Mi is az az óvodaérettség? Az óvodaérettség tulajdonképpen a gyermek életkorának megfelelő fejlettségi szint elérését jelenti. Egyik jele, hogy a kicsik kezdenek nyitni a közösség felé. Kincseinknek szociálisan is érettnek kell lennie az óvodára, hiszen minden pici apróságnak meg kell tanulnia a társakhoz, közösséghez való alkalmazkodást. Képesnek kell lennie a kapcsolatteremtésre gyerekekkel, felnőttekkel egyaránt.
A Szivárvány Bábszínházi Alapítvány nagysikerű bábjátékot adott elő könyvtárunkban 2022 március 21 -én. A sok kis érdeklődő kíváncsian hallgatta a meséket. A bábokat a leglelkesebb kisgyermekek ki is próbálhatták. 🙂
Babaolvasóknak, babakönyv jár! 
Nosztalgikus leporellók érkeztek!
Szerethető klasszikus mesék újra elérhető igényes kivitelben a gyermekrészlegen. Újra igényes formában a könyvek lapjain a szülők számára ismerős mesei szereplők, mint a Boribon, Kisvakond, a Tv Maci, és még több klasszikus történet. Már kölcsönözhetőek is.
Legyen közös élmény az olvasás!
Móricz Zsigmond: Többet ésszel, mint erővel
J. Kovács Judit: Kerekítő manó altatói
Bálint Ágnes: Jó éjszakát Maci!
Marék Veronika: Boribon és az állatok
Zdenek Miler: Kisvakond reggeltől estig
Március második péntekje is vidáman telt a könyvtárunk kistermében. Most is sok színes, izgalmas játékkal várta Péli Csaba az érdeklődőket.
Korhatár nincs. Ne feledjék! Minden pénteken 14 és 18 óra között társasjáték klub a könyvtárban. Próbálják ki Önök is!
“Ketten kellünk hozzá. Mindig. Ahhoz, hogy élni kezdjen egy gondolat, egy történet, egy érzés. Én csak elkezdhetem.”
Krúdy Gyula
Folytatjuk “Én ezt olvasom” sorozatunkat. Ezen a héten Mongyi Marianna – A Kiskunhalasi Napsugár Óvodák intézményvezető-helyettesének ajánlását olvashatjuk.
Évek óta egyik kedvenc szakmai olvasmányom a Fejlesztő Pedagógia szakfolyóirat, melynek kiadványai a Kiskunhalasi Martonosi Pál Városi Könyvtárban megtalálhatóak. Az eltérő fejlődésű gyermekekkel való foglalkozás a XX. században jelent meg, a Fejlesztő Pedagógia folyóirat első példánya pedig 1990-ben. A fejlesztőpedagógia feladata a gyermekek képességének fejlesztése. (tovább…)
Magyarország hagyományőrző túraútvonalai
Ha kirándulni, túrázni indulunk, vonzerő lehet a táj, az adott útvonal, a kiránduló közösség, maga a mozgás, vagy épp a mindennapitól eltérő környezet és nyugalom. Olyan válogatást kínálunk a túrázás szerelmeseinek, melyek túlmutatnak a tájon, környezeten, kifejezetten emberközpontú ismeretterjesztés és hagyományápolás a cél. Események, személyek, ősi mesterségek, harcok és legendák nyomában járunk. A könyvből megtudjuk többek között Rákóczi Ferenc, Jókai Mór, vagy például Liszt Ferenc életének fontos állomásait, de tudomást szerzünk kisvasutakról, szőlészetekről, búcsújáróhelyekről is. Keljünk útra és fedezzük fel hazánk legizgalmasabb hagyományőrző terepeit!
“Magyar történet múzsája,
Vésőd soká nyúgodott.
Vedd föl azt s örök tábládra
Vésd föl ezt a nagy napot! “(Petőfi Sándor: 15-DIK MÁRCIUS, 1848)
Március 15-én, Petőfi és a márciusi ifjak nevével összeforrott magyar szabadságharcra emlékezünk. Március 15. jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki.
Először 1927-ben nyilvánították hivatalosan Nemzeti ünneppé.
A bécsi forradalom híre ösztönző hatással volt a magyar radikális ifjakra is. 15-én a Pilvax Kör tagjai, élükön Petőfi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták, hogy maguk szereznek érvényt a sajtószabadságnak. Alig néhányan indultak el Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához, ahol cenzúra nélkül kinyomtatták az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, valamint Petőfi lelkesítő költeményét a Nemzeti Dal-t. Délután nagygyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum elé, ahol már több tízezer ember jelent meg. Itt felolvasták a 12 pontot és Petőfi is elszavalta költeményét. Ezután a Várba vonultak, hogy a Helytartótanáccsal elfogadtassák követeléseiket. Ez teljes mértékben sikerült, így vér nélkül győzött a forradalom. Az összegyűlt tömeg követelésére Táncsics Mihályt is szabadon bocsátották. (tovább…)
Könyvtárunk adott helyet a XIV. Hatvani Zoltán Középiskolás Szavalóversenynek. Bács-Kiskun megye középiskolás tanulói között zajlott a verseny. A díjak Kiskőrös, Kiskunmajsa, Baja, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas versenyzői között kerültek odaítélésre.
Hatvani Zoltán 1955-ben született Zsanán. Irodalomszeretete és versimádata már kisgyermekkorában felkeltette tanárai figyelmét. Középiskolai tanulmányai befejezése után, Kiskunhalason könyvtárosként, majd népművelőként dolgozott. Amatőr színjátszóként, illetve a Lyra együttes külsős tagjaként is részt vett. 2008-ban hunyt el. Tiszteletére rendezzük meg évente a megyei középiskolások számára a szavalóversenyt. Ehhez kapcsolódva, a Zöld-híd Egyesülettel már a város óvodásai is részt vesznek versekkel. Versenyzőiket most felvételről láthattuk.
Köszöntőt mondott:
Kuris István László, Kiskunhalas város alpolgármestere
(tovább…)
A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.
