobel-díjjal kitüntetett, isztambuli születésű és ma is Isztambulban élő Orhan Pamuk (1952-) a kortárs török irodalom legismertebb, világszerte nagy népszerűségnek örvendő alakja. Eredetileg építészmérnöknek készült, de végül újságírás szakon szerzett diplomát 1977-ben. Műveit több mint 40 nyelvre fordították le, és regényeivel nemcsak hazájában, de több nyugat-európai országban – többek között Angliában, Franciaországban, Németországban és Olaszországban – is jelentős irodalmi díjakat nyert el. Pamukot, akit a The Guardian beválasztott a 21. század huszonegy legjelentősebb írója közé, az Egyesült Államokban is jól ismerik, a 2004-ben angolul is megjelent Hó című regényét a The New York Times az év tíz legjobb könyve közé sorolta. Az író műveiben posztmodern stílusban mutatja be az Európa és Ázsia, a hagyományok és a modernitás között választásra kényszerülő Törökországot.
Egy gyilkosság ördögien összekuszált szálai, egy évtizedek óta emésztő szerelem tüze és a művészet mindent felülíró ereje szövődik egybe ebben a magával ragadó történetben. A nevem Piros meséjét a 16. századi Isztambul csillogó pompája mögött megbújó sötét intrikák mozgatják.
A szultán titkos megbízást ad birodalma legkiválóbb miniatúrakészítőinek: az uralkodó dicsőségét hirdető könyvet kell készíteniük, amely a korabeli európai festészet stílusjegyeit viseli magán. Csakhogy az iszlám tiltja az ember- és állatábrázolást, a feladat tehát nemcsak izgalmas, hanem rendkívül veszélyes is. Amikor a könyvön dolgozó miniátorok egyikének nyoma vész, a kötet valódi céljairól mit sem sejtők körében kitör a pánik. A megoldást – avagy a gyilkost eláruló bűnjelet – a félig kész rajzok rejtik. A nevem Piros történelmi tablót, krimit, szerelmes elbeszélést és filozofikus elmélkedést vegyítő története kaleidoszkópszerűen rendezi újabb és újabb formákba a művészet, a vallás, a szerelem, a szexualitás és a hatalom össze-összekapcsolódó darabjait.

Megan Hess: Párizs – egy divatőrült szemével

2020, szeptember 4 – 09:41 |   Ritterné

Megan Hess: Párizs – egy divatőrült szemével

A stílus és az elegancia fővárosaként Párizs minden divatrajongó bakancslistáján szerepel. De ha már ott vagyunk, mi az, amit feltétlenül érdemes megnéznünk?

Szubjektív útinaplójában Megan Hess a bennfentesek magabiztosságával vezet minket a történelmi látnivalók, luxusszállodák, butikok és éttermek útvesztőjében. Ebben a minden ízében stílusos kötetben fantasztikus tippeket olvashatunk arról, hová érdemes betérnünk vásárolni, enni, illetve merre vegyük az irányt, ha csak nézelődni szeretnénk, vagy megkívántunk egy pohár finom pezsgőt.

A Megan védjegyének számító egyedi hangulatú, bájos rajzokkal gazdagon illusztrált könyv olyan szemszögből mutatja be a fények városát, ahogyan talán még sohasem láthattuk.

Sally Bedell Smith: Erzsébet a királynő

2016, április 27 – 09:12 |   Ritterné

Erzsébet, a királynő – Egy modern uralkodó élete
Sally Bedell Smith

Amióta csak 1952-ben, alig huszonöt esztendősen elfoglalta a trónt, II. Erzsébet királynő példátlan közfigyelem tárgya, de a csillogás és a szóbeszéd ködén át vajon mennyire alkothatunk pontos képet a világ leghíresebb uralkodójáról? A neves életrajzíró, Sally Bedell Smith számtalan interjúra és korábban sosem idézett dokumentumra támaszkodik, amikor egy ritka pillanatra félrelebbenti a fátylat, hogy megismertessen annak a királynőnek nyilvános és magánéletével, aki páratlan tekintéllyel, tapintattal és eleganciával vezette át hazáját és a Nemzetközösséget az elmúlt hatvan év minden háborúján és zűrzavarán. A minden részletében hiteles, mégis olvasmányos, szórakoztató Erzsébet, a királynő közelkép egy olyan asszonyról, akit eddig csak távolról, a tévé képernyőjéről ismerhettünk – egy kivételes személyiségről, aki eleven humorérzékkel és mérhetetlen józansággal végzi kötelességét, bármit rójon is rá a munkája és a családja.

Tóth Eszter Zsófia – Poós Zoltán: Csemege ajándékkosár

2021, május 9 – 23:00 |   Szécsi-Ördög Ágnes

Tóth Eszter Zsófia – Poós Zoltán: Csemege ajándékkosár – Fogyasztás és zene a Kádár-korszakban

Tóth Eszter Zsófia történész és Poós Zoltán író közös könyve kaleidoszkópszerűen villantja fel a Kádár-korszak mindennapjait.

Emblematikus termékeket, szimbolikus használati tárgyakat és a korszakot tükröző zenéket társít, ezekkel idéz fel egy mindannyiunk számára meghatározó korszakot. De nem egyszerűen fogyasztástörténet vagy zenetörténet, annál jóval több: megéléstörténet olvasmányos formában. Bárhol felüthető, színes olvasókönyv, melyben izgalmas kaland elmerülni, s bejárni a kádári világ hétköznapjait és különböző életformáit. Egyúttal különleges vállalkozás is: egy történész és egy író közös munkájának izgalmas eredménye.

 

 

Lakatos Levente – Szigor II.

2017, március 16 – 11:55 |   Ritterné

Szigor II. kötet – A pillangók ébredése
Lakatos Levente

Liza szinte összeroppan kényszer szülte kapcsolatának béklyói alatt.
Az aranykalitka egyre szűkebb számára, a boldogság lehetőségétől is megfosztottan semmire sem vágyik jobban, mint hogy visszakapja szabadságát. Az összeomlás peremén egyensúlyozva egy botrányos éjszakát követően úgy dönt, hogy külföldre utazik.
A kormánypárt új szóvivője, Szentesy Igor veszélyesen mélyre merül a politikai hazugságok feneketlen tengerében. A férfi, a válófélben lévő elnök jobbkezeként számtalan külföldi útra hivatalos, ami éppen kapóra jön a számára: idegen nők ágyában hajszolt élvezetekkel vesz elégtételt darabokra tört szívéért.
A politikai érdekek által szétválasztott páros útjai egy görögországi este keresztezik egymást. A kettejük között fellángoló szenvedély újabb fájdalmat szít vagy ezúttal kegyelmet gyakorol felettük a sors?
A kétszeres Aranykönyv-díjas Lakatos Levente hatalmas sikernek örvendő Szigor című regénytrilógiának második kötetében érdek és érzelem ismét összecsap.

Arcpirító erotika és gyilkos hatalmi játszmák csipetnyi humorral megszórva lépj be Szigor világába!

Lackfi János: Milyenek a magyarok?

2016, április 1 – 08:47 |   Ritterné

Kép a könyv borítójáról

Lackfi János 

Milyenek a magyarok?

Milyenek is a magyarok? Kevés beszédű, magányos cowboyok és kocsmai hencegők. Lepedőakrobaták és sámlin reszkető Gedeon bácsik. Hátrafelé nyilazók és cekkerben bontott csirkét cipelők. Alkoholisták. Dehogy alkoholisták, csak megisszák a magukét. Folyton panaszkodók és forrófejűek. Pacalevők és pizzafalók. Asztalsarkon búsongók, akik párszor az asztalra csaptak, és beleremegett a történelem. Valamikor nagyon tudtak focizni, most nagyon tudnak rá emlékezni. Ha meg akartak halni, mindig lerántottak magukkal egy törököt is. Ez az útikönyv elkalauzol a földönkívüliek ismerős birodalmába, kiderül belőle, hol húzódik a belga-magyar határ, kitalálták-e a magyarok az ideális társadalmat, igaz-e, hogy minden magyar tud atombombát gyártani és lóháton állva hatos fogatot hajtani. Ha valaki a könyv olvastán nem tudja, sírjon vagy nevessen, nyugodtan tegye egyszerre mind a kettőt.

Lackfi János: Kövér Lajos színre lép

2015, június 13 – 11:00 |   Ritterné

Kép a könyv borítójáról

Lackfi János: Kövér Lajos színre lép

Az öt gyermekes édesapa, Lackfi János gyerekeknek szóló verseskötetei után most egy meseregénnyel szólítja meg olvasóit.

Ért a gyerekek nyelvén ez nem vitás, mert a könyvet túlzásoktól sem mentes és ugyanakkor vicces történetei miatt nehéz letenni. Az író már nyolc éves kortól számít egyedi hangvételű történetével „kis fogyasztóira”.

„Kövér Lajos olyan kövér ember volt, hogy akkora karosszék kellett neki, mint egy hajó.

És olyan kövér, hogy akkora ágyban fért csak el, mint egy repülő.

És olyan kövér, hogy nem ehetett kisebb asztalról, mint egy ház.

Mert ha annál kisebb és gyengébb asztalról evett, hát elég volt rákönyökölnie, és reccs, az asztallábak elroppantak, mint a hurkapálcikák.

Az utcát, ahol lakott, róla nevezték el. Mégpedig azért, mert szinte az egész utcában nem élt senki más, csak ő, Kövér Lajos.

Egy barátja viselt rá gondot, akit Sovány Lacinak hívtak.

Lacira mindig számíthatott, lement a boltba tejért- kenyérért-párizsiért, és ráadta a pizsamát Kövér Lajosra, amikor már azt sem tudta felvenni. A sok mozgatástól, cipekedéstől Sovány Laciból idővel tagbaszakadt, izmos ember vált, akire felfigyelt Súly Elemér, a súlyemelőedző. Így aztán a barátok egy súlyemelő-világbajnokság kellős közepén találják magukat, majd kisvártatva felbukkan egy csomó nemzetközi hírű súlyemelő, egy csomó lepotyogott kőműves, egy csomó óriás méretű tarka zokni, egy könyékig olajos autószerelő, no meg egy fehér ló „

Ami pedig a vizuális élményeket illeti: Molnár Jacqueline színes, egész oldalas képei és a fel-felbukkanó fekete-fehér figurák barátságos mesehősökké varázsolják az összes szereplőt, még a mindig szomorú Seprő Jánost is.

Tizennégy fejezet humor és izgalom várja olvasóit!

Kádár Annamária: Mesepszichológia


2019, január 28 – 08:54 |   Csabankóné Daró…

Kádár Annamária: Mesepszichológia – Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyermekkorban

Kép a könyv borítójáról

„A mese az az ábécéskönyv, amelyből a gyermek megtanul saját lelkében olvasni.” /Bruno Bettelheim/

Minden gyermeknek szüksége van a mesékre, a könyvekre. Hiszen mindent tudni, látni, érezni akarnak, még akkor is, ha ezt személyesen nem, csak egy elmondott történet alapján tapasztalhatják meg. A mese egy biztonságos értékrendszer kialakítását segíti elő: tiszteletre, szeretetre, kitartásra, önmaguk iránti hűségre nevel. Olyan erőt ad, ami felnőttként segíti őket álmaik megvalósításában, az akadályok leküzdésében, céljaik elérésében – és azt a hitet, hogy a körülöttük zajló eseményekbe, történésekbe igenis van beleszólási lehetőségük. A mesék ma is szóban tudnak érvényesülni igazán. Semmi sem pótolja a szülők, nagyszülők, óvónők, tanítónők mesemondását, meseolvasását.

Dr. Kádár Annamária: Pszichológus, egyetemi adjunktus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem marosvásárhelyi kirendeltségének vezetője. Diplomamunkájában és doktori disszertációjában több mint ezer, gyermekek által írt mesét vizsgált meg. Dolgozott iskolapszichológusként, jelenleg pedig az óvoda és elemi oktatás pedagógiája szakon tanít. Trénerként rendszeresen tart az érzelmi intelligencia fejlesztését célzó tréningeket. Az Erdély FM rádió Pszichotrillák című műsorának szakértője és társszerkesztője. Többször tartott már előadást a Nyitott Akadémián, több vidéki városban, Kiskunhalason is, – kirobbanó temperamentumát, ízes erdélyi beszédét, derűs, szeretetteljes lényét és humánus gondolatait vastapssal jutalmazza a közönség.

Megdőlt az utóbbi években az a nézet, amely a magas IQ-t tekintette a siker biztos kulcsának. Kutatások igazolják, hogy az életben való beválásunk nem csak értelmi képességeinken múlik. Az igazi sikereket és – ami még fontosabb! – a belső harmóniát, az önmagunkkal való elégedettséget csak akkor érhetjük el, ha képesek vagyunk felismerni a magunk és mások érzelmeit, kapcsolatokat teremteni, konfliktusokat kezelni, együttműködni, segítséget kérni, vágyainkat késleltetni, kitartani… Vagyis, ha fejlett az érzelmi intelligenciánk. A mese az érzelmi intelligencia fejlesztésének legfontosabb eszköze, olyan lelki táplálék, amely életre szóló nyomokat hagy a gyermekben. Egyrészt a mesélés sajátos szituációja, bensőséges hangulata adja meg az érzelmi biztonságot, azt a nyugodt, csendes és szeretetteljes légkört, amelyben meg lehet pihenni, el lehet lazulni, a rítust, amivel le lehet zárni egy mozgalmas és eseménydús napot. Ám a kisgyerek a mesehallgatás során nemcsak a szülőre, hanem befelé is figyel, saját vágyainak megfelelő fantáziaképet alkot, ami segíti őt a nap folyamán felgyűlt belső feszültségei, negatív érzései, félelmei feldolgozásában.

Adjuk hát meg nekik a lehetőséget arra, hogy az égig érő fa csúcsára kis kanászként felkapaszkodhassanak! Azoknak a gyermekeknek, akik mesét hallgatva nőnek fel, varázspálcájuk a saját elméjük lesz, és képzeletük, érzelmi intelligenciájuk segítik őket majd a megpróbáltatások közepette.
És hogy miként támogathatjuk őket ebben? Erről szól Kádár Annamária: Mesepszichológia című könyve.

Kulka János: ÖnÉTELrajz


2016, október 18 – 07:40 |   Tumbász Mónika

Kulka János

Önételrajz

Kulka János

Kulka János szeret és tud is főzni. Ezúttal arra vállalkozott, hogy megmutatja az olvasóknak kedvenc ételeit. Nem akar a divatos híres ember, aki főz szerepben tetszelegni. Egyszerűen csak úgy érzi, szívesen bemutatja életének fontos állomásait ételeken, történeteken, recepteken keresztül. Az Ipolyság, Szeged, Pécs, az Őrség, Budapest, Fonyód, Horvátország családi gyökerek, kötődések, megélt érzelmek, fontos állomások és különféle élethelyzetek. Az összetartó kapocs a főszereplő személyén túl maga a nagybetűs ÉTEL.

Kulka János kedvenc receptjeit veheti kezébe az olvasó. A többi már csak ráadás.