Karácsony ideje – Magyar írók novellái karácsonytól vízkeresztig

Karácsony ideje – Magyar írók novellái karácsonytól vízkeresztig

Az adventi hetek, a karácsony, és a vízkereszt időszakának szellemiségét, hangulatát segítenek megidézni azok a neves magyar szerzőktől kiválasztott elbeszélések, amelyeket Bölcsföldi András szerkesztett egy kötetbe. Az írások hármasával, közös témájuk alapján kerültek egy-egy fejezetbe, amelyek közül az első az advent üzenetével foglalkozik, a többi pedig a karácsonyt közvetlenül megelőző napokkal, a szentestével, a karácsonyi napokkal, valamint vízkereszttel. A válogatásban többek között olyan írók novellái kaptak helyet, mint Tamási Áron, Sík Sándor, Wass Albert, Fekete István, vagy Szabó Magda. A kötetet a szerzők rövid életrajzai zárják.

Fák, levelek, virágok és magvak – A növényvilág képes enciklopédiája – Dr. Sarah Jose

Fák, levelek, virágok és magvak

Fedezd fel a növények csodálatos világát a legapróbb magoktól a legmagasabb fákig! De ne állj meg itt! Ismerkedj meg a legfurább, legbüdösebb, leghalálosabb virágokkal és a trükkös ragadozó növényekkel! Tudd meg, hol tárolják a kaktuszok a vizet, melyik virág néz ki úgy, mint egy házi méh, és hol él a világ legmagasabb fája.
A gyönyörű könyv több mint ezer látványos képen és izgalmas tényen keresztül nyújt betekintést a növények csodálatos világába.

Kerekerdő Baba-Mama Klub – első mesekönyveink

A mese varázslata – Az én-mesék

Legutóbbi előadónk, Ács Szilvia beszédindításról, beszédfejlesztésről szóló előadása után, gyermekrészlegünk polcairól elfogytak Marék Veronika klasszikus sorozatának könyvei, amelynek kolléganőimmel együtt szívből örülünk. A kicsiknek, (az én két gyönyörű unokámnak is), a szülőknek és nekünk, nagyszülőknek is örök kedvence Boribon és Annipanni. Marék Veronika két főhőse, akik segítenek az apróságoknak elaludni, betegeskedni, kirándulni, focizni, és még sok-sok más feladatot, problémát megérteni, feldolgozni, és a mese, a képek varázslatos erejével átélni.
Hogy Ti is lássátok, hogy mennyi mindent kapnak a picik a mindennapi mesélés során, kattintsatok a linkre: MIÉRT FONTOS, HOGY HELYET KAPJON AZ ÉLETETEKBEN A MINDENNAPOS MESÉLÉS?

A mai klubfoglalkozáson olyan mesekönyveket, sorozatokat igyekeztem válogatni nektek, amelyek szintén az én-mesék korszakához tartoznak, mint a Boribon mesék, de ezeken kívül még rengeteg, nagyon jó könyvre találhattok gyermekrészlegünk polcain. A 1,5-3 éves kor az én-mesék korszaka, amikor azt szeretik a kicsik, ha arról mesélünk, hogy mi minden történhet egy kicsi gyerekkel a mindennapok során. Lehet saját gyermekünkről is mesét kitalálni, vagy egy másik kisfiúról, kislányról, esetleg kicsi állatokról. (Boribon, Bogyó, Babóca ilyen mesehős. A kicsik azonosulnak a szereplőkkel). A lényeg, hogy főhősünkkel olyan mindennapos kalandok, megpróbáltatások, örömök történjenek, mint a mi kicsi gyermekünkkel.

Én-mesék korszak könyvei, sorozatai:

Bartos Erika: Anna, Peti, Gergő sorozata

Bartos Erika: Bogyó és Babóca sorozata

Berg Judit, Agócs Írisz: Maszat sorozata

Harcos Bálint, Cristina Quiles: Szofi sorozata

Axel Scheffler: Pipp és Polli sorozata

Julia Donaldson, Axel Scheffler: Tölgyerdő meséi

Dániel András: Kufli könyvei

Az itt felsorolt könyveken kívül még nagyon sok elbűvölő és színvonalas könyvet találhattok, mindenkit arra bátorítok, hogy válogasson kedvére! A mesékkel, könyvekkel az egyik legnagyobb, életre szóló ajándékot adod a gyermekednek. Várunk szeretettel!

Ezen a napon született Ady Endre


Ady Endre: A téli Magyarország

Magyar síkon nagy iramban át
Ha nyargal a gőzös velem
Havas, nagy téli éjjelen,
Alusznak a tanyák.

Olyan fehér és árva a sík,
Fölötte álom-éneket
Dúdolnak a hideg szelek.
Vajjon mit álmodik?

Álmodik-e, álma még maradt?
Én most karácsonyra megyek,
Régi, vén, falusi gyerek.
De lelkem hó alatt.

S ahogy futok síkon, telen át,
Úgy érzem, halottak vagyunk
És álom nélkül álmodunk,
Én s a magyar tanyák.

Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre (Érmindszent,1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei.

Tudod mi a Kobayakawa? Könyvtárunkban ezt is megtudhatod :)

A Kobayakawa egy nagyon könnyen tanulható társasjáték, 3 – 6 játékos részére, az átlagos játékidő rövid, csak 15 perc. A társast, a könnyebb tanulhatósága ellenére, csak 9 éves kortól ajánljuk kipróbálni. A játékmenet erősen épít a kockáztatás mechanizmusra. Szeretettel várunk a “Tibor” Társasjáték-klubban, minden pénteken 14:00-18:00 között!

Csokonai Vitéz Mihály születésének 248. évfordulójára emlékeztünk

Csokonai Vitéz Mihály (1773. November 17.- 1805. Január 28.) a magyar irodalom egyik legjelentősebb költője.
Családja dunántúli eredetű, nagyapja református lelkész. Apja Csokonai József képesített sebész-borbély, művelt ember, történelmi és sebészi jegyzetei maradtak fenn kéziratban. Csokonai a debreceni kollégiumban kezdte iskoláit, s az első osztályokban kitűnt verselési készségével. 1789-től a főiskolai osztályokat végezte. Kisebb iskolai fegyelemsértései ellenére megbecsülték és 1793-ban az egyik alsóbb osztály tanításával bízták meg. Tanítványaival baráti viszonyban volt, közös sétáikat, mulatságaikat a tanári kar nem nézte jó szemmel. Első iskolai perében többszörös fegyelemsértéssel vádolták; az 1794. dec. 9-től 17-ig tartott tárgyalás a püspök közbenjárására enyhe ítélettel zárult. Már diákkorában kapcsolatba került az irodalmi élettel Kazinczy Ferenc és Földi János révén. 1794-ben a Magyar Hírmondóban közzétette kiadandó húsz kötet művének jegyzékét, amelyek nagyrészt csak tervbe vett fordítások. Legjelentősebb eredeti műve ebben az időszakban a Békaegérharc c. vígeposz (1791) és A méla Tempefői c. szatírai játék (1793). Korai szerelmes verseit feltehetően Földi Jánosné, Weszprémi Juliskának írta. Politikai és felvilágosult filozófiai versei jelzik világnézetének kibontakozását. Debrecenből baráti látogatások és legációk alkalmával gyakran kiutazott távolabbi helyekre is. 1795-ben Kiskunhalason, Kecskeméten és Pesten járt. Pesti és budai tartózkodása Martinovics és jakobinus társai kivégzésének idejére esett. Közvetlenül ezután folyt le második kollégiumi pöre, amely kicsapatásával végződött (1795. jún. 20.) Fél évig özvegy édesanyjánál maradt, dec. végén Sárospatakra ment jogot tanulni. Innen 1796. júl. 12-én Pestre, majd Pozsonyba utazott. Pozsonyban kiadta a Diétai Magyar Muzsa c. verses újságot 1796. nov. 1-től dec. végéig. 1797 tavaszától Komáromban tartózkodott, de többször utazott innen barátaihoz, Kovács Sámuelhez Bicskére, Édes Gergelyhez Nagyvázsonyba. Lillának nevezett szerelme komáromi lány volt, Vajda Julianna, aki 1798 tavaszán Lévai István kereskedő felesége lett. A csalódott Csokonai Keszthelyen próbált tanári állást szerezni, ezért Somogy vármegyei barátainál vendégeskedett Csökölyben, Hedréhelyen, Nagybajomban, Kisasszondon és Kiskorpádon. Közben súlyos tüdőgyulladáson esett át. 1799. jún.-tól a csurgói gimnáziumban helyettes tanár. Tanítványaival előadatta A cultura és Az özvegy Karnyóné c. színdarabját. 1800. febr.-ban elhagyta Csurgót, s Pécsen, Baján át visszatért Debrecenbe. 1801. júl.-ban a Felvidékre utazott, szept.-től Pesten az egyetemen mérnöki tanulmányokat akart kezdeni, majd a tél egy részét (jan.-febr.) Komáromban töltötte, s ápr.-ban tért vissza Debrecenbe. 1802. jún. 12-én a nagy tűzvészben Csokonaiék háza is leégett. Ezután építkezéssel és verseinek nyomda alá rendezésével foglalkozott. 1804. ápr. 15-én Váradon felolvasta a Rhédey Lajosné temetésére írt Halotti verseket. Útközben meghűlt, s egészsége már nem állt helyre. A felvilágosodás (különösen Rousseau) eszméiből táplálkozó, antifeudális, antiklerikális, materialista elemeket is tartalmazó világnézete, valamint népies és rokokó vonásokat egybeötvöző kivételes nyelv- és formaművészete egyaránt a 19. sz. plebejus és demokratikus irodalmi törekvéseinek legjelentősebb előfutárává avatja. Líráját – közvetlenül filozófiai és közéleti tárgyú verseit ugyanúgy, mint szerelmi költészetét – rendkívüli gondolati és érzelmi gazdagság, hangulati változatosság, kifinomult zeneiség jellemzi. Művészi fejlődésének tetőpontját Lilla és Ódák c. (csak halála után megjelent) versgyűjteményeiben érte el. Komédiáiban, továbbá Dorottya c. komikus eposzában hol enyhébb, hol élesebb szatírával mutatja be a nemesség kisszerű, provinciális életformáját. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)

Chris Peterson – Szuperapu


Chris Peterson – Szuperapu

Azt mondják, azért olyan nehéz szülőnek lenni, mert nincs hozzá használati utasítás.
Tessék, most már van!

A Szuperapu egyszerű, lényegre törő tippeket és tanácsokat ad szellemes, szórakoztató, könnyen emészthető formában. Fontos tudnivalókat és trükköket találhatsz benne, hogy boldog, egészséges, biztonságban növekvő gyerekeket nevelj, akik nem kergetik sírba a szüleiket. A könyv hosszú utat jár be. A születés előtti készülődéssel és az első lépésekkel kezdődik. Tanuld meg, milyen a tökéletes menetfelszerelés, hogy kell pólyázni és tartani a kis szeretetcsomagot! Aztán jöhet a borzalmas… izé, bájos dackorszak. Készülj fel az éjszakai balhézásra, a hisztikre, vágj neki a mászástól a járásig vezető kacskaringós útnak! Nevelj a gyerekből szuper tanulót, élvezd ki az egy számjegyű éveket, mert hamarosan már kiskamaszokat irányíthatsz (vagy legalábbis meg lehet próbálni).

Képes ez a könyv felkészíteni mindenkit az apaság kihívásaira? Talán nem. De minden apróság segít, és mindenki tanulhat egy (vagy egynéhány) új dolgot, ami jól jöhet. A Szuperapu forgatókönyvet ad a leendő, friss és némileg már tapasztalt apukáknak az élet nagy pillanataihoz és apró kihívásaihoz.