Dorothea Benton Frank: Karácsony receptre


Dorothea Benton Frank egy igazi boldogságkutató.

Vidám, humoros, érzékeny történeteiben fiatalok és idősebbek, gyerekek, szülők és nagyszülők botorkálnak a hétköznapokban vagy a sorsfordító, családi tragédiák, esetleg ünnepi események váltakozó élethelyzeteiben.
Theodora, a fürge és eleven eszű matróna, bosszúsan tapasztalja, hogy családja elviselhetetlen agyatlanok gyülekezetévé vált. Amikor az ünnepekre végre összetereli az egész civakodó bagázst, sóvárogva gondol gyerekkora szertelen és meghitt karácsonyaira. Mennyire hiányzik az otthon sütött-főzött finomságok alatt roskadozó asztal, a pazarlón hóbortos díszítések, a kandalló melletti csodálatos beszélgetések nagyanyja szeretett házvezetőnőjével és bizalmasával, Pearllel. Hova lett mára a szeretet, az öröm…és a békesség?

De Theodora elhatározza, hogy megismerteti családjával a varázslatos karácsonyt…

Mert van valaki, aki ismeri Theodora vágyait, és teli zsebbel, szívében a dél-karolinai partvidék egykori rabszolgáinak varázslatával és annyi józansággal érkezik hozzá, ami elég, hogy a karácsonyt olyan csodává varázsolja, amilyennek lennie kell.

Mindeközben csodálatos recepteket ismerhetünk meg, hiszen a regény a gasztro-irodalom remeke.

Ezen a napon született Ady Endre


Ady Endre: A téli Magyarország

Magyar síkon nagy iramban át
Ha nyargal a gőzös velem
Havas, nagy téli éjjelen,
Alusznak a tanyák.

Olyan fehér és árva a sík,
Fölötte álom-éneket
Dúdolnak a hideg szelek.
Vajjon mit álmodik?

Álmodik-e, álma még maradt?
Én most karácsonyra megyek,
Régi, vén, falusi gyerek.
De lelkem hó alatt.

S ahogy futok síkon, telen át,
Úgy érzem, halottak vagyunk
És álom nélkül álmodunk,
Én s a magyar tanyák.

Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre (Érmindszent,1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei.

Csokonai Vitéz Mihály születésének 248. évfordulójára emlékeztünk

Csokonai Vitéz Mihály (1773. November 17.- 1805. Január 28.) a magyar irodalom egyik legjelentősebb költője.
Családja dunántúli eredetű, nagyapja református lelkész. Apja Csokonai József képesített sebész-borbély, művelt ember, történelmi és sebészi jegyzetei maradtak fenn kéziratban. Csokonai a debreceni kollégiumban kezdte iskoláit, s az első osztályokban kitűnt verselési készségével. 1789-től a főiskolai osztályokat végezte. Kisebb iskolai fegyelemsértései ellenére megbecsülték és 1793-ban az egyik alsóbb osztály tanításával bízták meg. Tanítványaival baráti viszonyban volt, közös sétáikat, mulatságaikat a tanári kar nem nézte jó szemmel. Első iskolai perében többszörös fegyelemsértéssel vádolták; az 1794. dec. 9-től 17-ig tartott tárgyalás a püspök közbenjárására enyhe ítélettel zárult. Már diákkorában kapcsolatba került az irodalmi élettel Kazinczy Ferenc és Földi János révén. 1794-ben a Magyar Hírmondóban közzétette kiadandó húsz kötet művének jegyzékét, amelyek nagyrészt csak tervbe vett fordítások. Legjelentősebb eredeti műve ebben az időszakban a Békaegérharc c. vígeposz (1791) és A méla Tempefői c. szatírai játék (1793). Korai szerelmes verseit feltehetően Földi Jánosné, Weszprémi Juliskának írta. Politikai és felvilágosult filozófiai versei jelzik világnézetének kibontakozását. Debrecenből baráti látogatások és legációk alkalmával gyakran kiutazott távolabbi helyekre is. 1795-ben Kiskunhalason, Kecskeméten és Pesten járt. Pesti és budai tartózkodása Martinovics és jakobinus társai kivégzésének idejére esett. Közvetlenül ezután folyt le második kollégiumi pöre, amely kicsapatásával végződött (1795. jún. 20.) Fél évig özvegy édesanyjánál maradt, dec. végén Sárospatakra ment jogot tanulni. Innen 1796. júl. 12-én Pestre, majd Pozsonyba utazott. Pozsonyban kiadta a Diétai Magyar Muzsa c. verses újságot 1796. nov. 1-től dec. végéig. 1797 tavaszától Komáromban tartózkodott, de többször utazott innen barátaihoz, Kovács Sámuelhez Bicskére, Édes Gergelyhez Nagyvázsonyba. Lillának nevezett szerelme komáromi lány volt, Vajda Julianna, aki 1798 tavaszán Lévai István kereskedő felesége lett. A csalódott Csokonai Keszthelyen próbált tanári állást szerezni, ezért Somogy vármegyei barátainál vendégeskedett Csökölyben, Hedréhelyen, Nagybajomban, Kisasszondon és Kiskorpádon. Közben súlyos tüdőgyulladáson esett át. 1799. jún.-tól a csurgói gimnáziumban helyettes tanár. Tanítványaival előadatta A cultura és Az özvegy Karnyóné c. színdarabját. 1800. febr.-ban elhagyta Csurgót, s Pécsen, Baján át visszatért Debrecenbe. 1801. júl.-ban a Felvidékre utazott, szept.-től Pesten az egyetemen mérnöki tanulmányokat akart kezdeni, majd a tél egy részét (jan.-febr.) Komáromban töltötte, s ápr.-ban tért vissza Debrecenbe. 1802. jún. 12-én a nagy tűzvészben Csokonaiék háza is leégett. Ezután építkezéssel és verseinek nyomda alá rendezésével foglalkozott. 1804. ápr. 15-én Váradon felolvasta a Rhédey Lajosné temetésére írt Halotti verseket. Útközben meghűlt, s egészsége már nem állt helyre. A felvilágosodás (különösen Rousseau) eszméiből táplálkozó, antifeudális, antiklerikális, materialista elemeket is tartalmazó világnézete, valamint népies és rokokó vonásokat egybeötvöző kivételes nyelv- és formaművészete egyaránt a 19. sz. plebejus és demokratikus irodalmi törekvéseinek legjelentősebb előfutárává avatja. Líráját – közvetlenül filozófiai és közéleti tárgyú verseit ugyanúgy, mint szerelmi költészetét – rendkívüli gondolati és érzelmi gazdagság, hangulati változatosság, kifinomult zeneiség jellemzi. Művészi fejlődésének tetőpontját Lilla és Ódák c. (csak halála után megjelent) versgyűjteményeiben érte el. Komédiáiban, továbbá Dorottya c. komikus eposzában hol enyhébb, hol élesebb szatírával mutatja be a nemesség kisszerű, provinciális életformáját. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)

Szeretettel köszöntjük 2 éves születésnapján legédesebb közösségünket!

2019. november 6-án tartotta első klubfoglalkozását a Kerekerdő Baba-Mama Klub, és az anyukák visszajelzéseiből arra következtethetünk, hogy városunkban is nagy igény van olyan összetartó közösségre, ahol a kismamák és az édesanyák megismerkedhetnek egymással, ahol rendszeresen találkozhatnak, kötetlenül beszélgethetnek, kérdéseket tehetnek fel, tapasztalatokat cserélhetnek, megoszthatják örömüket és kételyeiket egymással. Szükség van olyan baba-mama klubtalálkozókra, ahol helyi szakemberektől hallgathatnak meg fantasztikus előadásokat a kicsik fejlődésével, nevelésével kapcsolatban, s ahol útmutatást kaphatnak az őket érdeklő témakörökben. Olyan közösségi színtérre, ahol gyönyörű, legkisebb városlakóink is találkozhatnak, barátkozhatnak kortársaikkal, és játszva tanulhatják meg a közösségi együttélés szabályait, az egymás mellett, majd az együtt játszás örömét, a mesék, a könyvek varázslatának rendszeres élményét…

Kívánjuk, hogy még nagyon sokáig mind a babák, mind a mamák érezzék nagyon jól magukat Kerekerdőben és könyvtárunkban! Nagyon sok boldog születésnapot kívánunk a Kerekerdő Baba-Mama Klub minden kedves volt, leendő és mostani lakójának! 🙂 

Ács Szilvia logopédus szeretettel küldi a lakóknak a Hömbölde beszédindító videók Játékos beszédindító kihívását: https://www.facebook.com/hombolde/videos/468392137948795

A fotók a mai felszabadult, kötetlen foglalkozáson készültek. Már a Mikulást szervezték a lelkes klubtagok… 😊
További képeket, információkat a klub eseményeiről: Kerekerdő Baba-Mama Klub Kiskunhalas facebook csoportban találhattok.