Szeptember 21-től folytatódik Fejesné Erzsike vezetésével a Játékos-bábos mesék foglalkozásunk. Szeretettel várjuk a 3-8 éves gyerekeket és szüleiket.
Bejegyzések a 2021. szeptember kifejezéssel kapcsolatban
Fák alatt élünk – nemzetközi kiállítás
Tea Stilton: Varázslatok földje
Tea Stilton: Varázslatok földje
Öt bátor hercegnő, öt hűséges segítő.
A küldetésük: megmenteni a Varázslatok Földjét!
A gonosz Egor újra és újra támadást indít a Varázslatok Földje ellen, és a hercegnőkre vár a feladat, hogy megküzdjenek az Árnyak seregével. Samah, Nives, Yara, Kalea és Diamante minden áldozatra készek, hogy megvédjék birodalmuk békéjét.
Rejtélyes, pusztító rontás mérgezi a Varázslatok Földjének vizeit. Ezúttal maga a Természet forog veszélyben. Az Öt Védelmező egy ingatag csónakon útra kel a legendás Szirén-öböl felé, és szembenéz az ellenséggel.
Hogyan választunk magunknak sorsot?
Popper PéterHogyan választunk magunknak sorsot?
Popper Péter legendás előadásain egy gombostűt sem lehetett leejteni. Hatalmas műveltsége, karizmatikus előadásmódja, eredeti gondolkodása, fanyar, szarkasztikus humora felejthetetlenné tette ezeket az alkalmakat – nem csoda, hogy hosszú évtizedeken át zsúfolásig megtelt minden terem, ahol meg lehetett hallgatni a neves pszichológust.
Ő pedig szívesen mesélt a lélek dolgairól, előadást még betegen is csak ritkán mondott le, mert amíg a színpadon vagy a katedrán ült, a fizikai kényelmetlenségekről és fájdalmakról is megfeledkezett.
Amikor az ország különböző pontjain kisebb közösségek előtt beszélt, őt kísérő felesége, Kati olykor kamerával rögzítette előadásait, s ezek a felvételek a családi archívumba kerültek.
2020-ban, Popper Péter halálának 10. évfordulóján gyermekei úgy határoztak, hogy emléke előtti tisztelgés gyanánt e zárt körben rögzített és még sohasem publikált anyagokat nyomtatott formában közkinccsé teszik. A könyvben ezek mellett helyet kaptak olyan, a Nyitott Akadémián tartott előadások is, melyek terjedelmi okok miatt nem fértek bele a 2010-ben megjelent nagy sikerű Lélekrágcsálók című gyűjteményes kötetbe.
A könyv lapjain megelevenedik valami a hajdani együttlétek hangulatából is, miközben Popper Péter az élet nagy témáiról – sorsról és végzetről, önismeretről, kapcsolatokról, érzésekről és értékekről – gondolkodik a maga összetéveszthetetlenül egyedi és izgalmas módján. Gyakran kételkedve, de örök kíváncsisággal és újra meg újra feltámadó reménnyel kutatja az élet rendjét és törvényét, olykor válaszokat, megoldásokat, máskor pedig csak némi gyógyírt és vigasztalást kínálva azoknak, akik vele tartanak ebben a szellemi kalandban.
Szeptember 8 – Az olvasás világnapja
„A könyv a legnagyobb varázslat, minden csoda benne van, ami eddig volt s ami ezután lesz… mert aki olvas, az szabad lesz, megismerve mások gondolatait, szabadon választhat, kialakíthatja a saját gondolatait, összemérheti őket, veszthet és győzhet, okulhat és javíthat, ahogy méltó az emberhez. Ugye milyen egyszerű, csak meg kell tanulni az ábécét, és olvasni kell.” (Csukás István)
1965. november 17-én az UNESCO szeptember 8-át nevezte ki az olvasás nemzetközi világnapjává, amelyet 1966 óta minden évben megtartanak. A kezdeményezés célja, felhívni a figyelmet az írás-olvasás készségének fontosságára. Az írni és olvasni tudás alapvető emberi jog, a tanulás alapköve. Aki nem sajátítja el ezt már kisiskolás korában, az egész életére hátrányba kerülhet a mai világban. Az olvasás nem csak a tanuláshoz szükséges, hanem kellemes időtöltés is: kikapcsolódás, amelynek során fejlődik az ember szókincse, memóriája, kreativitása. Egyaránt hat képzeletre és érzelmekre.
Könyvtárunk közel 100. 000 kötet könyvvel, több mint 100 féle folyóirattal, internetezési lehetőséggel és színes programokkal várja kedves olvasóit.
Gilles Durieux – Belmondo
Az értelmiségi művészcsaládból származó Belmondo nevéhez mára már több mint nyolcvan film és megszámlálhatatlan sikeres színházi szerep fűződik, noha színészi pályája egyáltalán nem volt zökkenőmentes. Bár a háború borzalmait is átélte, a franciák kedvenc színészének mégis csodálatos és boldog gyermekkora volt. A fékezhetetlen energiájú, örök optimista rosszcsontot soha nem érdekelte igazán az iskola. Unta az órákat és a lecke helyett folyton csak újabb és újabb csínytevéseken járt az esze. Sokkal jobban szeretett a barátaival bandázni, verekedni, rali versenyeket rendezni, mint betartani a szigorú iskolai szabályokat és számára értelmetlen dolgokkal foglalkozni. Rajongva szeretett szobrász édesapjával rendszeresen járt a Louvre-ba, édesanyja pedig a cirkusz világával ismertette meg, ami egy életre elvarázsolta. Eleinte bohóc akart lenni, később elkezdett a sportok iránt érdeklődni, és rátalált a nagy szerelemre, az ökölvívásra. Egy komolyabb betegség miatt azonban le kellett tennie a bokszkarrierről. Szülei?révén megismerte a kor nagy művészeit, állandó látogatója volt a színházaknak és moziknak.
Az, hogy végül színésznek állt, részben a művészetek iránti általános rajongásának, részben pedig egy meghatározó színházi élménynek köszönhető…
Gilles Durieux könyvéből kiderül az is, hogy milyen nehézségekkel küzdött meg a főiskolai felvételin, illetve az ott eltöltött évek alatt az a zseniális Bébel, aki a későbbiekben játszott bérgyilkost, gengsztert, kasszafúrót, kosztümös zsiványt és magányos zsarut egyaránt, aki mindig kaszkadőr nélkül hajtotta végre a legveszélyesebb attrakciókat is, és akinek a belapított orr és a bőrdzseki mára már a védjegyévé vált. Izgalmas és mulatságos sztorikat olvashatunk a forgatásokon történt kalandokról, de bepillantást nyerhetünk a sztár magánéletébe is.
Tanúi lehetünk szerelmeknek és szakításoknak, örökké tartó barátságoknak és az elmaradhatatlan szakmai összecsapásoknak is.
Gyarmati György – Bibó István kortársi környezetben – Portrék, sziluettek – szemből, profilból
Gyarmati György: Bibó István kortársi környezetben – Portrék, sziluettek – szemből, profilból
Hullámvasút életútmetszetek a 20. századból. Nevezettek a közéleti nyilvánosságban és a – nem önszántukból választott – cellazárványosságban tekinthetők túlélőművészeknek is. Pályájuk során – időzítésüket és jellegüket tekintve is – rapszodikusan követték egymást rendszerváltó fordulatok. Ezeket megélni épp- oly kiszámíthatatlan volt, mint túlélni. Mindegyikük számontartásra érdemes intellektuális teljesítményt hagyott maga után. Ám a hektikus rendszercsereberékkel függött össze, hogy melyikük mikor vált nemkívánatossá vagy ellenkezőleg, “újrahasznosíthatóvá” – adott esetben az e világi létből való távozás után is. A száztíz éve született Bibó István többszöri megidézésén túl a kötet írásainak többsége nem életútportré. Többnyire csak egy-egy mozzanatot hívnak elő a tollhegyre tűzött személyiség pályájából. Felsorakoztatva őket mégis összecementálódik egy tágabb panoráma a múlt századi Magyarország sokféleképpen nem rendszerkonform kavalkádjából. Az egymást kiszámíthatatlanul váltogató rendszerek labirintusában az atipikus életpályákból áll össze a “tipikus” kortörténet?
ŐSEINK ÖRÖKSÉGE – irodalmi est
Szeretettel meghívjuk Önt, családját és barátait a József Attila Irodalmi Kör ŐSEINK ÖRÖKSÉGE c.
irodalmi estjére.
szeptember 16. 17 óra
közreműködik:
- Csorvási Zoltán gitár,ének
- Csorvási Katalin vers
- Tilingerné Gerlei Ilona vers
Ingyenes rendezvény!
A FÁK ALATT ÉLÜNK NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓJA
MEGHÍVÓ
Kiskunhalas Város és a
Zöld-híd Halasi Környezetvédők Egyesülete
szeretettel meghívja Önt
a Kiskunhalasi Martonosi Pál Városi Könyvtárba
2021. szeptember 8-án, szerdán, 17.30-tól
A FÁK ALATT ÉLÜNK
NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁS
MEGNYITÓJÁRA ÉS
A MESÉK, FOTÓK, RAJZOK ALKOTÓINAK
DÍJAZÁSÁRA
A kiállítást megnyitja: Kuris István László alpolgármester
Közreműködnek: a KRK Szilády Áron Gimnázium diákjai
Jakobovits Kitti: Irodalomterápia – Könyvespolcod pszichológusszemmel
Történetekben élünk. Cselekedeteink és élményeink jelentéstartalmát történeteken keresztül kommunikáljuk, tehát az életünk során narratívát alkotunk, és ez határozza meg azt, hogy kik vagyunk. De életünkben nemcsak a saját magunk által létrehozott történetek kaphatnak fontos szerepet, hanem azok is, amelyeket másoktól hallunk vagy olvasunk.
Már a primitív kultúrákban is megjelent, sőt sokszor központi szerepet kapott a szavak és a történetek mágikus, gyógyító ereje. Már akkor felismerték, hogy a különböző szövegek és művészeti alkotások különböző módon hathatnak ránk, a hangulatunkra, a közérzetünkre, és akár még mentális zavarok esetén is érvényes kezelési módnak tekinthetők. Az ősi felismerések és gyökerek ellenére a nyugati világban csak jóval később, a 18. században kezdődött meg az irodalom gyógyításban való szisztematikus használata.
Ha olvasunk – vagy ha írunk –, összekapcsolódunk a saját belső világunkkal is. Legyen szó a kedvenc regényünkről, az épp aktuális olvasmányunkról, a saját naplónkról, az első vagy a sokadik verseskötetünkről – a háttérben számos lelki program fut. Az irodalompszichológia és az irodalomterápia ezt a kapcsolódást kutatja és használja annak érdekében, hogy a szövegek és történetek által közelebb jussunk saját tapasztalataink, gondolataink, érzelmeink megértéséhez.
Az irodalomterápia nem más, mint irodalmi szövegeken keresztüli beszélgetés, egy interaktív, kísérő folyamat, melyben közvetítő vagy projektív felületként van jelen a mű, így segítve hozzá a felnőtteket és gyerekeket is a mentális egészségvédelemhez, az önismeret fejlődéséhez.
De hogyan segítheti egymást szépirodalom és pszichológia? Miért szeretünk egyáltalán olvasni? Hogyan válhat olvasmányunk jó kísérőnkké egy nehéz helyzetben vagy életszakaszban? Mit árulhatnak el rólunk a meghatározó olvasmányélményeink? Mindez pedig hogyan és miért kap helyet egy rendelőben?
Jakobovits Kitti pszichológus, irodalomterapeuta imponáló szakmaisággal, mégis érthető és élvezetes formában megírt első művében többek között ezekre is keresi a választ – miközben betekintést enged a szövegek alkalmazásának és működésének izgalmas világába. A könyv még feldolgozás alatt áll.
